Rekordszámú érdeklődőt vonzott az az optikai hatás, mely egyesek szerint a bibliai „égő csipkebokor” jelenségét is megmagyarázhatja – adja hírül az Israel Newsstand című oldal. Egy évtized után először megnyitották a 10-es utat, mely közvetlenül az izraeli-egyiptomi határ mentén húzódik, hogy az érdeklődők megtapasztalhassák ezt az évente csupán néhány napon át megfigyelhető jelenséget. A különleges fényjátékra a Karkom-hegyen (Sáfrány-hegy) kerül sor, mely – dr. Chájim Berger professzor, zoológus, ökológus és gyakorló túravezető szerint nem más, mint „Isten hegye”, vagyis maga a bibliai Szináj-hegy.

Az év legrövidebb napja körüli periódusban, amikor a Nap a legalacsonyabb állásában van és sugarai a lehető leglaposabb szögben érik a Földet, az egyik, a hegy oldalában megbúvó barlang belsejébe is bekúszik néhány napsugár. E kis méretű barlang falait természetes kristályok alkotják és ezek visszaverik a napfényt. A külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha ilyenkor lángok vennék körül a barlang bejáratát.

A látogatók között volt Imánuel Ánáti professzor, annak az elméletnek az atyja, mely szerint ez a hegy valóban a Szináj-hegy, ahol több mint 3300 évvel ezelőtt a tóraadás történt. Ez a teória a mai napig vitatott. „Különféle vélemények vannak és ez teljesen rendjén van” – mondta a 91 éves Ánáti. „Vannak olyanok is, akik elvből utasítják el a teóriámat. Vannak olyan tudósok, akik arra alapozzák a véleményüket, hogy mit mondtak nemzedékekkel korábban és nem kutatják napjaink tudományos eredményeit.” Bár az „égő csipkebokor” jelenség igen látványos, az idős professzor természetesen nem csupán erre az optikai illúzióra alapozza az elméletét. A mintegy 800 méter tengerszint fölötti magasságú Karkom-hegyen nem kevesebb mint 1200 régészeti lelőhely található, melyekben nagyjából 44 ezer sziklarajz rejtőzik.

Az olaszországi Firenzében 1930-ban született Ánáti a holokauszt után menekült Izraelbe. 1954-ben járt először a Karkom-hegyen régészetet hallgató egyetemistaként egy csoporttal, akik a helyi beduinok vezetésével járták be a környéket. „Minden mítosznak van történelmi háttere. Elképesztően izgalmas ezt elemezni és megtalálni a forrást. Ennek érdekében a dolgok legmélyére kell leásni” – mondta. – „A vita arról szól, hogy mi a történet mögött meghúzódó történelmi valóság. Több alkalommal jöttem el Kairóból gyalogosan, hogy megtalálhassam a pontos útvonalat, és úgy gondolom, hogy végül meg is találtam azt az utat, melyet a Biblia Izrael népének sivatagi állomásait említve leír.”

A sziklarajzokat ezen elmélet szerint zsidó művészek készítették. Az alkotások úgy készültek, hogy áttörték a kövek külső, sötétebb, patinás rétegét és az alatta húzódó világosabb kőanyagból alakították ki a rajzokat. A patina idővel egyre inkább elfedi a fehér rajzokat. Minél sötétebbnek mutatkozik tehát egy-egy sziklarajz, annál régebbi. Az egyik leghíresebb ilyen rajz „A szövetség táblái” nevet viseli. A rajzon egy keretet látunk, mely 2-3-3-2 arányban részekre van osztva. Berger szerint felfedezése Ánáti professzor elméletét támasztja alá. Egy több részre osztott keretet látunk: 2 rész – három rész – három rész – két rész arányban, ami – Ánáti szerint – a tízparancsolatot jelképezi: két parancsolat Istennek, hat a társadalomnak és ismét kettő önmagunknak.

A leletek közül még sok kapcsolható egy-egy bibliai történethez. A professzor a hegy lábánál ősi kultikus épületre bukkant, melyben 12 kő állt. „Ez bizonyosan zsidó oltár, mert rámpa vezet fel hozzá, nem pedig lépcsők” – mondta Ánáti, utalva a sivatagi hajlék nagy áldozati oltárára, melyről azt parancsolja a Tóra, hogy rámpát és nem lépcsőt kell hozzá építeni. – „Ez az az oltár, melyet Mózes második könyve említ. Ezt a Szináj-hegy lábánál építette Mózes és a Izrael 12 törzsét szimbolizálja” – mondta a tudós.

A Szináj-hegy – ellentétben a Templom-heggyel – önmagában nem hordoz különleges szentséget. Jelentősége abban állt, hogy ott adta az Örökkévaló a Tórát. A hegyet azonban nem jelölte meg és az erre vonatkozó hagyomány az idők során elveszett. Napjainkban többféle elmélet is létezik azt illetően, hogy melyik volt az a bizonyos hegy.

 

Hol van a Szináj-hegy?

Sávuot ünnepén a Tóra-adásra emlékszünk, amiről köztudott, hogy a Szináj hegyen zajlott. A hagyomány szerint azért ezt a helyszínt választotta az Örökkévaló, mert a Szináj szerényen visszahúzódott, miközben a többi hegy arról vitázott, melyikükön kapja meg a Tórát a zsidó nép. Azonban azt, hogy valójában hol is van a Szináj hegy, csak találgatni tudjuk. A … Olvass tovább

 

 

 

Megszakítás