CHARLES FENYVESI (Fenyvesi Károly) : A rejtélyes hírnök

Történt egyszer, hogy a Dirksen Szenátori Hivatal csillogó márványfolyosóján az újonnan megválasztott zsidó szenátorhoz odalépett egy vörös szakállú, feketeruhás, feketekalapos rabbi.

– A szovjet zsidóság ügyében jött? – érdeklődött a szenátor.

– Ó nem – válaszolta a rabbi. – Én az egész világot képviselem. Hisz nincs olyan dolog, – magyarázta Abraham Shem Tov rabbi – ami csak a zsidókat érintené. Viszont az is igaz, – mondta nyomatékképpen mindkét mutatóujját feltartva – hogy nincs olyan ügy, ami ne érintené a zsidókat.

A rabbi kezét ökölbe szorítva levonta a megfelelő következtetést:

– A zsidónak abban áll a felelőssége, s erre itt Washingtonban lehetősége is van, hogy felhívja a világ figyelmét arra az üzenetre, ami a Sínai hegyről jött, ahol Mózes megkapta a Tízparancsolatot. Minden ügy egyben a zsidók ügye is.

Az ötvenéves Shem Tov rabbi Moszkvában született, és 1953-ban érkezett az Egyesült Államokba. Az elmúlt években tanácsadóként dolgozott Washingtonban, de jobban szereti, ha “hírnökként” emlegetik.

– A lobbista olyan ember, aki másokért akar valamit tenni – magyarázza. – Azért vagyok itt, hogy másokat segítsek abban, hogy tegyenek valamit magukért.

Shem Tov rabbi a lubavicsi mozgalmat képviseli itt Washingtonban. 1979 óta számtalan lubavicsi projektet dolgozott ki az elnök jóváhagyásával. Az ő ötlete volt például a Chánukákor a Fehér Ház előtt, a Lafayette téren felállított egy méter magas Menóra.

Shem Tov rabbi évente háromszor-négyszer találkozik az elnökkel, és részt vesz az öregekről és a fiatalokról tartott konferenciákon.

– Sok olyan emberrel beszéltem, akik nem úgy nevelkedtek, mint jómagam – mondja, s eközben kalapjára, szakállára bök, – de azért szót értek velük. Ez azért nem okoz nehézséget, mert az én hitem megrendíthetetlen.

Olyan szigorúan betartja a zsidó étkezési törvényeket, hogy nincs Washingtonban olyan étterem, ahol meginna akár egy pohár kávét. Ha ebédmeghívást kap, mindig visz magával kóser ételt, és kihasználja az alkalmat, hogy hagyományos zsidó szertartássá varázsolja azt, melynek során Mózes valamelyik könyvéből vagy a Talmudból vett szövegrészeket vitatnak meg. Asztaltársaságában kongresszusi képviselők, ügyvédek, kereskedelmi miniszterhelyettes, és a Fehér Házból érkező képviselők gyűlnek össze, olykor akár húszan is.

Régebben az efféle “közös tanulással” egybekötött ebédekre havonta egyszer került sor. Azonban az utóbbi két évben Shem Tov rabbi olyannyira elfoglalt, hogy csak nagyritkán tudnak összegyűlni.

A rabbi szerint nagy szükség van arra az üzenetre, melyet ő átad. – Higgye el – magyarázza – a hiba nem az üzenetben van, vagy azokban az emberekben, akiket megpróbálunk elérni. Ha az üzenet nem ér célba, vagy nem értik, magamat okolom.

Arra a kérdésre, hogy vajon a jeruzsálemi Szentély újjáépítésén fáradozik-e – melyről a vallásos zsidók úgy vélik, hogy felépülése egybeesik a Messiás eljövetelével – Shem Tov rabbi elmosolyodik. – Nekünk egy jobb világot kell építenünk – válaszolja, s szemében huncut fény csillan, – a Szentélyről meg majd gondoskodik az Örökkévaló.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 9. szám – 2014. augusztus 5.