Interjú készült ráv Ávrahám Jesájáhu rabbival, ráv Chájim Kanievsky rabbi legidősebb fiával. A beszélgetést Jáir Hoffman amerikai rabbi rögzítette, amikor legutóbb Erec Jiszráélban (Izraelben) járt egy családi ünnepség miatt. Ráv Ávrahám Jesájáhu a Bnéj-Brák-i „Kollel Orchos Yosher” tanintézmény vezetője, ahol teljes munkaidőben tanul és éli mindennapjait, illetve ő vezeti szentéletű édesapja jótékonysági szervezetét is. A beszélgetés eredetileg héber nyelven folyt és néhány kérdés sorrendjét módosították a jobb megértés céljából. A beszélgetés angol nyelven a VINnews amerikai ortodox hírportálon jelent meg.
Yair Hoffman rabbi: Előre is elnézését kérem, hogy a ráv idejét olyan kérdésekre veszem igénybe, amelyek talán hétköznapinak tűnhetnek, de úgy gondolom, hogy az olvasók számára inspiráló lehet a saját szellemi növekedésükben.
Ráv Ávrahám Jesájáhu Kanievsky: Mindent, ami segít a világnak növekedni a tóratudásban és a jirász sámájimban [Isten-félelemben – szerk.], azt érdemes megemlíteni.
Y.H.: Úgy képzelem, hogy Kanievsky gáon otthonában felnőni meglehetősen egyedi és inspiráló élmény volt. Melyik szokása vagy tanácsa volt a legnagyobb hatással Önre és testvéreire?
R.Á.J.K.: Édesapám nagyon szervezett ember volt, mindig lelkiismeretesen tartotta, hogy időben imádkozzon és erre ösztökélt minket is. Ugyanúgy, mint amikor jesivába jártunk szintén buzdított, hogy ne legyünk lusták és ügyeljünk arra, hogy mindent fejezzünk be amihez hozzáfogtunk. Körültekintően figyelt amikor egy könyvet, vagy traktátust kezdtünk el olvasni, hogy ne tegyük le azokat félbehagyva.
Y.H.: Köztudott, hogy Kanievsky gáonnak egy hihetetlen széder hálimudja, vagyis tanulási rendje van, amelyen minden évben végighalad. Áttanulja az egész babilóniai és jeruzsálemi Talmudot, az Arbáá Turimot, Sulchán Áruchot és a Rámbámot. Amikor gyermek volt, mikor vette észre először ezt a csodálatos időbeosztást?
R.Á.J.K.: Mi így nőttünk fel. Amint tudtunk beszélni, tisztában voltunk vele, hogy neki ez az napi rutinja.
Y.H.: Ez azt jelenti, hogy a gáon a mai napig ragaszkodik ehhez?
R.Á.J.K.: Igen, máig így csinálja. Édesapám napirendje nem változott.
Y.H.: Mikor szokott felkelni a gáon?
R.Á.J.K.: Mindig jóval napkelte előtt ébred, amióta az eszemet tudom.
Y.H.: Ön is próbálja megtartani ezt a szigorú napi rutint, ahogyan édesapja?
R.Á.J.K.: (Szerényen válaszolva): Igyekszem úgy tenni ahogyan ő, de természetesen képtelen vagyok az ő szintjére felérni. A tanulási szintjét és szorgalmát lehetetlen utánozni.
Y.H.: Mint ráv Joszef Sálom Eliashiv unokája és ráv Chájim Kanievsky fia, úgy képzelem, hogy némi bizonytalanságot hagyhatott önben amikor ez a két óriás véleménykülönbségen volt. Olyankor mit csinált Ön?
R.Á.J.K.: Ez valójában nem volt akkora probléma, mert családunk mindig is Cházon Is [vagyis ráv Ávrahám Jesájáhu Karelitz (1878–1953) – szerk.] döntéseit követte.
Y.H.: Édesapjának van egy minhágja, egy szokása, hogy egyáltalán nem hagyja el a Szentföldet. Hogyan viszonyul ehhez ön és a
család többi tagja?
R.Á.J.K.: Ez csak apám sajátossága nem általános családi szokás, azonban mindannyian – beleértve az unokákat is – ha utazás előtt állunk, átbeszéljük vele, hogy van-e elegendő indokunk arra, hogy elhagyjuk-e a Szentföldet.
Y.H.: Úgy tűnik, nagyjából mindenki ráv Chájimhoz fordul problémáival, siduchért (házasságközvetítés), vagy akár csak egy áldásért. Nem zavarják ezek elfoglaltságai és az igen komoly tanulási programja mellett?
R.Á.J.K.: Ezt mind szeretetből csinálja, tehát egyáltalán nem zavarják őt.
Y.H.: Térjünk rá a tanulási módszerekre: nagyapja, Steipler gáon [Jákov Jiszráél Kanievsky (1899–1985) – szerk.] számos könyvet
írt, stílusában a jesivákban tanult módszerek szerint.
R.Á.J.K.: Igen, ahogyan a jesiva vezetői tipikusan írnak.
Y.H.: Pontosan. Azonban édesapja könyvei inkább Misna Brurá-szerű magyarázatokat hoznak, más forrásokra, risonimra és ácháronimra mutatva magyarázza a mögöttes kérdéseket. Ön melyik módszert alkalmazza inkább?
R.Á.J.K.: Többet tanulok apám módszerével, mint a nagyapáméval.
Y.H.: Mi mondható el az Ön könyveiről? Bocsásson meg, hogy nem vagyok tisztában ezekkel, mikre összpontosítanak?
R.Á.J.K.: Valójában leginkább apám magyarázataira. Amit ő mond, az sokkal fontosabb, mint az, amit én tudok elmondani. Apám megkért, hogy dolgozzak a könyvén az öt megilával és a Bahir néven ismert kabbalisztikus könyvvel is.
Y.H.: Ha ki kellene emelnie egy dolgot, ami leginkább meglepte édesapjával kapcsolatban, mi lenne az?
R.Á.J.K.: A rendkívüli kitartása.
Y.H.: És mi volt a leginkább átütő nagyapjában, Steipler gáonban?
R.Á.J.K.: Látni a teljes kedusáját [szentségét – szerk.].
Y.H.: Mi volt a leginkább megdöbbentő másik nagyapjában, ráv Eliashivban?
R.Á.J.K.: Nála is a kitartást tudnám kiemelni és, hogy mindent tudott.
Y.H.: Köszönöm szépen, hogy ránk szánta idejét!
| Ráv Kanievsky szeretetszolgálata, az „Orchos Yosher” már sok éve segíti a rászoruló családokat Erec Jiszráélben, és mindeközben forradalmasította a muszár-tanulást az egész világon. Egy főszponzor elveszítése miatt azonban most a széles társadalomhoz fordulnak, hogy segíthessenek egy menyasszony kiházasításában, akinek családja súlyos anyagi gondokkal küzd, és ezért maguktól képtelenek lennének az esküvő megszervezésére. Az „Orchos Yosher” ismeri ezt a családot, s most egy különleges kampányt indított, hogy segítsen nekik ebben a fontos micvában. Ráv Ávrahám Jesájáhu vállalta, hogy átadja apjának az adományozók neveit, akik nagylelkűen támogatják a szegény kálát, hogy ráv Chájim áldást mondjon a segítőkre. Adományozni ide kattintva lehet. |
Címlapkép: Vinnews