Szánhedrin 3. fejezet: A Bírák És A Tanúk Törvényei

A Talmud szövege

Szánhedrin, 23. lap első oldalától
a 26. lap első oldalának elejéig

מִשְׁנָה.

דִינֵי מָמוֹנוֹת בִּשְׁלֹשָׁה. זֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד, וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד, וּשְׁנֵיהֶן בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד, דִבְרֵי רַבִּי מֵאִיר. וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: שְׁנֵי דַיָּינִין בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד.

MISNA:

(a. §.) A PÉNZÜGYI PEREKBEN HÁROMTAGÚ BÍRÓSÁG HATÁROZ, amelynek tagjai nem kell, hogy tanult bírák legyenek. AZ EGYIK FÉL VÁLASZT EGYET (bírót vagy bíróságot), A MÁSIK FÉL IS VÁLASZT EGYET, MAJD KÖZÖSEN EGY HARMADIKAT. EZEK RABBI MÉIR SZAVAI. A BÖLCSEK AZONBAN AZT MONDJÁK: A HARMADIK BÍRÓT A KÉT BÍRÓ VÁLASZTJA MEG.

זֶה פּוֹסֵל דַּיָּינוֹ שֶׁל זֶה וְזֶה פּוֹסֵל דַּיָּינוֹ שֶׁל זֶה, דִבְרֵי רַבִּי מֵאִיר. וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: אֵימָתַי – בִּזְמַן שֶׁמֵבִיא עֲלֵיהֶן רְאָיָה שֶׁהֵן קְרוֹבִין אוֹ פְּסוּלִין, אֲבָל אִם הָיוּ כְּשֵׁרִין אוֹ מוּמְחִין מִפִּי בֵּית דִין – אֵינוֹ יָכוֹל לְפוֹסְלָן.

(b. §.) AZ EGYIK peres fél ELUTASÍTHATJA A MÁSIK által választott BÍRÓT; ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK FÉL ÁLTAL VÁLASZTOTTAT. EZEK RABBI MÉIR SZAVAI. A BÖLCSEK AZONBAN ÚGY TARTJÁK: MIKOR mondhatjuk, hogy az egyik peres fél elutasíthatja a másik által választott bírót? HA a peres fél BIZONYÍTJA, HOGY AZOK (azaz a kifogásolt bírák) ROKONAI az egyik peres félnek vagy valamelyik másik bírónak, ILLETVE kifogásolható jellemük folytán ALKALMATLANOK a feladatra¹. HA AZONBAN ALKALMASNAK TALÁLTATNAK, VAGY bíróság által SZAKÉRTŐNEK ELISMERT BÍRÁK, AKKOR a peres fél NEM UTASÍTHATJA VISSZA ŐKET.

זֶה פּוֹסֵל עֵדָיו שֶׁל זֶה, וְזֶה פּוֹסֵל עֵדָיו שֶׁל זֶה, דִבְרֵי רַבִּי מֵאִיר, וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: אֵימָתַי – בִּזְמַן שֶׁמֵּבִיא עֲלֵיהֶן רְאָיָה שֶׁהֵן קְרוֹבִין אוֹ פְּסוּלִין, אֲבָל אִם הָיוּ כְּשֵׁרִין – אֵינוֹ יָכוֹל לְפוֹסְלָן.

(c. §.) AZ EGYIK peres fél ELUTASÍTHATJA A MÁSIK TANÚIT; ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK FÉL TANÚIT. EZEK RABBI MÉIR SZAVAI. A BÖLCSEK AZONBAN ÚGY TARTJÁK: MIKOR mondhatjuk, hogy az egyik peres fél elutasíthatja a másik tanúit? HA a peres fél BIZONYÍTJA, HOGY a kifogásolt tanúk ROKONAI a másik félnek vagy egymásnak, ILLETVE romlott jellemük folytán ALKALMATLANOK. HA AZONBAN ALKALMASNAK TALÁLTATNAK, AKKOR a peres fél NEM UTASÍTHATJA EL ŐKET.

גְמָרָא.

מַאי „זֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד, וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד„? בִּתְלָתָא סַגִי!

