A Baleári-szigetek parlamentje elismerte a titkos zsidók elleni évszázados megkülönböztetést. Az elsősorban Mallorca szigetén élő kripto-zsidók 1492-ben katolizáltak kényszerűségből, majd titokban igyekeztek megőrizni őseik hagyományait. Az inkvizíció és a gyanakvó kormányzat megkeserítette a mindennapjaikat – írja a JPost.
A Spanyolországon belül széles autonómiával bíró Baleári-szigetek parlamentje hivatalosan is elismerte, hogy „elnyomták és hátrányosan megkülönböztették” a titkos zsidókat.
A Spanyolországi Zsidó Közösségek Szövetsége közleményben üdvözölte a döntést és arra kérte a kormányzatot, hogy a helyi iskolákban tanítsák e különleges közösség történelmét is. Napjainkban mintegy 800-1000 zsidó él Mallorca szigetén, többségükben a kripto-zsidók leszármazottai. Az utóbbi évtizedekben virágzásnak indult a közösség, melynek tagjai már nem titkolják származásukat és hitüket. A térségben „chuetas”-nak csúfolt zsidók neve feltehetően a katalán nyelv helyi változatában, a mallorquín dialektusban a zsidókra használt „xueu” szóból ered. Egyes nyelvészek szerint azonban inkább a disznózsírt jelentő „xulla” lehet a kifejezés gyökere, mer elterjedt szokás volt egykor, hogy nyilvános disznóhúsevésre kényszerítették az áttért zsidókat, hogy ezzel is megalázzák őket.
A chueta közösség fennmaradásának egyik oka éppen a megvetett státuszukból és a rájuk kirótt korlátozó intézkedésekből ered. A törvények tiltották ugyanis a velük való házasságot, így a közösség megőrizte különállását és sajátos szokásait, mint például az egykori zsinagóga fölé emelt Monti Sion templom mellett tartott szinkretista, zsidó és katolikus elemeket egyaránt felvonultató ünnepeik megülését. A chueták egymás között házasodtak, így mindössze tizenöt család alkotja a közösséget. Ezek egyike a Miró család, ahonnan a neves absztrakt festő, Joan Miró is származik. Ennek köszönhető, hogy a mallorcai chueta közösség tagjainak zsidóságát az izraeli főrabbinátus sem kérdőjelezi meg és még egy megerősítő betérésre sincs szükségük ahhoz, hogy Izraelbe vándoroljanak és ott zsidóként tartsák őket számon.
A chueta közösség sorsa a Spanyolországot vaskézzel irányító konzervatív-katolikus Franco tábornok 1975-ös halála után vett kedvező fordulatot. Ettől kezdve vállalták fel egyre többen zsidó gyökereiket. A mallorcai kormány 2011-ben már tett egy gesztust, amikor hivatalos bocsánatkérést fogalmazott meg, amiért 1691-ben a spanyol inkvizíció negyven zsidót égetett el harmincezer lelkes néző előtt a szigeten. Manapság már nyoma sincs az egykori elnyomásnak, a helyi hitközség szabadon ünnepli a zsidó ünnepeket, tavaly már köztéri hanukai gyertyagyújtást is tartottak.
Fotó: familysearch