Egyetlen politikai pártnak, egyetlen gazembernek sincs joga fenyegetni a zsidóságot – mondta Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus (WJC) elnöke az Élet menetén vasárnap Budapesten.
Az Élet menetét tizenharmadszor rendezték meg Budapesten azzal a céllal, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.
A vasárnap délutáni menet a Dohány utcai zsinagóga elől indult, és a Károly körút – Bajcsy-Zsilinszky út – Andrássy út – Dózsa György út útvonalon az Ötvenhatosok terére érkezett meg.
A programon való részvételét több párt is jelezte. Az LMP-t Schiffer András frakcióvezető és Szél Bernadett frakcióvezető-helyettes, az Együtt pártot Szigetvári Viktor elnök és Juhász Péter alelnök, míg a liberálisokat Fodor Gábor pártelnök és Bősz Anett ügyvivő képviselte.
Az MTI tudósítói látták a menetben Colleen Bellt, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét is.
A Dohány utcai zsinagóga előtti teret megtöltő tömeget Bandi László, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának tagja és Vattamány Zsolt (Fidesz-KDNP), a VII. kerület polgármestere köszöntötte.
Bandi László „nagy, hangos kiáltásnak” nevezte a holokauszt áldozataira emlékező menetet, amely arra figyelmeztet: „tennünk kell azért, hogy nagyszüleink, szüleink múltja ne válhasson a mi és gyerekeink jövőjévé” – mondta, hozzátéve: ez az idei menet mottója is.
Ismertetése szerint az Élet menete elnevezés arra emlékeztet, hogy a második világháború idején a nácik sok százezer embert kényszerítettek halálmenetekbe, hosszú kilométerek gyalogos megtételére ruha és élelem nélkül, gyengén, betegen. Ezeket a meneteket nagyon kevesen élték túl – mondta. A koncentrációs táborokban, a frontokon és a háború sújtotta településéken megölt emberek emlékére jött létre a halálmenet ellentéte, az Élet menete – tette hozzá Bandi László.
Vattamány Zsolt polgármester hangsúlyozta: a történelem során az emberiség többször elkövette ugyanazokat a bűnöket. „Éppen ezért fontos, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is kiálljunk egymás mellett” – fogalmazott. Arra figyelmeztetett, hogy tanulni kell a múlt bűneiből, s meg kell tanítani a következő nemzedékeknek, hogy semlegesnek maradni kevés, valamint, hogy nem külső szemlélőkre van szükség, hanem egyértelmű és bátor kiállásra.
Az Ötvenhatosok terén Ronald S. Lauder tartott beszédet. A WJC elnöke kijelentette: senki sem gyalázhatja meg a zsinagógákat, senkinek sincs joga beleköpni a Duna-parton meggyilkolt zsidók emlékére állított cipőkbe. Lauder kiemelte, hogy a zsidó közösség soha többé nem hagyja szó nélkül, ha zsidók, keresztények vagy bármilyen népcsoport kerül a gyűlölet középpontjába.
Emlékeztetett arra is, hogy a zsidó közösség részt vett Magyarország naggyá tételében, a zsidók Nobel-díjakat nyertek, „munkahelyeket teremtenek és betegségeket gyógyítanak”. A zsidók építenek, nem rombolnak – mondta, hozzátéve: az antiszemiták rombolnak és pusztítanak. Ha a zsidókat arra kényszerítik, hogy tovább álljanak, akkor a sikereiket is elviszik magukkal – figyelmeztetett. Szerinte a Jobbik úgy gondolja, ők védik meg Magyarországot, de valójában ártanak neki. „A Jobbik fel sem fogja, micsoda kárt okoz Magyarország jövőjének (…) Nem szabad hagyni, hogy egy Jobbik tönkre tegye Magyarországot” – jelentette ki. Lauder kitért arra is, hogy az Élet menetében zsidók és keresztények több ezren vonulnak együtt a gyűlölet ellen, egy jobb jövőért. Hangsúlyozta: Magyarországot azok a keresztények képviselik, akik „itt vannak és kiállnak a zsidó közösség mellett”.
Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt, hogy a holokauszt-emlékévet rengeteg politikai feszültség, vita, nézeteltérés, néha mesterségesen gerjesztett indulatok árnyékolták be, az Élet menete azonban követte vállalását, haladt előre a halottaiért és a jövőért. Nem néztek „se jobbra, se balra”, nem hagyták „belesodorni magukat semmilyen politikai és semmilyen zsidó közösségi vitába”. Ehelyett tették a dolgukat: oktattak, emlékeztek és emlékeztettek – mondta.
Gordon Gábor szólt arról is, hogy bár a megemlékezés célja a főhajtás, de egyben „fogadalom is kell, hogy legyen”. Vagy összefognak az emberek, tekintet nélkül vallásukra, hitükre, kulturális és politikai hátterükre, és képesek megfékezni a rasszizmust, az erőszakot, a rombolást, az emberi értékek sárba tiprását vagy „nagyapáink múltja a mi jövőnkké is válhat” – fogalmazott.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, videoüzenetében arra hívta fel a figyelmet, hogy a II. világháború befejezésének és az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján nem is lehetne időszerűbb ez a rendezvény. Úgy fogalmazott: a diszkriminációnak nincs helye az Európai Unióban.
„Bármilyen megkülönböztetést, bármilyen alapon, legyen az nemi vagy faji hovatartozás, bőrszín vagy etnikai, netán szociális kötődés, nyelvi vagy vallási alapon, fogyatékosság, szexuális orientáció, mindenféle megkülönböztetést meg kell tiltani” – tette hozzá.
Verő Tamás rabbi beszédében hangsúlyozta: az elmúlt 3500 évben többen megpróbálták kiirtani, elűzni vagy megtéríteni a zsidókat, „ők azonban nem érdemelnek szavakat”. Hozzátette: ezért azokról beszél, akik életeket mentettek meg saját és családjuk életének kockáztatása árán. „Aki megment egy életet, az egész világot menti meg” – idézte a Talmud híres mondatát, amely a jeruzsálemi Jad Vasem Múzeum Világ igazai programjának mottója is. A rabbi az Élet menetről szólva kiemelte, hogy „bűnösök, áldozatok és megmentők leszármazottai” együtt vonultak Budapest utcáin, és együtt mondják hogy soha többé soah.
A rendezvényen megemlékeztek a februárban elhunyt Schweitzer József országos főrabbiról.
(MTI/zsido.com)
Képek: MTI