GÖMÁRÁ:

Mi a jelentése a Misna tanításának (a. §.), miszerint „AZ EGYIK FÉL VÁLASZT EGYET, A MÁSIK FÉL IS VÁLASZT EGYET…”? Azt jelentené ez, hogy mindkét fél választhat magának egy-egy teljes bíróságot? Ha ez lehetséges volna, akkor kilenc bírót kellene összehívni, ezzel szemben a Szánhedrin traktátus első Misnája² szerint az ilyen ügyek eldöntéséhez három bíró is elegendő!

– הָכִי קָאָמַר: כְּשֶׁזֶּה בּוֹרֵר לוֹ בֵּית דִין אֶחָד, וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ בֵּית דִין אֶחָד – שְׁנֵיהֶן בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד.

[A Gömárá válaszol:]

Misnánk így értelmezendő: Ha az egyik peres fél választ egy háromtagú bíróságot, amelyet a másik elutasít, és egy másik háromtagú bíróságot választ magának, amit viszont az előző pereskedő fél nem fogad el, akkor közösen egy harmadikat kell választaniuk, amely mindkettejük számára elfogadható, és amelyik majd ténylegesen tárgyalja az ügyet.

וַאֲפִילוּ לֹוֶה מָצֵי מְעַכֵּב? וְהָאָמַר רַבִּי אֶלְעָזָר: לֹא שָׁנוּ אֶלָּא מַלְוֶה, אֲבָל לֹוֶה – כּוֹפִין אוֹתוֹ וְדָן בְּעִירוֹ!

[A Gömárá tovább kérdez:]

A Misna fenti értelmezése szerint mindkét fél elutasíthatja a másik által kiválasztott bíróságot. De lehetséges-e, hogy akár az adós is elutasíthassa a hitelező által választott bíróságot? Ez nem lehetséges, hiszen ez nem egyezik azzal, amit rabbi Elázár mondott, miszerint csak a felperesről tanították Bölcseink, hogy elutasíthatja a másik fél által választott helyi bíróságot a másik városban található nagyobb tudású bírósággal szemben, az adóst viszont ez a jog nem illeti meg; őt a hatóságok kötelezhetik, hogy fogadja el a helyi bíróságot, és a saját városában pereskedjen. (Ahogy a Példabeszédekból tudjuk³: „…az adós szolgája a kölcsönadónak.”)

– כִּדְאָמַר רַבִּי יוֹחָנָן: בְּעַרְכָּאוֹת שֶׁבְּסוּרְיָא שָׁנוּ. הָכָא נַמִי: בְּעַרְכָּאוֹת שֶׁבְּסוּרְיָא שָׁנוּ. אֲבָל מוּמְחִין – לֹא.

[A Gömárá válaszol:]

A Gömárá egy másik ügyben hozott döntéssel támasztja alá, hogy bizonyos esetekben bármelyik peres fél (tehát még az adós is) elutasíthat egy adott bíróságot. Ahogy rabbi Jochánán mondta: „csak a szíriai világi bíróságok kapcsolatosan (amelyeknek tagjai csak kevéssé voltak járatosak a Tóra törvényeiben) tanították: a peres fél követelheti, hogy egy tanultabb emberekből álló bíróság bírálja el az ügyét. Ha azonban szakértő bírákról van szó, a peres fél köteles megjelenni előttük”. Hasonlóképpen itt a mi esetünkben is csak a szíriai világi bíróságokról tanítja a Misna, hogy bármelyik peres fél (tehát az adós is) elutasíthatja a másik által kiválasztott bíróságot, ha azonban szakértő bírákról van szó, akkor az adós nem utasíthatja el a felperes által kiválasztott bíróságot.

רַב פַּפָּא אָמַר: אֲפִילוּ תֵּימָא מוּמְחִין, כְּגוֹן בֵּי דִינָא דְרַב הוּנָא וּדְרַב חִסְדָּא, דְקָאָמַר לֵיהּ: מִי קָא מַטְרַחְנָא לָךְ?

Ráv Pápá ezzel szemben azt mondta: Még azt is mondhatnánk, hogy Misnánk bizonyos esetekben még szakértő bírák esetében is biztosítja a vétójogot az adósnak, mint például Ráv Hunának és Ráv Chiszdának ugyanabban a városban székelő két különbőző bírósága esetén. Mivel ilyen esetben az adós nyugodtan mondhatja a hitelezőjének: „Kényelmetlenséget okozok neked, ha arra kérlek, hogy forduljunk a másik bírósághoz?”

