Hatalmas népünnepéllyel nyitotta meg legújabb zsinagógáját az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) péntek délután a VI. kerületi Vörösmarty utca 55-ben, ahol csaknem 40 év után lesz ismét hitélet. A Pesti Stibel avatásán jártunk.

Az EMIH Zsinagógák Hete című augusztus 27-től szeptember 5-ig tartó rendezvénysorozatának első eseménye péntek délután kezdődött egy Teréz körúti szálloda különtermében, ahol egy Tóratekercs utolsó betűit jegyezték be a szent írásba.

A ceremóniára összesereglett külföldi és magyar ünneplők tánccal és énekszóval kísérték az eseményt.

Idősek és fiatalok, férfiak és asszonyok közösen figyelték, ahogy Köves Slomó rabbi a terem közepén elhelyezett asztalnál míves gondossággal dolgozik a Tóra elkészítésén. Több segítője is akadt, majd az utolsó betűvetés megtisztelő feladatára Bodnár Dánielt, a Milton Friedman Egyetem elnökét kérte fel.

Majdnem kész a Tóra… Köves Slomó és Oirechman Smuel

A tömeg ezután folyamatos dalolászással, utcai karnevál hangulatát idézve folytatta útját tánclépéssel/ugrással az autók előtt lezárt Szondi utcában. A pár száz méteres távolságot a Vörösmarty utca 55. alatti régi-új zsinagóga felé rendőrök biztosították a vonulók előtt. A pesti Nagykörút forgalma ugyan nem állt le, de sok járókelő maga is megállt a környékbeli utcákban, és fotókkal örökítette meg az ünneplő zsidók nem mindennapi látványát.

A résztvevők Benny Friedman, amerikai haszid popénekes „Slava Bogu Charasho” (Hála Istennek rendben) dalára koreografált “Stibel-táncukkal” alighanem az év egyik legvidámabb performanszát mutatták be ország-világ előtt. A “Charasho-charasho, life is good” refrénre több száz tenyér csapott össze a hatodik kerületben. Ez a lendület vitte el az ünneplőket a helyszínre, ahol legutóbb közel 40 évvel ezelőtt gyűltek össze zsidók sábeszra.

Oirechman Smuel

Akkor, az 1980-as évek közepén, ugyanis a megfogyatkozott közösség szó szerint lehúzta a rolót. Érdeklődés és hitélet hiányában az ortodoxokhoz tartozó zsinagóga bezárta kapuját. És ez talán maradt is volna így, ha a Kazinczy utcában az év elején megválasztott elnök, Deutsch Róbert nem kereste volna fel az EMIH-et.

A Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) új vezetője ugyanis Köves Slomóéknál négy hónappal ezelőtt arról érdeklődött, hogy vajon mit javasolnak a romos helyiséggel kapcsolatban.

Az EMIH vezető rabbija számára nem is lehetett más ötlet, mintsem, hogy élettel és új közösséggel vértezze fel a Vörösmarty utcai zsinagógát. Minderről a felek – azok után, hogy Nógrádi Bálint, az EMIH egyik munkatársa felhelyezte a mezüzét a bejárat ajtajára — már a zsinagóga épületében beszéltek az ünneplő közönségük előtt.

A héber és magyar nyelven megtartott köszöntő-avató beszédek sorát Köves Slomó kezdte. A rabbi – minekután megfújta a sófárt a bejáratnál – Ezékiel próféta szavait idézve hitet tett arról, hogy “mindent megtesznek azért, hogy a száraz csontok újra élettel teljenek meg”. Köves kiemelte, hogy a főváros utcáin vonuló tömegük félelem és szégyenérzet nélkül, büszke zsidóként példát akar mutatni másoknak is.

Deutsch Róbert, Alex Clare, Köves Slomó

Az, hogy az utóbbi öt évben öt zsinagógát nyitott az EMIH, csak a kezdet, mert a következő 10 évben 50 zsinagógát akarunk nyitni – mondta a rabbi, aki után Deutsch Róbert szólt az egybegyűltekhez. A MAOIH vezetője ugyancsak optimista hangvételben említette, hogy szemben egyes hangokkal, “nem érzi azt, hogy szervezete a konkurens EMIH-nek adta át a zsinagógát”, mert szerinte mindenki számára előnyös, és saját magukra nézve inspiráló, ha élettel telik meg egy zsinagóga Magyarországon.

A vezetők után egy különleges vendég kapott szót: az Izraelben született, de évek óta Pesten élő Amnon Frankl, aki az imaház több mint 100 éves történetének legnagyobb hatású szellemi vezetőjének, Jicchák Slomó Zálmán Günsbergernek a dédunokája. Nagy tisztelettel idézte fel a Talmudista rabbi szerény, a vallásának szigorúan élő alakját, aki 40 évig, 1947-ig szolgált itt. Ezután alijázott családjával Izraelbe, ahol ő is született.

“Boldog vagyok, hogy itt lehetek, remélem, minél hamarabb virágzó és népes közösség tud itt felépülni. Bár én mivel ott lakom, a 13. kerületi Zsilipbe fogok járni, de azért igyekszem ide is benézni időnként” – mondta Frankl, aki a pár hónappal ezelőtt elkezdődött felújítás kezdetén a zsinagógát olyan állapotban találta, mintha a hívek nem 40 évvel ezelőtt, hanem mindössze egy nappal korábban távoztak volna onnan.

A beszédeket Oirechman Smuel zárta, aki a templomkörzet vallási vezetőjeként felel majd a Vörösmarty utca 55 alatti életért. A csengelei kóser vágóhíd vezetőjeként határozott üzletemberként is ismert fiatalember szokatlan megindultsággal kezdte magyar nyelvű köszöntőjét. Az elérzékenyültségében oka lehetett annak, hogy édesapja nem tudott Izraelből ide utazni e jeles napon – első áldását neki ajánlotta.

Oirechman beszédében sorszerűnek nevezte, hogy amikor alig fél évvel ezelőtt először járt a zsinagógában, talált ott egy abból az évből származó — 1983-as — zsidó újságot, amikor született.  Mint mondta, zsinagógája azért is kapta a stibel nevet, mert — ahogy jiddüsül hívják — kicsi, meghitt, családias zsinagógát szeretne vezetni, amelyet vidámmá, barátságossá, otthonossá kívánnak tenni fiataloknak és időseknek egyaránt.

Büszkén és hálásan szólt közönségéhez, és mondandója végén bejelentette, hogy az imaház kivitelezőjétől ajándékba kapott, bearanyozott kulcsot el fogja vinni a lubavicsi rebbe sírjához, ezzel is jelezve, hogy a Pesti Stibel mától mindenki előtt nyitva áll. Az esti ünnepi imát és a szombatvárást az eseményt a helyszínen követő világhírű brit-izraeli énekes, Alex Clare imaéneke zárta. Vele most vasárnap a Sóletfesztivál közönsége is találkozhat majd.

Az EMIH ezekben a napokban három új zsinagógát is megnyit. A Stibel után most vasárnap délután Újbudán, a Bocskai út 37-nél Isaac Stell rabbi, majd szeptember 5-én, az újlipótvárosi Zsilipben, az Újpesti rkp. 1-ben Glitzenstein Sámuel rabbi vezetéseivel.

Forrás: neokohn.hu