Elárverezik az első olyan héber nyelvű könyvet, amely az Újvilágot említi. Az Igeret Orchot Olám című kötet 1586-ban született Velencében, szerzője a reneszánsz polihisztor Ávráhám ben Mordecháj Fáricol rabbi volt. Ez az első olyan, zsidó személy által írott könyv, mely megemlíti az amerikai földrészt. A kötetet Jeruzsálemben, a Kedem Aukciósházban bocsátják árverésre – írja az Arutz7.
Ez a példány rendkívül ritka, mivel a mű első kiadásából származik, kikiáltási ára 15 000 dollár (5 600 000 Ft). A szöveg mellett három rézmetszetet is tartalmaz, ezen kívül a korszak néhány rabbijának megjegyzései is szerepelnek benne. Néhány oldalon megjelenik Ávráhám Joszef Slomó Graziano rabbi kézjegye. Graziano XVII. századi itáliai tóratudós volt, akinek könyv- és kéziratgyűjteményében számos értékes könyv is megtalálható volt. A megvételre kínált kötetben kézzel írott fejtegetései, magyarázatai, megjegyzései és javításai is olvashatók.
Az árverést meghirdető aukciósház megfogalmazása szerint a könyv „olyan világot mutat be, melyről alig valamicskét tudunk”.
A könyvben a kettős amerikai földrész leírása mellett szerepel Afrika Szaharától délre eső régiójának bemutatása is. A mű első részében a Földet írja le, részletezi a földrészeket, azok éghajlati viszonyait és országait.
Amerikával egy teljes fejezeten át foglalkozik az író, lefesti a tájat, a földrajzi jellemzőket, ír a „magas hegyekről és széles erdőkről, melyekben hemzsegnek a vérengző vadállatok és a hüllők”. A szerző ismerteti az amerikai bennszülöttek szokásait, kitér a társadalmi berendezkedésükre és szexuális gyakorlatukra, beszél arról, hogy nincs tulajdonuk, szól egészségügyi kérdésekről, az állat- és növényvilág gazdagságáról, a náluk található fémekről és drágakövekről.
A második rész a spanyol és portugál felfedezőkről szól. Az egyik történet elmeséli hogyan hajózta körül Vasco de Gama a Jóreménység-fokot az Indiába tartó útja során. A könyvben találhatunk leírást az Indiába vezető tengeri útvonalról, az elveszett tíz törzsről és arról, hogy a zsidóknak milyen a helyzete a világ különböző részein. A rabbi szövegek és földrajzi, valamint klimatikus tények alapján az Édenkert helyzetét is meghatározta.
Ávráhám ben Mordecháj Fáricol (latinosan Abrahamus Peritsol) körülbelül 1451-1525/26 között élt Itáliában, ahol földrajzzal és a világegyetem kutatásával foglalkozott, emellett rabbi, kántor és írnok is volt, rengeteg kéziratot másolt le és széles körű vallási és világi tudásának köszönhetően a ferrarai zsidó közösség őt jelölte ki a dominikánus szerzetesekkel való hitvitákban való részvételre.
Családja Avignonból származott, innen települt tovább Mantovába, majd Ferrarába. Itt a reneszánsz herceg, Ercole d’Este udvarában élvezte a reneszánsz életet. Gyakori vendég volt Lorenzo de Medici firenzei udvarában is, ahol megismerkedhetett a felfedezők történeteivel és beszámolóival. Széles körű tevékenységébe imakönyvek kiadása is beletartozott. Figyelemre méltó két, nőknek szánt imakönyve (1471 és 1480, utóbbi az izraeli Nemzeti Könyvtár gyűjteményében található), melyekben a reggeli áldások közt szereplő „Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a világ Királya, aki akaratod szerint teremtettél” (szemben a férfiak által mondott „aki nem teremtettél nőnek”) áldás helyett a következő szerepel: „aki nőnek teremtettél és nem férfinak”.
Szerteágazó tevékenysége nyomán született meg Jób könyvének kommentárja, valamint a Tórához írt rövid magyarázatai Pirchéj sosánim címen (1516). Ebben többek között szerepel a bibliai Uz földjének földrajzi meghatározása is. Kommentárt írt továbbá a Példabeszédek könyvéhez és héberre fordította többek között Arisztotelész Logikáját. Mágen Ávráhám (Ábrahám pajzsa) címmel a zsidóság védelmében írt vitairatot. Ennek indítéka a ferrarai hercegi udvarban közte mint a zsidóság képviselője és két dominikánus szerzetes közti hitvita volt. Ez utóbbihoz Enrico d’Este rendelkezésére olasz nyelvű átiratot is készített a saját mondanivalójáról, hogy ellenfelei pontosabban megérthessék álláspontját.
A most eladásra kínált Igeret Orchot Olám először Ferrarában (1524), majd Velencében (1587) jelent meg. Thomas Hyde, a híres londoni Bodleian Könyvtár munkatársa 1961-ben fordította latinra a művet Tractatus Itinerum Mundi címen.
Fotó: Arutz7