A Példabeszédek dicsőíti a derék asszonyt – de vajon Batseva is az volt? Merüljön el a midrás és a régészet izgalmas világában!
Ki volt a kezdeményező és kinek milyen szerepe van Dávid és Batseva történetében?
„Derék asszonyt, ha találtál, igazgyönggyel is felér. Férje szívből bízik benne, keresetben nincs hiány. Jót tesz vele, soha rosszat, egész életében.”
Batseva és Dávid király frigye
Bár a zsidóság a nőknek többnyire visszahúzódó szerepet szán, és hagyományosan a férfiak töltik be a vezető pozíciókat, a történelem során időről időre felbukkannak nagy formátumú nőalakok, akik tetteikkel és egyéniségükkel napjainkig példát mutatnak. A Salamon király által írott Mislé (Példabeszédek) könyvében szerepel az Éset chájil (Derék asszony) kezdetű dal, melyet a vallásos zsidó családokban minden péntek este elénekelnek az első szombati étkezés megkezdése előtt. A költemény a derék és istenfélő zsidó asszony erényeit dicséri. Bölcseink a „Takarókat készített magának, len és bíbor az öltözete” (Mislé 31:22) sort hozzák kapcsolatba Batsevával, hiszen a Dávid királlyal való frigyéből született Slomó, azaz Salamon, Izrael harmadik királya, aki lent és bíbort hordott és a világ egyik végétől a másikig uralkodott, mondja a tánáchi, azaz bibliai történeteket kiegészítő midrás (Midrás Mislé 31:22).
Bölcseink azt is elmondják, hogy a „jobb a kettő, mint az egy” kifejezés (Prédikátor 4:9) Dávid és Batseva házasságára utal.
Hogyan kötődik a fügefa Batsevához?
Batseva volt Dávid kijelölt felesége már a teremtéstől fogva, ám bűnből eredő szenvedésen át kapta meg őt a király. Vagy – egy másik magyarázat szerint – „éretlen gyümölcsként élvezte őt”, vagyis a megfelelő időpont előtt vette feleségül, amikor az idő még nem érett meg rá. Dávidnak meg kellett volna várnia Batseva férje, Urijá halálát, mielőtt Batsevához közeledett. Ez a magyarázat onnan ered, hogy talmudi bölcseink korában egy különlegesen finom fügefajtát neveztek batsevának.
Vétkes volt vagy ártatlan? Ki volt a kezdeményező és kinek milyen szerepe van Dávid és Batseva történetében? – kiderül az Ősanyák Batsevával foglalkozó részéből.
Az előadás-sorozat ősanyáink történelmi szerepének bemutatására fókuszál a midrás, a Talmud és bölcseink tanításai alapján. Feldman Mussie rebecen a judaizmus ősi tudására, dr. Gürtler Katalin régész pedig az archeológia tudományára támaszkodva segíti az eligazodást.
Időpont: 03. 30. 15:00
Helyszín: Vasvári Pál utcai zsinagógában – Sász Chevra Lubavicsi Zsinagóga (1061 Budapest, Vasvári Pál utca 5.)
További információk a zsidoprogramok.hu oldalon!
Cikkeinket Facebook-oldalunkon is megtalálja!