תְּנַן „וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: שְׁנֵי דַיָּינִין בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד„,

Az eddigi értelmezés szerint a Misna által említett „választ egyet” – teljes bíróságot jelent, ez azonban nem egyezik a Misna folytatásával; abban ugyanis úgy tanultuk: „A BÖLCSEK AZONBAN AZT MONDJÁK: A HARMADIK BÍRÓT A KÉT BÍRÓ VÁLASZTJA MEG”.

וְאִי סָלְקָא דַעֲתָךְ כִּדְקָאָמְרִינַן – בֵּית דִין, בֵּית דִין בָּתַר דְפָסְלֵי לְהוּ אָזְלוּ וּבָרְרוּ לְהוּ בֵּי דִינָא אַחֲרִינֵי?

Ha ezt úgy találnánk értelmezni, ahogy eddig, nevezetesen, hogy a két pereskedő külön-külön választhat magának egy-egy háromtagú bíróságot, akkor, ha mindkét félnek kölcsönösen jogában áll elutasítani a másik fél bíróságát, akkor két elutasított bíróság bírái miként választhatnak egy olyan harmadik bíróságot, amely előtt a pereskedő köteles megjelenni?

וְעוֹד: מַאי זֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ אֶחָד?

Továbbá: mit jelent az, hogy: „AZ EGYIK FÉL VÁLASZT EGYET, A MÁSIK FÉL IS VÁLASZT EGYET” amelyből úgy tűnik, hogy a két peres fél közösen választ egy háromtagú bíróságot?

אֶלָּא הָכִי קָאָמַר: כְּשֶׁזֶה בּוֹרֵר לוֹ דַּיָּין אֶחָד וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ דַּיָּין אֶחָד – שְׁנֵיהֶן בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד.

[A Gömárá a fenti kérdések tükrében megváltoztatja a Misna eddigi értelmezését!]

Eszerint inkább így kell értelmeznünk a Misna szövegét: „AZ EGYIK FÉL VÁLASZT egy bírót, A MÁSIK FÉL IS VÁLASZT egy bírót, MAJD KÖZÖSEN EGY HARMADIKAT.”

מַאי שְׁנָא דְעָבְדֵי הָכִי? – אָמְרִי בְּמַעַרְבָא מִשְּׁמֵיהּ דְרַבִּי זֵירָא: מִתּוֹךְ שֶׁזֶּה בּוֹרֵר לוֹ דַּיָּין אֶחָד וְזֶה בּוֹרֵר לוֹ דַּיָּין אֶחָד, וּשְׁנֵיהֶן בּוֹרְרִין לָהֶן עוֹד אֶחָד – יֵצֵא הַדִּין לַאֲמִיתּוֹ.

Mi az oka annak, hogy a pereskedők ilyen módon választanak bíróságot? Erec Jiszráélben rabbi Zérá nevében azt mondják: annak eredményeként, hogy az egyik pereskedő választ magának egy bírót, majd a másik is választ magának egy bírót, majd ketten közösen választanak egy harmadikat (bírát), a döntés az igazságnak megfelelő lesz. Mindegyik bíró a lehető legalaposabban fontolóra veszi az őt választó peres fél állításait, a pereskedők pedig teljes mértékben alávetik magukat a bíróság ítéletének.

* * *

„וַחֲכָמִים אוֹמְרִים כו‘”.

[A Gömárá folytatja Misnánk elemzését.]

„A BÖLCSEK AZONBAN AZT MONDJÁK: A HARMADIK BÍRÓT A KÉT BÍRÓ VÁLASZTJA MEG”.

נֵימָא בִּדְרַב יְהוּדָה אָמַר רַב קָמִיפַּלְגִי. דְאָמַר רַב יְהוּדָה אָמַר רַב: אֵין הָעֵדִים חוֹתְמִין עַל הַשְּׁטָר אֶלָּא אִם כֵּן יוֹדְעִין מִי חוֹתֵם עִמָּהֶן. רַבִּי מֵאִיר – לֵית לֵיהּ דְרַב יְהוּדָה אָמַר רַב, וְרַבָּנַן – אִית לְהוּ דְרַב יְהוּדָה אָמַר רַב?

