A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), amelynek márciustól egy éven át Magyarország látja el a soros elnökségét, Budapesten és Debrecenben tartja idei két közgyűlését – jelentette be Takács Szabolcs, az IHRA magyar elnöke Debrecenben.
A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a felújított Pásti utcai ortodox zsinagógában kiemelte: a magyar elnökség idején szeretnék elérni, hogy növekedjen az IHRA súlya, láthatósága, és csökkenjen az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd. Takács Szabolcs annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar társadalom többsége elítéli az idegengyűlöletet, a rasszizmus minden formáját.
Az államtitkár a holokausztot a magyar történelem egyik legfájóbb epizódjának, a nemzet tragédiájának nevezte. Közölte, a magyar kormány számtalan bizonyítékát adta annak, hogy minden módon harcolni kell az antiszemitizmus ellen, emlékeztetett a zéró tolerancia elvére ebben a kérdésben, s kiemelte: „Magyarországon senki sem élhet félelemben azért, mert valamelyik vallási közösség tagja”. Ugyanakkor – tette hozzá – az antiszemitizmus jelensége Európa számos országában fellelhető, ezért a magyar elnökséget szeretnék arra is felhasználni, hogy szakértői konferenciákon vitassák meg a terjedő antiszemitizmus problémáját.
Takács Szabolcs szerint mindenfajta idegengyűlölettel szemben az oktatás lehet a hiteles eszköz, ezért – mondta – lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Magyarországon is hangsúlyosabban jelenjen meg a holokauszt témaköre az oktatásban, s az IHRA oktatási irányelveit jobban megjelenítsék a magyar tanárképzésben.
A magyar elnökség idején napirendre tűzik a roma genocídium feldolgozását, a roma közösségek jelenlegi helyzetét az IHRA-tagállamokban, s napirenden van a jelenleg 31 tagállamot, nyolc megfigyelő országot és hét nemzetközi szervezetet tömörítő szövetség Ukrajnával való bővítésének kérdése – ismertette az IHRA magyar elnöke.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy nem elég üldözni az antiszemitizmust, hanem – utalt a holokauszt-túlélőkről szóló fotókiállítás megrongálására – minden eszközzel fel kell lépni „az olyan visszataszító cselekedetekkel szemben”, mint amilyen húsvétkor történt Budapesten. Ugyanakkor kijelentette: Magyarország nem antiszemita ország, „büszkék vagyunk sokszínű kultúránkra”, amelybe a zsidókultúra is beletartozik.
Latorcai Csaba emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány uniós forrásokkal is segítette a debreceni Kápolnási utcai és a Pásti utcai zsinagóga felújítását. További 15 zsinagóga felújítása várható az országban, köztük van a hajdúböszörményi és a berettyóújfalui, a temetőrekonstrukciós program keretében pedig 1500 zsidó temetőt újítanak fel – tette hozzá. A helyettes államtitkár azt mondta, hogy ezzel a zsidó vallási zarándokturizmus térképére is felkerül Magyarország, s több ezer zsidó zarándok várható majd az Amerikai Egyesült Államokból és Izraelből, ami lelki megújulást is hozhat az országnak.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester Magyarország spirituális központjának nevezte Debrecent, ahol békében, együttműködve élnek a különböző felekezetek, vallási közösségek. Felidézte, hogy 2009-ben Debrecenben egyesült ismét a magyarországi és a határon túli magyar református egyház, római katolikus egyházmegye központja Debrecen, s Ferenc pápa döntése nyomán immár görög katolikus érseki székhely is lett a város, ahol egyébként a legnagyobb hazai zsidó közösség is él.
A holokausztról a polgármester megjegyezte: még mindig vannak, akik relativizálják a történteket, vagy viccet csinálnak belőle. Minden ilyen megnyilvánulást el kell ítélni, tegye azt akár a debreceni közgyűlés képviselője – utalt Papp László egy jobbikos politikusnak a holokausztot kigúnyoló kijelentésére, amiért a napokban első fokon a bíróság is elmarasztalta a politikust.
Az IHRA június 8-tól 15-ig tartja Budapesten, november 2-tól 5-ig pedig Debrecenben a közgyűlését. Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke bejelentette: kelet-közép-európai oktatási központot hoznak létre, amelynek a Pásti utcai zsinagóga lesz a bázisa. A zsinagóga udvarán pedig holokauszt-emlékparkot létesítenek, amelyet oktatási célokra is felhasználnak – tette hozzá.
(MTI)