Az antiszemitizmus ellenszere

 Mai számunkban a tfilin _ az imaszíjak _ parancsolatával foglalkozunk, azzal az ősrégimicvával, amelyet az Egyiptomból kiszabadult zsidó nép még a Tóra-adás előtt kapott. “És legyen ez a parancs jelül karodon, és emlékeztetőül szemeid között… mivelhogy erős kézzel vezetett ki téged az Örökkévaló Egyiptomból” (2Mózes 13:9.), majd a fejezet végén: “…és ez… legyen jelül karodon és homlokdíszül szemeid között, mivelhogy erős kézzel vezetett ki bennünket az Örökkévaló Egyiptomból” (Uo. 16.).

A napi tfilinrakás indoka a mindenkori elnyomás, leigázás, idegen behatás példájául szolgáló egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás. A tfilin naponta emlékezetünkbe idézi, amit nem szabad elfelejtenünk. De nem csupán ez a feladata. A tfilin, amelyet a zsidó ember naponta fejére tesz és karjára teker, jelkép. Egyszerre hordoz mondanivalót a zsidóság és a világ számára. Rabbi Eliézer azt mondta, hogy az Írás soraiban _ “És látja majd a föld minden népe, hogy az Örökkévaló nevéről neveztetel, és félni fognak tőled” (5Mózes 28:10.) _ a fejre való tfilinről van szó. Ez az, amit a népek “látnak”, és amitől megrémülnek a zsidók ellenségei (Talmud, Bráchot 6.).

* * *

 Vajon van-e racionális magyarázata annak a feltevésnek, hogy a tfilin megvédelmezi a zsidókat, és elriasztja az antiszemitákat? Nem nélkülözi a logikát, ha azt mondjuk, hogy a büszke, öntudatos zsidó tiszteletet és megbecsülést vív ki, míg a megbúvó, ősei hitét eltagadó, asszimilációba menekülő zsidó csak ellenérzést válthat ki. A népek, akikben búvópatakként él az egy igaz Istenbe vetett hit, szívük mélyén jól tudják, hogy a zsidóság Isten népe. Ettől nincs menekvés: aki zsidónak született, az nem tud zsidóságától “megszabadulni”. Ha különböző indítékokból megpróbálná is, mindig akad ellenség, aki eszébe juttatja zsidóságát.

Midrás szerint a babilóniai közösség, amely szemtanúja volt, hogyan menekült meg Chánánjá, Misáél és Ázárjá a tüzes kemencéből, ahová Nabukodonozor király vettette őket, megvetése jeléül leköpdöste a zsidókat. Így szidalmazta őket: “Nem szégyellitek magatokat? Ilyen nagy és mindenható Istenetek van, és ti bálványt imádtok? Hogyan viselkedhettetek úgy, hogy az Örökkévaló lerombolja Szentélyét, és száműzze fiait?!” A Talmud hozzáteszi, hogy a három delikvens szinte elsüllyedt szégyenében… (Psziktá deRáv Káháná 11. ésSzánhedrin 93.)

* * *

 A zsidók manapság más kötelezettségekkel együtt sajnos a tfilin parancsolatát is elhanyagolják. A hatnapos háború után, amelyben Izrael csodával határos módon legyőzte minden oldalról hatalmas túlerővel támadó ellenségeit, a lubavicsi rebbe kezdeményezésére megindult tfilinakció célja az volt, hogy visszavezesse a zsidókat az ősi parancsolathoz, és ezzel _ a fenti értelmezés alapján _ a gyűlölködés, az antiszemitizmus elleni önvédelmi fegyvert adjon a kezükbe.

Az akció látványos sikerrel járt. Szerte a világon sok tízezer zsidó férfi ismerkedett meg a felemelő érzéssel, hogy kezén és fején az imaszíjakkal mondhatja el a Smá Jiszráélt. A rebbe hívei azóta is járják a zsidó világot, és nem kis eredménnyel igyekeznek a micvá betartására rábeszélni zsidó testvéreiket. Amerikában nem szokatlan látvány a lubavicsi chászidok “micvátanknak” nevezett autója, amelybe szíves szóval invitálják be zsidó testvéreiket, hogy együtt tegyék föl a tfilint. Izraelben szinte minden utcasarkon ott állnak asztalkáik mellett a rebbe hívei, hiszen az akció folytatódik. A magyarországi lubavicsi kirendeltség is ebben a szellemben próbálja népszerűsíteni a tfilin parancsolatát.

Legyünk tehát azok, amik vagyunk! Legyünk zsidók! Használjuk önvédelmi fegyverünket, a tfilint! Hiszen ez nem öldöklő szerszám, nem bokszer, nem bicska vagy pokolgép. “A kezek Ézsau kezei…” Mi Jákob hangjával próbáljuk elhárítani a rosszat. Ebben az önvédelmi harcban erős várunk az Örökkévaló, és hatékony fegyverünk a tfilin: az imaszíj, amely összeköti a földit az égivel, a zsidó embert Teremtőjével.

A szerkesztő

Felvilágosítást a 268 0183-as telefonszámon lehet kérni. “Gyakorlati oktatás” vasárnap reggelenként 8.15-kor a Sász Chevrá lubavicsi zsinagógában (Budapest VI., Vasvári Pál utca 5.)

Megjelent: Egység Magazin 3. évfolyam 12. szám – 2014. július 28.