Mondhatjuk, hogy Ráv Jehudának Ráv szavaira alapozott elvéről vitáznak rabbi Méir és a Bölcsek? Ráv Jehudá ugyanis azt mondta Ráv nevében: Egy ügylet vagy megállapodás tanúi csak akkor írják alá az azt rögzítő okmányt, ha az összes velük együtt aláíró tanút ismerik, nehogy később valamelyik tanút érvénytelennek minősítsék, s ilyenformán ők is szégyenbe kerüljenek⁴. Ha pedig erről vitáznak, akkor rabbi Méir nem fogadja el Ráv Jehudának Ráv szavaira alapozott elvét, így a harmadik bíró megválasztását a két peres félre, nem pedig a két megválasztott bíróra bízza. A Bölcsek azonban elfogadják Ráv Jehudának Ráv szavaira alapozott elvét és így – a Ráv Jehuda elvében szereplő tanukhoz hasonlóan – a bírók is csak akkor fognak bíráskodni, ha ők maguk választják meg a harmadik bírót⁵.

– לָא, דְּכּוּלֵי עָלְמָא אִית לְהוּ דְרַב יְהוּדָה אָמַר רַב, וְדַעַת הַדַּיָּינִין – כּוּלֵּי עָלְמָא לָא פְּלִיגִי דְּבָעֵינַן,

[A Gömárá elutasítja rabbi Méir és a Bölcsek közti vita fenti értelmezését:]

Valójában nem erről van szó, mivel rabbi Méirt is beleértve mindenki elfogadja Ráv Jehudának Ráv szavaira épülő elvét, így tehát a bírák véleményére vonatkozóan mindenki egyetért abban, hogy a harmadik bíró esetében ki kell kérni az első kettő véleményét.

כִּי פְּלִיגִי – דַּעַת בַּעֲלֵי דִינִין. רַבִּי מֵאִיר סָבַר: דַּעַת בַּעֲלֵי דִינִין נַמִי בָּעֵינַן, וְרַבָּנַן סָבְרִי: דַּעַת הַדַּיָּינִין – בָּעֵינַן, דַּעַת בַּעֲלֵי דִינִין – לָא בָּעֵינַן.

Miben különbözik tehát rabbi Méir és a Bölcsek véleménye? A peres felek beleegyezése tekintetében. Rabbi Méir azt állítja: szükségünk van a pereskedők beleegyezésére is. Ezért mondja a Misnában, hogy a peres felek is résztvesznek a harmadik bíró kijelölésében. Bölcseink azt állítják: a bírák beleegyezésére szükségünk van, a pereskedőkére azonban nincs. Ezért mondják a Misnában, hogy csak a két bíró jelöli ki a harmadikat⁶.

גּוּפָא, אָמַר רַב יְהוּדָה אָמַר רַב: אֵין הָעֵדִים חוֹתְמִין עַל הַשְּׁטָר כו‘,

[A Gömárá most Ráv Jehudának a fent említett elvét támasztja alá egy brájtával.]

Visszatérve az előbbi idézethez: „Ráv Jehudá azt mondta Ráv nevében: Egy ügylet vagy megállapodás tanúi csak akkor írják alá az azt rögzítő okmányt, ha az összes velük együtt aláíró tanút ismerik”.

תַּנְיָא נַמִי הָכִי: כָּךְ הָיוּ נְקִיֵי הַדַּעַת שֶׁבִּירוּשָׁלַיִם עוֹשִׂין: לֹא הָיוּ חוֹתְמִין עַל הַשְּׁטָר אֶלָּא אִם כֵּן יוֹדְעִין מִי חוֹתֵם עִמָּהֶן. וְלֹא הָיוּ יוֹשְׁבִין בְּדִין אֶלָּא אִם כֵּן יוֹדְעִין מִי יוֹשֵׁב עִמָּהֶן, וְלֹא הָיוּ נִכְנָסִין בַּסְעוּדָּה אֶלָּא אִם כֵּן יוֹדְעִין מִי מֵסֵב עִמָּהֶן.

