A múlt feltárása mindig izgalmas és meghatározó jelentőségű, különösen, ha egy olyan helyszínről van szó, amely hosszú évtizedek viharait élte túl. Varsó legrégebbi zsidó temetője, a Bródno temető, a történelem egy darabja, amelyet a második világháború és az azt követő időszak jelentősen megtépázott. Most azonban a régészek fontos felfedezést tettek: sikerült feltárniuk az egykor itt álló ravatalozó alapjait.
A kutatás során a szakemberek egy zárt helyiség maradványaira, burkolt felületek töredékeire és egykori szaniterek nyomaira bukkantak. Az ásatást a Wykop na Poziomie régészeti cég végezte a Varsói Zsidó Hitközség megbízásából, a régió
műemlékvédelmi hivatalának támogatásával. Munkájukat a temetőkkel foglalkozó rabbinikus bizottság is felügyelte, biztosítva a feltárás vallási és kulturális szempontból is megfelelő lebonyolítását.
Varsó legrégebbi fennmaradt temetője
Az 1780-ban alapított Bródno temető nem csupán Varsó legrégebbi fennmaradt zsidó temetkezési helye, hanem egyben a legnagyobb is: több mint 250 ezer sírhely található itt. Az évtizedek során azonban a terület jelentős része pusztává vált – a sírkövek nagy részét elhordták és építkezésekhez használták fel. Még ma is hatalmas sírkőhalmok tanúskodnak az egykori temető méreteiről és a történelem viszontagságairól.
A mostani feltárás azért is kiemelkedő, mert sikerült dokumentálni mindazt, ami túlélte a háborús és háború utáni pusztításokat. Ez nemcsak a múlt megőrzésében jelent fontos lépést, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a Bródno temető története és öröksége továbbra is a megemlékezés és tisztelet helye maradhasson.
Fontos felfedezést tettek egy másik zsidó temetőben is
2020-ban a Varsói Egyetem régészhallgatói szembesültek azzal, hogy a járvány miatti korlátozások világszerte lezárják a régészeti lelőhelyeket is. A diplomájuk megszerzéséhez szükséges ásatások befejezése miatt gondban voltak, és megkérdezték, hogy a saját városukban, az Okopowa utcai temetőben dolgozhatnának-e. Így kerültek kapcsolatba a temetők rabbinikus felügyeletét ellátó bizottsággal.
Kezdetben ellenállásba ütköztek, de be akarták bizonyítani, hogy a zsidó törvények megsértése nélkül is tudnak dolgozni. Ezért felkészültek, újra és újra visszatértek a rabbikhoz, hogy bizonyítsák, ásatásaik nem fogják megbolygatni a temető rendjét. Végül engedélyezték a temető egy kis földdarabján a felmérést, amelyet Aleksander Schwarz, a rabbinikus bizottság munkatársa felügyelt, mégpedig igen szigorúan.
Az engedélyt megkapták, az elmúlt négy évben pedig a Lengyel Kulturális Örökség Alapítvány finanszírozásával vezető régészeket és egy körülbelül 30 fős, váltakozó összetételű csoportot dolgozott. Mindenki komoly képzést kapott, hogy ismerje a vallási előírásokat.
A bizalom kialakulása után a diákok a temető egyre részén dolgozhattak. Megtalálták a kidőlt, eltemetett sírköveket és az nyugvó emberek neveit. Ez azért is fontos, mivel a nácik megsemmisítették a háború előtti temetői archívumot.
Forrás: jhe
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.