Hogyan született új zsidó egyház Magyarországon? Az EMIH megalakulása egy több mint egy évtizedes kapcsolat, közösségépítés és stratégiai döntések eredménye volt.
A magyarországi zsidó közélet a rendszerváltás után lassan kezdett újraéledni. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszott két rabbi – Oberlander Báruch és Köves Slomó –, akik a Chábád szellemiségére építve egy új közösségi modellt képzeltek el. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, azaz az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség megalapítása ennek a víziónak lett a beteljesülése.
Egy találkozás, amely mindent elindított
A történet 1991-ben kezdődött, amikor Köves Slomó megismerkedett Oberlander Báruch rabbival. A rabbi nemcsak a zsidó vallási életbe vezette be a fiatal Slomót, hanem a közélet világába is.
Köves később Izraelben folytatta tanulmányait jesivában, de a nyarakat rendszeresen Magyarországon töltötte. Ilyenkor gyakorlatilag Oberlander rabbi jobbkezeként segítette a közösség szervezését. Év közben is folyamatos kapcsolatban maradtak, akkoriban még faxon és telefonon tartották egymással a kapcsolatot.
A két rabbi tudása jól kiegészítette egymást. Oberlander rabbi mély vallási felkészültséggel rendelkezett, míg a fiatal rabbinövendék a magyar társadalom és kultúra ismeretében volt otthonosabb. Ez az együttműködés fontos alapot teremtett a későbbi közösségépítéshez.
A Chábád közösség építése
Köves Slomó már fiatalon látta azt az energiát és elszántságot, amellyel Oberlander rabbi a magyarországi Chábád közösséget próbálta építeni.
Amikor Oberlander rabbi családi okok miatt az Egyesült Államokba költözött családjával, Köves Slomó vette át a magyarországi Chábád vezetését.
Ekkorra már egyre világosabbá vált, hogy a közösség működtetéséhez új szervezeti keretekre lesz szükség. Az addig működő alapítványi forma egyre kevésbé bizonyult megfelelőnek egy növekvő közösség számára.
Az EMIH megalapítása előtti gondolatok
A Chábád köreiben többen is úgy látták, hogy célszerűbb lenne egy új zsidó egyház létrehozása, amely ugyan a hagyományos értékekre épül, de bizonyos szempontból új úton indul el.
A döntés mögött több tényező is állt. Oberlander rabbi 1996 körül kérte felvételét a Mazsihiszbe, ám ezt nem engedélyezték. Így valójában nem maradt más lehetőség, mint egy új szervezet létrehozása.
Közben az is világossá vált, hogy a vallásos zsidó fiataloknak Magyarországon szinte semmilyen közösségi keret nem állt rendelkezésre. Aki tanulni szeretett volna, rendszerint külföldre ment. Slomó, aki a második világháború utáni időszak első ortodox rabbija volt Magyarországon és Oberlander Báruch rabbi egyaránt úgy gondolták, mindent meg kell tenni azért, hogy ez a helyzet megváltozzon.
A zsidóság a magyar közéletben ekkoriban leginkább az antiszemitizmus kapcsán vagy a holokauszt-megemlékezések során jelent meg. Kevés szó esett a közösségi élet újjáépítéséről vagy a vallási megújulásról.
Nyugati tér és Pepsi Sziget
A 2000-es évek elején a Chábád több újszerű projektet indított Magyarországon.
Ekkor jelentek meg a köztéri hanukai gyertyagyújtások, létrejött a zsidó sátor a Pepsi Szigeten, és folytatódtak az imakönyv-kiadások is. Ezek a kezdeményezések új módon tették láthatóvá a zsidó közösséget a nyilvánosságban.
A növekvő aktivitás azonban stabil szervezeti keretet igényelt. Az adományok és a nagylelkű magánszemélyek támogatása már nem bizonyult elegendőnek. Egy egyházi szervezet létrehozása több szempontból is előnyös volt: lehetővé vált az adó 1 százalékának fogadása, bizonyos állami támogatások elérése, valamint a zsinagógák felújítása is könnyebben megvalósíthatóvá vált egy bejegyzett egyház keretei között.
Az EMIH megszületése
2002–2003 körül kezdődött meg az egyházalapítás aktív szervezése. A folyamat különösen körültekintést igényelt, hiszen a kezdeményezők szerették volna elkerülni, hogy a bárki megakadályozza az alapítást.
A névválasztásnál tudatos döntések születtek. A „Statusquo Ante” irányzat állt a legközelebb a Chábád szellemiségéhez, ezért ehhez igazították a pozicionálást.
Az „Egységes” szó azért került a névbe, mert a magyarországi Chábád lapja az Egység volt. Az „izraelita” kifejezést pedig azért választották a „zsidó” helyett, hogy elkerüljék a névütközést a Mazsihisszel.
Így született meg az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, röviden az EMIH.
A bejelentés pillanata
2004. május 24-én a Keleti pályaudvar melletti Park Hotel különtermébe hívtak meg több száz embert egy közösségalapító eseményre.
A résztvevők ekkor értesültek arról, hogy a szervezők egy új zsidó egyház megalapítását jelentik be. Az eseményen hivatalosan is megalakult az EMIH. Köves Slomó ekkor mindössze 25 éves volt.
Nem sokkal később az alapítók felkeresték az egyházügyi államtitkárt, és átadták a szükséges dokumentumokat és határozatokat.
Így született meg az EMIH, egy új fejezet kezdetét jelentve a magyarországi zsidó közösségi életben.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.