A következő brájtá tanítása igazolja a fenti nézetét: „Az erényes emberek, akik Jeruzsálemben laktak, a következőképpen cselekedtek: Csak abban az esetben írtak alá okmányt, ha ismerték a többi aláírót is; nem vettek részt olyan bíróságban, amelynek többi tagját nem ismerték⁷; és nem ültek le lakomázni olyanokkal, akiket nem ismertek.⁸”

* * *

„זֶה פּוֹסֵל דַּיָּינוֹ כו‘”.

[A Gömárá tovább folytatja Misnánk elemzését (b. §.).]

„AZ EGYIK peres fél ELUTASÍTHATJA A MÁSIK által választott BÍRÓT… ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK FÉL ÁLTAL VÁLASZTOTTAT. EZEK RABBI MÉIR SZAVAI.”

כָּל כְּמִינֵיהּ דְפָסֵיל דַּיָּינֵי?

[A Gömárá fölteszi a kérdést:]

Jogában áll-e a pereskedőnek visszautasítani egy szakértő bírót pusztán csak azért, mert nem kíván megjelenni előtte?

– אָמַר רַבִּי יוֹחָנָן: בְּעַרְכָּאוֹת שֶׁבְּסוּרְיָא שָׁנוּ, אֲבָל מוּמְחִים – לָא.

[A Gömárá így válaszol:]

Rabbi Jochánán azt mondotta: „csak a szíriai világi bíróságok kapcsolatosan (amelyeknek tagjai csak kevéssé voltak járatosak a Tóra törvényeiben, csupán közösségük hatalmazta föl őket arra, hogy bírákként szolgáljanak) tanították: a peres fél követelheti, hogy egy tanultabb emberekből álló bíróság bírálja el az ügyét; ha azonban szakértő bírákat választottak az eset kivizsgálására, akkor még rabbi Méir szerint sem lehet őket visszautasítani”.

הָא מִדְקָתָנֵי סֵיפָא, „וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: אֵימָתַי – בִּזְמַן שֶׁמֵבִיא עֲלֵיהֶן רְאָיָה שֶׁהֵן קְרוֹבִין אוֹ פְּסוּלִין, אֲבָל אִם הָיוּ כְּשֵׁרִין אוֹ מוּמְחִין מִפִּי בֵּית דִין – אֵינוֹ יָכוֹל לְפוֹסְלָן„,

[A Gömárá bizonyítani próbálja, hogy rabbi Méir szerint akár a szakértő bírákat is vissza lehet utasítani:]

A Misna utolsó cikkelye azt tanítja: „A BÖLCSEK SZERINT: MIKOR mondhatjuk, hogy az egyik peres fél elutasíthatja a másik által választott bírót? HA a peres fél BIZONYÍTJA, HOGY AZOK (azaz a kifogásolt bírák) ROKONAI az egyik peres félnek vagy valamelyik másik bírónak, ILLETVE kifogásolható jellemük folytán ALKALMATLANOK a feladatra. HA AZONBAN ALKALMASNAK TALÁLTATNAK, VAGY bíróság által SZAKÉRTŐNEK ELISMERT BÍRÁK, AKKOR a peres fél NEM UTASÍTHATJA VISSZA ŐKET.”

מִכְּלָל דְּרַבִּי מֵאִיר מוּמְחִין נַמִי קָאָמַר!

Bölcseinknek ez a tanítása arra utal, hogy rabbi Méir, aki vitába száll a Bölcsekkel, szakértő bíróról is beszél, amikor azt állítja, hogy a peres félnek joga van elutasítani a bírót.

– הָכִי קָאָמַר: אֲבָל אִם הָיוּ כְּשֵׁרִין – נַעֲשׂוּ כְּמוּמְחִין מִפִּי בֵּית דִין, וְאֵינוֹ יָכוֹל לְפוֹסְלָן.

[A Gömárá válaszában másképp értelmezi a Bölcsek szavait:]

Misnánk így értelmezendő: „Ha azonban alkalmasnak találtatnak”, akkor olyanokká válnak, mint „a szakértőnek elismert bírák”, akikről még rabbi Méir is elfogadja, hogy a peres fél „nem utasíthatja vissza őket.”

Bölcseink véleménye tehát csak a nem szakértő bírákat illetően tér el rabbi Méir véleményétől, mivel szerintük ha azok alkalmasnak találtatnak, akkor bizony őket sem lehet elutasítani.

