A bolgár szervezetek esetében is a szociális szervezetek jövőbeni működését alapvetően meghatározza azon gyakorlatok beépítése, amelyek hosszútávon képesek a szervezeten belüli feladatok minőségén, tartalmán, vagy a szervezetek egészén változtatni, alakítani.
Az 1990-es évek elején Bulgáriában a regisztrált, nem kormányzati szervezetek számának hirtelen növekedése tapasztalható, amelyet az országnak az Európai Unióhoz (EU) 2007-es csatlakozása után tovább emelkedett. Bulgáriában évente továbbra is több mint 800 új közhasznú civil szervezet regisztrált. 2017 elejétől kezdve több mint 14 600 civil szervezet került bejegyzésre az Igazságügyi Minisztérium közhasznú nonprofit jogi személyek központi nyilvántartásába. E szervezetek a szociális területen számos feladatot vállaltak át az állami szervezetektől.
A szociális szervezetek számottevően itt is szolgáltatások, a társadalmi felelősségvállalás és a szociálpolitikában is megfogalmazott társadalmi segítségnyújtás, gondoskodás jegyében dolgoznak. A bolgár NGO-k a 2010-es éveket követően számos változáson mentek keresztül, amelyek jótékony hatást gyakoroltak a szervezetek racionális működésére, több területen megjelenő, de összefogottabb szakmai munkájának megvalósítására. Az állami szereplők tevékenységét – alacsony válaszadói hajlandóságukból adódóan – a jelen vizsgálat esetében nem tudjuk megítélni, de annyi bizonyos, hogy szociális szerepük, feladataik a fenntartói viszonyrendszerükből adódóan sokkal rigorózusosabb, mint az NGO-ké vagy a piaci szereplőké.
