„Ilyenre sehol máshol nincs példa” – mondta Ejál Bigal, a Hafai Egyetem Az egyetem Morris Kahn tengeri kutatóállomásában működő, csúcsragadozókkal foglalkozó laboratóriumának menedzsere.

– „Van valami a vízben itt, Izrael partjainál, amely magához vonzza a csúcsragadozókat, olyanokat is, mint például a cápák, melyek már amúgy is veszélyeztetett fajoknak számítanak a Földközi-tengerben. Nagyszámú cápát látunk az ember által megváltoztatott élőhelyeken, például erőművek, gázlelőhelyek, halászhálók mellett. Nem is mennek a nyílt tenger közelébe.” A kutató beszámolt az állatok útvonalairól is: „Vannak olyan, Haderán megjelölt cápák, melyek még ugyanazon a napon, amikor elhagyják a várost, megjelennek az asdodi tengerparti vizekben, bár ez igen messze van Haderától. Néhány cápa eltűnt Haderáról, és még ugyanazon a napon, csupán néhány órával később, felbukkant Asdodnál. Aztán néhány hónapig ott maradtak, majd visszaköltöztek Haderára. E két meleg terület között közlekednek. És évről évre ugyanazok a cápák térnek vissza.”

A szakember azt is elmondta, hogy ennek a változásnak komoly következményei lehetnek. A cápák eltérnek természetes útjaikról, ahol a területet bejárva és ott szaporodva a csúcsragadozó szerepét kellene játszaniuk. „Ehelyett a meleg részeken maradnak. E pontok talán úgynevezett »ökológiai csapdaként« működnek. Egyéni szinten hasznos nekik: hőmérséklet szempontjából kellemes és kényelmes a számukra. Ám a populáció szempontjából ez problémát jelent: elhanyagolják csúcsragadozói feladataikat és az élővilágban betöltött szerepüket.”

A cápákat műholdas azonosítással és akusztikus telemetria segítségével követik nyomon. A Haifai Egyetem legújabb kutatása kimutatta, hogy ezek az állatok évszakról évszakra egy nap alatt megteszik a mintegy 50 kilométeres távolságot a két élőhely, Hadera és Asdod vizei között, ahol a víz jóval melegebb, mint a nyílt tengeren. Az egyetem tengeri kutatóállomásának munkatársai összesen 62 homokpadi, illetve sötétcápát jelöltek meg, és vettek tőlük vér-, izom- és uszonymintákat, hogy jobban megérthessék a biológiái működésüket. Emellett mozgásukat is folyamatosan követték a legmodernebb technikai lehetőségek kihasználásával, és azt találták, hogy december és június között Hadera partjainál időznek. Korábban úgy gondolták, hogy ezek az állatok márciusban hagyják el a területet, ám most úgy tűnik, hogy az ember okozta környezetei változások befolyásolják a cápák szokásait és költözési útvonalát is.

A homokpadi és sötétcápák mellett a kutatók emellett a megszokottnál kevesebb cápát figyeltek meg a szélesebb régióban. E fajok közé a kékcápák, rókacápák és makócápák tartoznak. Egyelőre nem világos, hogy hogyan kapcsolódik ez ahhoz a tényhez, hogy a világjárvány miatt sokkal kevesebb az emberi tevékenység a Földközi-tengerben, mint máskor.

 

zsido.com

 

Forrás: JPost