תָּא שְׁמַע, אָמְרוּ לוֹ לְרַבִּי מֵאִיר: לֹא כָּל הֵימֶנוּ שֶׁפּוֹסֵל דַּיָּין שֶׁמּוּמְחֶה לָרַבִּים!

[A Talmud máshonnan próbálja bizonyítani azt az álláspontot, hogy rabbi Méir szerint akár az szakértő bírákat is el lehet utasítani:]

Jöjj és halld újabb bizonyítékunkat! Azt tanultuk egy brájtában: „Bölcseink azt mondották rabbi Méirnek: A pereskedőnek nincs joga elutasítani egy általánosan szakértőnek elismert bírót!” E-brájtá tanúsága szerint rabbi Méir valóban azt állította, hogy a peres fél még akkor is visszautasíthatja a választott bírót, ha az elismert szaktudos!

– אֵימָא: לֹא כָּל הֵימֶנוּ שֶׁפּוֹסֵל דַּיָּין שֶׁהִמְחוּהוּ רַבִּים עֲלֵיהֶם.

[A Gömárá visszautasítja ezt a bizonyítékot:]

Úgy kell értelmeznünk, hogy a fenti brájtában írottak valójában ezt jelentik: „Bölcseink azt mondották rabbi Méirnek: a pereskedőknek nincs joga visszautasítani azt a laikus bírót, akit számosan szakértőnek minősítettek arra, hogy elbírálja ügyeiket.” Azaz, a Bölcsek nem egy valójában szakértő, hanem csak egy laikus bíróról vitáznak, viszont egy elismert szakértő bírót még rabbi Méir szerint sem lehet visszautasítani.

תַּנְיָא נַמִי הָכִי: לְעוֹלָם פּוֹסֵל וְהוֹלֵךְ, עַד שֶׁיְּקַבֵּל עָלָיו בֵּית דִין שֶׁמּוּמְחֶה לָרַבִּים, דִבְרֵי רַבִּי מֵאִיר.

Egy másik brájtá is ennek megfelelően tanít: „Igazából a pereskedő mindaddig elutasíthatja az ellenfele által választott bírákat, míg el nem fogad – akár akarata ellenére is rákényszerített – egy nyilvánosan elismert szakértő bíróságot. Ezek rabbi Méir szavai.” Tehát ez a brájtá is alátámasztja azt, hogy egy elismert bíróságot még rabbi Méir szerint sem lehet visszautasítani.

[A Gömárá itt a Misna egyik későbbi passzusára (c. §.)alapozva újfent megpróbálja bizonyítani, hogy rabbi Méir szerint a pereskedő igenis elutasíthat akár még egy szakértő bírót is:]

– וְהָא עֵדִים כְּמוּמְחִין דָמֵי וְאָמַר רַבִּי מֵאִיר: זֶה פּוֹסֵל עֵדָיו שֶׁל זֶה וְזֶה פּוֹסֵל עֵדָיו שֶׁל זֶה!

Annyi bizonyos, hogy minden tanú szakértőnek tekintendő a maga tanúvallomását illetően, ám Misnánk későbbi részében rabbi Méir mégis azt mondja: „AZ EGYIK peres fél ELUTASÍTHATJA A MÁSIK TANÚIT; ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK FÉL TANÚIT.” Ha a tanúk szakértőknek tekintendők, és ha rabbi Méir szerint a pereskedőknek mégis jogukban áll egymás tanúit elutasítani, akkor bizony a bírákkal kapcsolatban is így kell hogy vélekedjen!

– הָא אִיתְמַר עֲלָהּ: אָמַר רֵישׁ לָקִיש: פֶּה קָדוֹשׁ יֹאמַר דָּבָר זֶה?

[A Gömárá azonban a következő tanítással egyszersmind fel is oldja ezt a látszólagos ellentmondást:]

Hát nem azt tanultuk, hogy Rés Lákis azt mondotta: Mondhat-e egy olyan szent száj, mint rabbi Méiré ilyen dolgot, hogy tökéletesen megfelelő tanukat csakúgy vissza lehet utasítani? Rabbi Méir nyilván nem így gondolta.

תְּנֵי – עֵדוֹ.

