13 érdekesség Dzserba legendás szigetéről – ahol a sábátot sófár hangja köszönti, és a talmudtanulás mindennapi valóság.

Nem messze Tunézia partjaitól, a Földközi-tenger ölelésében fekszik Dzserba szigete – egy hely, amely különleges jelentőséggel bír a zsidó történelemben és jelenkorban egyaránt. Itt található a muszlim világ egyik utolsó aktív, hagyományhű zsidó közössége, amely nemcsak megmaradt, de évszázadokon keresztül virágzott is. A dzserbai zsidók büszkén őrzik ősi örökségüket, szigorúan ragaszkodnak a hagyományos életmódhoz, és példaértékű módon adják tovább szellemi kincsüket a következő generációknak.

1. Ősidők óta jelen vannak

A zsidó jelenlét Dzserbán több mint ezer évre nyúlik vissza – sőt, sokak szerint még annál is régebbre. Egyes hagyományok szerint a közösség alapítói a Második Szentély pusztulása után telepedtek le a szigeten, más források még ennél is korábbra teszik az érkezésük időpontját.

2. Békés együttélés

Bár a közelmúltban is előfordultak incidensek, általánosságban elmondható, hogy a dzserbai zsidók békés kapcsolatot ápolnak a helyi muszlim közösséggel és a tunéziai állammal is.

3. Kohaniták szigete volt

Évszázadokon át szinte kizárólag kohaniták, Áron főpap leszármazottai alkották a közösséget. Később más zsidó csoportok is csatlakoztak, de a kohanita hagyományok máig meghatározóak.

4. Léviták – csak vendégségben

Egy helyi legenda szerint Ezra próféta megátkozta a dzserbai lévitákat, mert nem tértek vissza Jeruzsálembe a Második Szentély újjáépítésére. Azt mondta, nem fogják túlélni az évet. A történet szerint azóta egyetlen lévita sem telepedett le tartósan a szigeten.

5. A hagyományos zsidó oktatás szent

Míg más tunéziai zsidó közösségek a francia „Alliance” iskoláiba küldték gyermekeiket a XIX. század végétől, Dzserba kitartott a hagyományos tanrend mellett. A gyerekek itt ma is Tórát, Talmudot és zsidó etikát tanulnak – a hagyomány él és virágzik.

6. Nagy rabbinikus központ

Dzserba évszázadokon keresztül fontos vallási központ volt, híres rabbikkal és kabalistákkal. Olyan nevek fémjelzik e korszakokat, mint Saul Kohen rabbi vagy Chalfon Móse Kohen rabbi, akiket nemcsak Dzserbán, hanem egész Észak-Afrikában nagy tisztelet övezett.

7. Szent betűk nyomdája

1912-ben nyílt meg a sziget első zsidó nyomdája. Az elkövetkező évtizedekben több száz vallási művet jelentettek itt meg – köztük tórakommentárokat, imakönyveket és helyi rabbinikus műveket. 1968-ban a Tánjá – a Chábád-hászidizmus alapműve – különleges dzserbai kiadást kapott, egyedi betűtípussal, a Lubavicsi Rebbe kérésére.

8. „Afrika Jeruzsáleme”

A sziget kiemelkedő vallási szerepének köszönhetően gyakran hívják Dzserbát így: Afrika Jeruzsáleme. Nem véletlenül.

9. Két „Hara” – két zsidó negyed

A zsidók két városrészben élnek a szigeten: Hara Kebira („nagy negyed”) és Hara Seghira („kis negyed”). Ma mintegy 1200 zsidó él Hara Kebirában, míg a közeli szárazföldi városban, Zarziszban is él egy kisebb közösség.

10. El Ghriba – Lág báomer zarándokhelye

A sziget legismertebb zsinagógája az El Ghriba, amely a hagyomány szerint Jeruzsálemből elűzött kohaniták alapítottak. A szentély egy darabja – egy vagy ajtó – a jeruzsálemi Szentélyből származik. Lág báomerkor zsidók ezrei zarándokolnak ide, hogy imádkozzanak és ünnepeljenek.

11. A „sábesz aranya” mentette meg őket

1943-ban a nácik megszállták Dzserbát, és egy szombat reggel 50 kg aranyat követeltek a közösségtől, különben lebombázzák a zsidó negyedeket. A közösség csak részben tudta összegyűjteni az összeget – de mielőtt a nácik visszatérhettek volna, a szövetséges csapatok felszabadították a szigetet. Ezt a sábátot azóta „az arany sábátjaként” emlegetik.

12. Sófár szól péntekenként

A sziget egyik legmeghatóbb hagyománya, hogy péntek délután a magasból sófár hangja jelzi a közeledő szombatot. A közösség tagjai erre zárják be üzleteiket, készülődnek otthonaikban – majd a gyertyagyújtáskor újra megszólal a sófár, és elcsendesül a sziget: beköszönt a szombat.

13. Erec Jiszráel naptárához igazodnak

A téli esőért mondott imát a legtöbb diaszpórabeli közösség Babilónia naptárához igazítva kezdi. Dzserba azonban kivétel: itt az izraeli rend szerint, hesván 7-én kezdik mondani az átén tál már gesem imát – ezzel is erősebb szellemi kapcsolatot tartva fenn az ősi hazával.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.

Megszakítás