A megemlékezéshez online kapcsolódott Sipos Gábor, a Saul fia című film producere, akinek a nevéhez kötődik  a Saul gyermekei program.

– Először azt szeretném megkérdezni, hogy mi az összefüggés a film és a program között.

– A Saul gyermekei emlékprogramról évekkel ezelőtt, a film egyik saj­tó­tá­jé­koz­tatóján beszéltünk elő­ször, akkor elmondtuk, hogy sze­retnénk megörökíteni 100 ezer meg­ölt gyermek emlékét, akik közül a filmbeli Saul legalább egyet szeretett vol­na eltemetni. A holokauszt legtöbb ma­gyar áldozatának nincs sírja, amelyet fel­kereshetnének a túlélő rokonok, testü­ket a gyilkosok elégették vagy részben is­meretlen tömegsírok százaiban földelték el. A Saul fia című film arról szólt, ho­gyan akarja egy ember Auschwitzban is megőrizni az emberséget azzal, hogy eltemet egy gyermeket. A Saul gyermekei emlékprog­ram célja ugyanez: szimbolikus ér­te­lem­ben a végtisztességet megadva eltemetni egy egész magyar generációt.

– Hogyan tudják őket felkutatni?

– Mindenhol keressük őket. A magyar Zsidó Múzeum levéltárában épp­úgy dolgozunk, mint vidéken és külföldön, amerikai, izraeli, brit levéltárakban éppúgy, mint az egykori koncentrációs táborok ar­chí­vumaiban, Németországban, Len­gyelországban, Ausztriában, de fel­dolgozunk francia, olasz és cseh anyagokat is.

 

– Ennek van egy elég pontos dokumentációja?

– Igen, az SS grafomán társaság volt, és jól dokumentálta a foglyok sorsát, mindent átnéztünk, amit a háború végén nem égettek el, névlistákat, transzportlistákat, egyes foglyok személyi kartonjait. Átnéztük a háború után keletkezett dokumentumokat is, a zsidó szervezetek áldozati listáit, egyes települések zsidó közösségeinek feljegyzéseit, túlélők visszaemlékezéseit, és persze dolgozunk nagy nemzetközi adatbázisokkal is, például az egyes koncentrációs táborokban ma működő emlékhelyek áldozati listáival.

 

– Meg lehet jósolni, hogy ez meddig tartó folyamat lesz?

– A holokauszt 80. évfordulójáig, azaz 2024-25-ig szeretnénk a legalább 100 ezer gyermekáldozat nagyobb részét megtalálni.

 

– És akkor a mostani állomás ezt tükrözi is, ott tartanak, ahol szeretnének, hogy ’24-ben végezzenek?

– Amikor készültem erre az interjúra, akkor megkérdeztem a történészkollégáimat az éppen aktuális munkáról. Most a neuengammei koncentrációs tábor anyagit vizsgálták, ez egy tábor volt Hamburg közelében, ahova sok ezer magyar zsidót vittek el. Történészeink most végeztek 14.400 oldal átnézésével, ebben 500 magyart találtak, akik közül 50-70 gyermek van, tehát 14.400 oldal eredménye az 50-70 gyermekáldozat, ebből lehet látni, hogy milyen mennyiségű munkát kell elvégezni. Most a 12 ezres számnál tartunk, és folyamatosan haladunk előre.

– Mi történik, amikor megtalálnak egy adott személyt?

– Az első és legfontosabb, hogy a nevét szeretnénk megtudni: ki volt ő, mikor született, ki volt a családja, hova került végül és esetleg, hogyha szerencsénk van, akkor egy fotót is tudunk róla szerezni. Azt szeretnénk, ha a végén 100 ezer ilyen adatlap állna rendelkezésünkre.

– Ha valaki böngészné a honlapot, és nem találna meg egy adott személyt, valamiféle jelzést adhat a csoportnak?

– V: Igen, a saulgyermekei.hu illetve a milev.hu oldalon is egy adatlap áll rendelkezésre arra, hogy bejelentsék ezeket az áldozatokat. A kutatást Vági Zoltán történész úr végzi, aki egyébként a Saul fia című film történész szakértője is volt. A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárral közösen bonyolítjuk a programot, így akár a Levéltárnál, akár a weboldalukon vagy az adatlap kitöltésével is lehet segíteni a munkánkat.

 

– Mondhatjuk, hogy a programmal, ami a film a kapcsán jött létre, mintegy utóéleteként vagy melléktermékeként tulajdonképpen a történetet továbbmeséljük?

– Igen, azt gondolom, hogyha sikerülne eljutnunk oda, ami a célunk, hogy 100 ezer magyar gyermeket megtaláljunk, akkor végül is szimbolikus értelemben el tudjuk őket temetni. És azt gondolom, hogy erre igenis szüksége van a túlélőkön, a rokonokon kívül az egész magyar társadalomnak, hiszen az a 100 ezer magyar gyermek, aki nagy reménnyel kezdte az életét, ők egy egész generáció. Szükség van rá, hogy ez a társadalom szimbolikusan megkapja azt, hogy egy egész magyar generációt el tudjunk temetni, hogy szimbolikus értelemben a végtisztességet meg tudjuk nekik adni.

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 139. szám – 2021. február 1.