Inkább így olvassuk a Misnát: „AZ EGYIK peres fél ELUTASÍTHATJA A MÁSIK egyetlen TANÚJÁT; ugyanígy A MÁSIK FÉL IS ELUTASÍTHATJA AZ EGYIK egyetlen TANÚJÁT.” Mivel az anyagi követelés alátámasztásához általában két tanú szükséges, ezért tehát rabbi Méir azt mondja nekünk, hogy bármely pereskedő visszautasíthatja, hogy mindössze egyetlen tanút hallgassanak meg.

Rés Lakis változata szerint tehát valójában az alkalmas – és így szakértőnek minősített – tanuk esetén is egyetért rabbi Méir a Bölcsekkel, hogy a tanuk sem visszautasíthatók, pláne ha szakértő bírákról van szó.

– עֵדוֹ לְמַאי?

[Most, miután megmagyaráztuk, hogy rabbi Méir megengedi a pereskedőnek, hogy érvénytelenítse az egyetlen tanú vallomását, a Gömárá megkísérli tisztázni az ilyen érvénytelenítés feltételeit:]

Egyáltalán milyen célból állít a felperes egyetlen tanút?

אִילֵימָא לְמָמוֹן – רַחֲמָנָא פָּסְלֵיהּ,

Ha azt mondjuk, hogy azért, mert az ő tanúvallomásával akarja igazolni, hogy az alperes tartozik neki, az esetben maga a Tóra⁹ érvényteleníti anyagi követelés igazolására az egyetlen tanú vallomását!¹⁰

אִי לִשְׁבוּעָה – הֵימוֹנֵי מְהֵימָן כְּבֵי תְּרֵי!

Ha viszont azt mondjuk, hogy azért állítja a tanút, mert így akarja rákényszeríteni a bíróságot, hogy kötelezze az alperest, esküdjön meg, hogy nem tartozik a felperesnek, az esetben az egyetlen tanú állításának ugyanolyan mértékben hitelt kell adni, mint egyébként két tanúnak, mivel maga a Tóra is elfogadja¹¹, hogy ilyen esetekben egyetlen tanú is elegendő!¹² És ha így van, akkor rabbi Méir miért engedélyezi az egyetlen tanú elutasítását?

לְעוֹלָם לְמָמוֹן, לָא צְרִיכָא דְּקַבְּלֵיהּ עֲלֵיהּ כְּבֵי תְּרֵי.

[A Gömárá így válaszol:]

Az igazság az, hogy az ő tanúvallomásával akarja igazolni, hogy az alperes tartozik neki, mindazonáltal rabbi Méir mondanivalójára igenis szükség van abban az esetben, ha az alperes tartózását illetően eredetileg ugyanúgy elfogadta az ellene hozott egyetlen tanú vallomását, mintha két tanú állította volna ugyanazt.

– מַאי קָא מַשְׁמַע לָן – דְּמָצֵי הֲדַר בֵּיהּ,

[A Gömárá tovább kérdez:]

Végül is, mi a mondanivalója rabbi Méir kijelentésének? Mindössze annyi, hogy az alperes visszavonhatja eredeti kijelentését, miszerint hajlandó elfogadni az egyébként nem elegendő egyetlen tanú vallomását?

תָּנֵינָא:

Ezt azonban fölösleges volna tudomásunkra hozni, mivel egy későbbi Misnában¹³ ezt az elvet már tanultuk:

אָמַר לו „נֶאֱמָן עָלַי אַבָּא” „נֶאֱמָן עָלַי אָבִיךָ” „נֶאֱמָנִין עָלַי שְׁלֹשָׁה רוֹעֵי בָקָר„, רַבִּי מֵאִיר אוֹמֵר: יָכוֹל לַחֲזוֹר בּוֹ, וַחֲכָמִים אוֹמְרִים: אֵינוֹ יָכוֹל לַחֲזוֹר בּוֹ.

„Ha az egyik peres fél azt mondta a másiknak: „Esetünk elbírálása tekintetében én bíróként megbízom apámban”, „…megbízom apádban”, vagy akár ha azt mondja „…megbízom három EGYSZERŰ marhapásztorban is” ezesetben Rabbi Méir azt mondja: később visszavonhatja a beleegyezését, és kikötheti, hogy az esetet olyanok bírálják el, akik a Tóra törvényei szerint megfelelő bíráknak tekintendők. Bölcseink azonban azt mondják: Nem vonhatja vissza korábbi beleegyezését, és köteles az általa jóváhagyott bírákat elfogadni