Igazán kivételes, közös bárheszsütésre invitálta az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség (EMIH) közösségének női tagjait múlt vasárnap az Óbudai Zsinagógába. Az esemény több volt egy sima főzős workshopnál, ugyanis ilyenre még nem volt példa, hogy az EMIH összes zsinagógájából egy helyszínen minden rebecen képviseltette volna magát saját közösségének tagjaival, illetve a programon az intézmények és szervezetek vezetői is részt vettek. Mindenki egyszerre működött önálló és egy nagy közös csapatként is. Elképesztő volt látni, hogy mennyi embert vonzott a projekt, összesen száznegyvenen készítettek kóser kalácsot a zsinagógában.
Az eseményen bemutatkozott: CTeen Ifjúsági szervezet, Maimonidész Gimnázium, Szentendrei Zsidóház, Budavári Zsinagóga, Pesti Stibel, Újbudai Zsinagóga, Óbudai Zsinagóga, Kábálát Kids, Vasvári Pál utcai Zsinagóga, Miskolci Zsidóház, Zsilip Zsinagóga és Kulturális Centrum.
A „Mega Challah Bake” elnevezésű esemény háziasszonya Radziner Chaya rebecen és Mautner Zsófi gasztroblogger volt, előbbi háláchikus tartalmakkal, utóbbi gasztrótippekkel emelte a hangulatot, így nemcsak a tradicionális kóser bárhesz elkészítését tanulhatták meg az egybegyűltek, hanem azt is, hogy például miért kell lecsippenteni egy kis darab tésztát (ez a chálá) a kalácsból majd elégetni azt.
Chálá: A chálá nem csupán a bárhesz héber neve, hanem elsősorban az elkészített tésztából (legyen az gyúrt vagy kevert, sűrű vagy folyékony, édes vagy sós) levett kis darab, melyet a Szentély fennállása idejében a kohénoknak (a Szentélyben szolgáló papoknak) juttattak.
Bárhesz vagy challah (chálá) egy fonott kalács, amelyet sábeszkor és ünnepnapokon fogyasztunk. A háláchá (zsidó vallásjog) szerint ha valakinek nincs pénze borra és bárheszre, akkor elhagyhatja a bort, de a bárhesz fölött kell elmondania a kidust. Szombaton három, ünnepnapokon két lakomát kell tartani és alkalmanként két-két kalácsra kell áldást mondani. A bárheszek jelképezik a szombattal kapcsolatos két alapvető parancsolatot is: sámor vezáchor – „őrizd meg a szombatot és emlékezz meg róla”. Bővebben: zsido.com |
A zsinagóga imaterme hatalmas konyhává változott az alkalomra, a csapatok külön-külön asztaloknál készítették kalácsaikat, melyekhez mindenki gondosan kiporciózott adagokban kapta meg az alapanyagokat.
Fenomenális hangulat uralkodott a teremben, mindenki mosolygott, beszélgetett, az egész olyan volt, mint egy nagy csapatépítő foglalkozás. A különböző emihes intézmények és szervezetek tagjai megismerhették egymást, tapasztalatokat, élményeket oszthattak meg, illetve sok minden kiderült ezek vezetőiről és programjairól is: minden asztaltársaság készült egy kis beszéddel, melyben bemutatták eddigi elért eredményeiket, fontos és érdekes információkat osztottak meg munkásságukról a résztvevőkkel – közelebb hozva így azoknak is a zsidóságot, akik nem gyakorolják a vallást napi szinten.
„Nem gyújtok péntek este gyertyát és bárheszt sem sütöttem eddig, de fontos számomra a zsidóságom és lehet, hogy mostantól változtatok ezen a két dolgon”
– mesélte az egyik jelenlévő, aki szerint azért is jó ez a program, mert olyanok is szívesen eljönnek rá, akik nem élnek vallásos életet, de szeretnének visszatalálni gyökereikhez. Az egyik első legjobb lépés ehhez a közösség tagjaival megismerkedni.
„Nagyon jó volt látni, hogy ennyien csatlakoztak hozzánk vasárnap este. Csodálatos volt a hangulat és igazán
nagyszerű, hogy részese lehetek annak ahogyan gyarapszik közösségünk. Amikor újranyílt 2010-ben Slomó vezetésével (Köves Dvora rebecen férje, Köves Slomó az EMIH vezető rabbija) az Óbudai Zsinagóga, csak alig néhányan ültük körbe az asztalokat, most meg száznegyven hölgy társult hozzánk a bárheszsütésre. Fantasztikus érzés ez számomra”
– mondta el Köves Dvora, az Óbudai Zsinagóga rebecenje.
Miután megkeltek a tészták, a fonás technikáit lehetett elsajátítani, a csapatokkal együttműködő rebecenek, szervezők ebben is készséggel álltak rendelkezésre. És amellett, hogy mindenki elsajátíthatta a kalácssütés csínját-bínját, az Óbudai Zsinagóga életébe is bepillantást nyerhettek a látogatók, illetve az EMIH vezető rendezvényszervezőjével Erdős Judittal is válthattak pár szót, aki elmondta, hogy a Mega Challah Bake egy nemzetközi program, amely Amerikából indult. Ezt adaptálták kicsit a zsinagóga stílusára formálva, azonban a cél ugyanaz maradt: sok nő közösen süssön kalácsot.
„Öröm számomra, hogy ennyi érdeklődő eljött a programunkra, akiknek ajándékkal is kedveskedtünk a sütés végén. A kis csomagokban volt bárheszzsák a bárheszre vonatkozó áldással együtt, sábeszi gyertyatartó és gyertya, továbbá a Séjna Fashion felajánlásából mindenki kapott egy tíz százalékos vásárlási utalványt is.
-tudtuk meg Erdős Judittól.
„A jövőben évi egy alkalommal szeretnénk rendszeresíteni a bárheszsütést, valamint egy különleges fárbrengent Chaya Mushka Schneerson rebecen emlékére”
-tette hozzá a vezető rendezvényszervező.
Nemcsak a közösség tagjai, de a szervezők is nagyon várják a folytatást
„Katartikus élmény volt számomra az a közös spirituális energia amely a bárheszkészítés egészén jelen volt. Talán az Óbudai Zsinagóga épülete is közrejátszott ebben és emelte a női energiákat is. Több kalácssütésen részt vettem már, de eddig még nem tapasztaltam ilyet. Sokszor hallom a zsinagógába látogatóktól, hogy mennyire megnyugtató számukra ez a közeg. Egy szó, mint száz, óriási élmény volt nekem ez a közös együttlét és remélem, hogy hamarosan újra részünk lesz hasonlóban”
-fogalmazott Rapi-Legény Zsuzsanna, a Kábálát Kids vezetője.
Reméljük hamarosan önt is üdvözölhetjük körünkben!