A TÓRA-ADÁS ÜNNEPE

Sávuot a zsengék ünnepe, a Tóra-adás napja. Ezen a napon lett az Egyiptomból kiszabadult gyülevész néptörzsekből egységes eszmei alapon álló nép, amely a Tórát, az isteni tant tekinti alkotmányának és nemzeti egysége alapjának.

Lapunk más helyén olvasható a sínai Kinyilatkoztatás története, valamint annak aTízparancsolatba foglalt, rövidre fogott és remekbe szabott tartalma. Azóta képezi a Tóra, a zsidó Tan, a zsidó nép életének keretét, amelyben nemzeti és vallási létének egysége érvényesül.

Tóra meghatározó szerepét példázza az alábbi történet is. Egy Talmud-bölcs, rabbi Joszi, nagy vendégséget csapott Sávuot ünnepén. Megkérdezték tőle, vajon születésnapja van-e, mire így válaszolt: “Hány Joszi szaladgál az utcán? Ha nincs ez a nap, amelyen a Tóraadatott, ami által Talmud-tudós és imert ember lettem — miben különböztem volna tőlük?”

A kommentátoroknak feltűnt, hogy Sávuot mint a Tóra-adás ideje — z’mán mátán Toráténu — szerepel, nem pedig mint a Tóra kapásának, átvételének ünnepe. Miért van ez, teszik fel a kérdést, hiszen a világraszóló esemény az volt, hogy az Örökkévaló kiválasztott népének, a zsidóknak adta a Tórát, akik azt egy emberként elfogadták, és ezzel az isteni Tan letéteményesei lettek? A válasz az, hogy a Tóra adása egyszeri aktus volt, míg átvételeazóta is, minden nemzedék által, megállás nélkül folyik, és még mindig nem ért véget.

Tóra-adás ünnepe önmagában hordja aktualitását. A Tórától való elfordulással kezdődött a mai nemzedék sajnálatos eltávolodása a zsidó forrásoktól, mely a fájdalmas asszimilációhoz, elkallódáshoz vezetett. Az előző rendszer ateista diktatúrája és az előző “önkéntes” asszimiláció, beolvadási kísérlet és magyarkodó szervilizmus gyökereiben rendítette meg a zsidóságot. Felnőtt egy nemzedék, mely nem ismerte a péntek esték levegőjét, aszédereste varázsos atmoszféráját, a Kinyilatkoztatás ünnepének hangulatát. A maradék magyar zsidóság nagy része a Má nistáná ötödik fiúja volt, aki nem vállalt közösséget a zsidó nép évezredes hagyományaival.

Nem hibáztathatunk senkit. Egy lélekgyilkos rendszer, egy hibás koncepció és az önmagunk elől való, önámító menekülés áldozatai voltunk. Most azonban itt az ideje, hogy megújítsuk az ősi Szerződést, megkeressük és megtaláljuk a gyökereket, és visszatérjünk a sínai hagyományokhoz. Erre a legjobb alkalom Sávuot, a Tóra-adás ünnepe. Hozzuk el gyerekeinket, unokáinkat a templomokba, hogy meghallgassák a Tízparancsolat felolvasását! Hozzunk magunkkal lelki hajlandóságot az ősi forráshoz való visszatérésre, a Tóra, a zsidó Tan, a zsidó törvények elfogadására és megértésére! Ez az ünnep értelme, ez az ünnep jelentősége.

A szerkesztő

Megjelent: Egység Magazin 1. évfolyam 5. szám – 2014. július 23.