A zsinagógaépítészetnek természetesen megvannak a saját háláchái, vagyis a zsidó törvénykezés számos szabályt lefektet a zsinagógák építésével kapcsolatban. A stílus és részletek terén természetesen sok játékot enged a hagyomány és a közösségek éltek is a lehetőségekkel, amennyiben persze a befogadó társadalom szabályai ezt megengedték. Sok helyen szabályozták például, hogy milyen méretű lehet egy zsinagóga vagy hol épülhet fel.

Egészen a XIX. századig a zsinagógákat az adott kor és térség technikájának megfelelően építették és díszítették. Ez látható a legkorábbi maradványoktól kezdve a gótikus épületeken (Sopron, Prága) át a mór (Toledo, Sevilla), vagy a barokk (Mád) építészet elemeit mutató, vagy a kínai építészet körébe (Kaifeng) tartozó zsinagógákig.

Így lehetséges, hogy a III. századból megmaradt romok falait bizantinizáló falfestés (Dura Europosz), más, korai zsinagógák padlóit pedig hellenizáló mozaik borítja (pl. Bét Alfa, VI. század). Prágában és Sopronban gótikus csúcsívek és bordák tartják, illetve díszítik az épületet, Velencében klasszikus reneszánsz, a magyarországi Abonyban pedig hamisítatlan klasszicista zsinagóga épült. Kocsinban a helyi indiai stílust követték, Velencében a barokkot, a XIX. század végi magyarországi zsinagógákban a historizáló vagy a mór stílus dominált. E nagyszerű kavalkádból most a prágai Altneuschulra, vagyis Régi-új zsinagógára koncentrálunk.

Íme, a világ tíz legrégebbi, ma is (legalább részlegesen) működő zsinagógája

Az alábbiakban tíz különleges épületet mutatunk be Angliától Indiáig: olyan, évszázadokkal ezelőtt épült zsinagógákat, melyek kisebb-nagyobb megszakítással a mai napig betöltik eredeti funkciójukat. Jew’s Court, Lincoln, Anglia (1150-1180) A normann alapokra épült zsinagóga jelenleg a területi történelmi és régészeti egyesület székháza, de egy zsidó közösség minden második szombaton és nagyünnepeken istentiszteletet tart az épületben. Érdekesség, … Olvass tovább

Ez a zsinagóga Prága egyik első gótikus épülete. A legendák szerint már a megépítése is különlegesen zajlott: angyalok hoztak köveket a lerombolt jeruzsálemi Szentélyből a zsinagóga építéséhez azzal a feltétellel, hogy a messiás eljövetelekor visszaszolgáltatják azokat. A különleges formájú és a szemet magához vonzó épület sok titkot rejt. Állítólag a zsinagóga padlásán pihen a Máhárál, a prágai Jehuda Lőw rabbi által létrehozott agyagember, a Gólem. A zsinagóga a megépítése óta folyamatosan üzemel, csupán a náci megszállás alatt, 1941 és 1945 között tartott zárva. A mai napig rendszeres használatban van.

Az alábbiakban a prágai Gólem legendáját mutatjuk be

Sok száz évvel ezelőtt élt Prágában a híres tóratudós, Jehuda Lőw rabbi, aki nemcsak a zsidó hagyományokban volt jártas, de jól értett a matematikához és a csillagászathoz is. Felelősségteljesen vezette a prágai zsidó közösséget, és egy napon elhatározta, hogy megkönnyíti az életüket azzal, hogy mentesíti őket a vízhordás fáradságos feladata alól. A Prágát átszelő Vltava-folyó partjának agyagából gólemet, hatalmas agyagembert készített és a szájába egy kis táblácskát tett. A táblára az Örökkévaló valódi nevét írta fel, és ennek hatására az agyagóriás életre kelt. Amíg csak a kis felirat a szájában volt, komótosan rótta a köröket a Vltava és a prágai zsidónegyed között, és a vállára vetett vödrökben literszámra hordta a vizet a rabbi híveinek. Sőt, ha kellett, megvédte őket azoktól, akik az életükre törtek.

A Gólem nem evett, nem ivott, nem is aludt, csupán szombati pihenésre volt szüksége. Pénteken, naplemente előtt a rabbi kihúzta szájából a táblácskát, melyen az Örökkévaló neve volt, és a Gólem lepihent. Egész szombaton élettelenül hevert a folyó partján, az új hét kezdetén pedig a rabbi visszahelyezte a feliratot a szájába, és a Gólem újra engedelmesen dolgozott, hordta a vizet és védelmezte a zsidókat.

Egyszer azonban a rabbi nem vette ki a Gólem szájából a kis táblát és nagy baj történt. A Gólem egyre jobban belelendült a munkába, hordta, hordta a vizet a Vltaváról. A prágai zsidónegyed utcáit elöntötte a víz, és Jehuda Lőw rabbinak azonnal cselekednie kellett. Végül Prága gyönyörű zsinagógája, az Altneuschul előtt sikerült nyakon csípnie az elszabadult óriást. Egy ügyes mozdulattal kikapta szájából a táblát, melyen az Örökkévaló neve állt, és az agyagember azonnal mozdulatlanul terült el a földön.

Jehuda Lőw rabbi többé nem használta a Gólemet. Az élettelen agyagtestet a zsinagóga padlásterébe vonszolták, és szigorúan megtiltották, hogy bárki odamerészkedjen hozzá. Azt beszélik azonban, hogy amikor a prágai zsidók nagy bajban voltak, a Gólem láthatatlanul aláereszkedett a poros zsinagógapadlásról, és bátran harcba szállt a zsidók oldalán.

Fotó: Wikipédia

 

A Gólem földjén – zsidók Csehországban

Folytatjuk sorozatunkat: a héten Csehország zsidóságát mutatjuk be. Csehország és vele együtt a helyi zsidóság története szorosan összefonódik Magyarország, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia történelmével.   Egy időben itt élt a világ egyik legnagyobb és legsokszínűbb zsidó közössége. Egy 1930-ban készült népszámlálás szerint Csehország, Szlovákia és Kárpátalja területén több mint 356 ezer zsidó élt, napjainkban azonban … Olvass tovább

Megszakítás