Étkezési törvényeink: A Kásrusz

                Világviszonylatban – tehát Magyarországon is – tapasztalható a zsidó vallási hagyományokhoz való visszatérés, főleg a fiatalabb generáció körében. A hagyományainkhoz visszatalálók között természetesen jelentkezik az igény az étkezési előírások a kásrusz (kásrut) – megismerésére és gyakorlására. Figyelemmel az említett örömteli jelenségre, de azokra is, akik számára nem újdonság a kóser konyha, fontos eseménynek tarthatjuk a Magyarországról elszármazott és ma Angliában élő Saul Wagschal rabbi több nyelvre lefordított kitűnő munkája, a “Gyakorlati útmutató a Kásruszhoz” címmel. Zsidó étkezési törvények című könyvnek magyar kiadását. Jelentős esemény ez hiszen magyar nyelven ezidáig nem jelent meg ilyen teljességre törekvő és szakszerűen megírt munka vallásos életmódunknak erről az alapvető részéről. Ami csekély irodalom egyáltalán kikerült valamelyik kisebb nyomdából – több mint fél évszázada – az már régen feledésbe merült, a nagyobb könyvtárakban sem található. A vallási előírásainkhoz visszatalálni szándékozóknak óriási szükségük van könnyen megérthető kézikönyvekre, hiszen a magyarországi zsidó családok többségében – sajnos – több évtizede vége szakadt a kásrut hagyományának, étkezési törvényeink gyakorlásának.

                A héber kásrut (kásrusz)szó a káser – népszerű alakban: kóser – (alkalmas, helyes, rituális szempontból megfelelő) melléknévből képződik, és (rituális szempontból) alkalmasságot, megbízhatóságot jelent. Így nevezzük a zsidó étkezési törvények összességét. Az előírások gyökerei, alapjai a Tórában találhatók és teljes kialakulásuk a Szóbeli Tanban, vagyis a Misnában, illetve a Talmudban tárul fel. A Talmud Chulin traktátusa, valamint a Sulchán Áruch törvénykönyv második része, a Jore Déá foglalkozik a kásruttal. Az említett forrásokban megfogalmazott törvények szerint az élőlényeknek csupán egy csekély hányada tartozik a megengedett élelmek sorába. A törvények és ezek magyarázatai mindenfajta óvintézkedést írnak elő, hogy elkerülhető legyen a vér akár akaraton kívüli, véletlen elfogyasztása, vagy hogy megvalósuljon a hús és a tejtermékek teljes elkülönítése, illetve együttes fogyasztásának tilalma.

                Wagschal rabbi könyve természetesen nem csak az alapvető tilalmakat ismerteti, hanem például a gabonaneműek és az ezekből készült termékek megengedett előállításától (és ennek személyi és tárgyi feltételeitől) kezdve végigvezeti olvasóját a kóser hús ismérvein és ennek elkészítésén keresztül az egyszerűbb kérdéseket felvető hal és tojás élelmiszerként való alkalmazásáig. A tej és a tejtermékek, valamint a bor tárgyalásakor felmerül a nem-zsidók részvételének vizsgálata ezen – egyébként többnyire kósernek tekinthető – élelmiszerek illetve italfajta előállításában. A tudós rabbi természetesen ebben a fejezetben veszi sorra a különféle italfajtákat, de még a bor ivásáról is ejt néhány mondatot. A könyvet nem tekinthetnénk teljességre törekvőnek, ha nem térne ki nagyon részletesen a hús káserolására. Ezt a talán legterjedelmesebb fejezetet követi “A konyhaeszközök káserolása”.

                Amikor már úgy véljük, hogy szinte mindent tudunk a kóser háztartás elméletéről és gyakorlatáról, egy új nagyon érdekes, sokak érdeklődésére számot tartó kérdés taglalása következik: “Vegetáriánus hotelek és éttermek”. Majd a gyerekek és az étkezési törvények viszonyának vizsgálatán keresztül eljutunk a “Kásrusz betartása betegség alatt” című fejezethez. Ezt követően megismerkedünk a “sátnéz” fogalmával, ami ugyan nem esik az étkezés és annak törvényei körébe, minthogy a ruházat alapanyagainak keverésére vonatkozó tilalmat tartalmazza, de valószínűleg azért került a könyvbe, mert a Szerző úgy gondolta, hogy a kásrut elsajátítása már az öltözet vallási szempontú alkalmasságát is magával vonja. A peszáchi törvényeken keresztül megismerjük a kóser kozmetikumokat is. A kásrut rejtelmeibe történő bevezetésünk a levesek különféle típusainak ismertetésével, valamint a jegyzetekkel és a tárgymutatóval ér véget.

                A valóban kitűnő könyvet Yeshaya P. Balog (Balog Péter) fordította nagy hozzáértéssel, aki Izraelben, egy jesivában folytatja tanulmányait. Ugyancsak ő készítette a héber szavak és kifejezések magyarázatát hat oldal terjedelemben. A könyv – bár londoni kiadó jegyzi – budapesti nyomdában készült, rendkívül gondos előállítással, kemény kötésben.

Borsányi Ferenc

Wagschal, Saul: Gyakorlati útmutató a kásruszhoz. Zsidó étkezési törvények.

London [- Budapest], 2000, Yeshiva Yad Halevi [-Balog P.] 208 l.

Megjelent: Egység Magazin 11. évfolyam 44. szám – 2014. július 31.