Mi lenne, ha a saját vezetéknevünk lenne a kulcs a zsidó múltunk legmélyebb rétegeihez? Érdekli a családfakutatás? Akkor a TalkSlo február 20-i estjén Önnek is ott a helye.
A családfakutatás ma már messze nem poros levéltárak unalmas világa, hanem izgalmas identitásutazás: történetek, titkok, elhallgatások és újra felfedezett sorsok találkozása. Mi fán terem a családfa? Február 20-án, a TalkSlo következő találkozóján az óbudai zsinagógában Köves Slomó rabbi és Lengyelfi Edit családfakutató mindenkit szeretettel vár, akik szeretnék jobban érteni önmagukat a zsidó felmenőiken keresztül.
A családfakutatás a zsidó múltunk megismerésének egyik kulcsa
Egy szálon futó életünk gyakran csak akkor nyer igazi értelmet, ha mögé látjuk az előző generációk világát is. A családfakutatás nem pusztán izgalmas hobbi vagy történelmi kaland, hanem mély önismereti folyamat: ráébredünk, hogy a múlt nem lezárt fejezet, hanem ma is ható örökség.
Lengyelfi Edit családfakutató, aki közérthetően és gyakorlatiasan avat be a levéltári, online és helyszíni kutatás rejtelmeibe: mit, hol és hogyan érdemes keresni, miként rendszerezzük az adatokat, és hogyan álljon össze a saját családfánk. Akár most vág bele valaki először, akár már haladó kutató, biztosan talál új kapaszkodókat.
Mert a családtörténet nemcsak adat, hanem érzelem, minta és belső iránytű is.
De hogy is kezdődik a családfakutatás?
A legelső nyom gyakran maga a név. A zsidó családnevek története külön világ: nemcsak azonosítanak, hanem mesélnek származásról, foglalkozásról, vándorlásról, identitásról. Míg a nyugat-európai zsidó családok már a 15. századtól hangzatos, sokszor nemesi hangzású neveket viseltek – mint don Joszef Pichon, Manasse de Veson vagy Abraham da Cota –, addig a magyar zsidó családnevek sorsa egészen másképp alakult.
A Magyar Királyság területén egészen II. József 1787-es rendeletéig nem volt kötelező a hivatalos családnévhasználat. A császári parancs értelmében minden zsidó családfőnek németes hangzású vezetéknevet kellett felvennie és bejelentenie. Így születtek meg a ma is ismerős nevek: Katz (Kohén Cedek), Basch (Ben Simon), Bram (Ben reb Mose). A névválasztás azonban sokszor nem békés folyamat volt: kreatív rögtönzés, kényszer, sőt olykor anyagi alku is meghúzódott mögötte. Jókai egyik híres történetében például a csúfolt Rothesel egyetlen „i” betűvel és némi pénzzel elegáns Rothheisel lett.
A workshopon ilyen és ehhez hasonló történetek is megelevenednek: fény derül arra, miként lett a Trencsén megyei Dlhepole családból Langfelder, vagy hogyan vált a Hirsch (szarvas) név viselőjéből Herzka.
A résztvevők nem csupán hallgatói lesznek az előadásoknak, hanem aktív kérdezőként saját családi nyomaikat is elkezdhetik kibogozni.
Február 20-án az óbudai zsinagógában
A TalkSlo következő, február 20-i eseményén Lengyelfi Edit, transzgenerációs szemléletű családfakutató lesz Köves Slomó rabbi vendége.
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
A borítóképen egy ortodox zsidó család látható 1940-ből. Forrás: Fortepan / Szántó István dr.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.