Az elmúlt két évtized távlatában mindannyian érzékeljük, a közbeszéd minőségének drámai romlását. A nemzeti és vallási kisebbségek elleni gyűlöletkeltés szinte mindennapossá és elfogadottá vált a közbeszédben. A kirekesztő gyűlöleteszmék a kocsmai asztalokról és futball lelátókból a világhálóra és a szélsőjobboldali médiatermékekbe, onnan pedig a Parlamentbe kerültek. Az ott elfogadott beszédmód általános értékhatárokat jelöl ki a társadalom egésze számára, ezért az ilyen típusú beszéd gyűlöletkeltő hatása megkérdőjelezhetetlen. Bebizonyosodott, hogy a „társadalom erkölcsi immunrendszerének önálló önvédelmi mechanizmusaira” való hivatkozás nem realitás, és a kialakult helyzetben a tiszta jogi helyzet és a jogkövető magatartás számonkérése egyben erkölcsi normakontrolként is kell, hogy szolgáljon.
Orbán Viktor, miniszterelnök nyilvános megszólalásaiban többször kifejtette, hogy megítélése szerint az ilyen típusú megszólalásokat a magyar jogrendszer kell, hogy kezelje, de érdemi változás eddig nem történt. Pedig az elmúlt hónapokban visszatérően igazolódott, hogy dacára a közösség elleni izgatás bűntettét szankcionáló Btk. 269. § b) paragrafusnak, a gyűlöletkeltő beszédekkel szemben – a jelenlegi jogkörnyezetben és jogalkalmazási gyakorlatban – lehetetlen fellépni.
2013. január 15-én, Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban fogadta az EMIH, illetve a Tett és Védelem Alapítvány képviselőit a közösség elleni izgatás bűncselekménnyel kapcsolatos jogalkalmazási kérdések tárgyában. Az államtitkár tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit az új Btk. és Ptk. vonatkozó módosító javaslatról, a közösséget érintő személyiségi jogi sérelem (az un. kollektív defamáció) miatti igény érvényesíthetőségéről, valamint a találkozón szóba kerültek a kérdés alkotmányossági összefüggései is. Az igazságügyért felelős államtitkár kötelezettséget vállalt arra, hogy a minisztérium szakértői megvizsgálják a közösség méltóságának védelmével összefüggő alkotmányjogi, polgári jogi és büntetőjogi kérdéseket és szükség esetén javaslatot tesznek a közigazgatási és igazságügyi miniszternek jogalkotás kezdeményezésére.