Minden péntek este, az esti ima után és a kiddus előtt eléneklünk két dalt: a Solojm áléjchemet, amivel a sábeszi angyalokat köszöntjük (ld. Gut Sábesz 3., 2009. október 3-i számában, ill. a honlapunkon), és az Ésesz chájilt, amivel a zsidó nőt magasztaljuk.



Az Ésesz chájil Salamon király 22 sorból álló költeménye, amelyben a sorok kezdőbetűi a héber ábécé sorrendjét követik. Míg az ésesz szó jelentése egyértelmű (nő, asszony), a chájil szónak több jelentése is lehet: bátor, tehetséges, védelmező, gazdag, győzelmes, odaadó… Ezeken túl, a zsidó asszony fáradhatatlan („nem alszik ki mécsese éjjel”, „a lustaság nem kenyere”), gondoskodó („nyitva marka a szegény előtt, kezét nyújtja a nyomorultnak”), erényes („erő és méltóság övezi”), becsületes és Istenfélő („aki az Örökkévalót tiszteli”). A házas férfi ezzel az énekkel köszöni meg feleségének mindazt, amit egy héten át érte, a családért, a zsidó otthonért tett.



Kommentátorok sora allegóriaként értelmezi a költeményt. Egyesek szerint a Sechinát (az Örökkévaló jelenlétét), mások szerint a Szombat királynőt illetve a Tórát testesíti meg a versben jellemzett zsidó nő.

Megszakítás