A szociális jólét és a szociális biztonság megteremtésére többféle megoldás született a történeti idők során. Az öngondoskodás mellett a családnak, illetve a közvetlen környezetnek jutott jelentős szerep. Emellett igen fontos szerep jutott a különböző karitatív tevékenységeknek, valamint intézményeknek – így a civil kezdeményezéseknek, egyházi szereplőknek – a 20. század elejétől pedig az államnak. Ez utóbbi jellemző módon a társadalombiztosítás rendszerének működtetésével vívta ki hatékony szerepét. Mit is jelent a jóléti állam a leírtak függvényében?
„Jóléti államnak számos szerző azt az államot tekinti, amely széles körű felelősséget vállal polgárai szociális biztonságáért, vagyis nem csupán egyes rétegek, hanem a társadalomtöbbsége számára garantál szociális juttatásokat.” (Tomka, 2015)
A jóléti államok legfontosabb tevékenységi körébe a társadalombiztosítási programok kerültek – betegség, baleset-biztosítás, nyugdíjbiztosítás, munkanélküliség elleni biztosítás. De a jóléti állam keretébe tartozik az oktatás, a lakáspolitika, avagy adott esetben – nyugati társadalmak – a munkaviszonyok szabályozása.
Forrás: Tomka Béla (2015): Szociálpolitika. Fejlődés, formák, összehasonlítások. Budapest, Osiris
