Kiszlév hó 19. (idén december 7.) a haszidizmus újéve. Vidám ünnep a haszid közösségekben, melyeken megemlékeznek a Chábád haszidizmus szülőatyjáról, a ljadi-i Snéur Zálmán rabbiról. Ilyenkor kezdik újra az általa írt alapmű, a Tánjá tanulásának éves ciklusát. Ebből az alkalomból készült összeállításunkból megismerhetik az Álter rebbét és modern követőit is.
Az Álter Rebbe színre lép
A ljadi-i Sneur Zálmán rabbi Álter Rebbe, Ádmor Házákén (az öreg rebbe), Báál háTánjá (A Tánjá szerzője) és Rásáz néven is ismert. A litvániai (ma Belorusszia) Lioznóban született 1745-ben, elul hó 18-án, a Báál Sém Tov születésnapján. A prágai Lőw rabbi ükunokája volt. Hároméves korában, hajvágási ünnepségén találkozott a Báál Sém Tovval. A Báál Sem Tov tanítványa és utóda, a mezricsi mágid legfiatalabb tanítványa volt. Gyerekként hatalmas tudása volt, és 13 éves korától fogva tudósként tartották számon a bár micva ünnepségén mondott, összetett beszéde nyomán. 15 évesen vette el egy gazdag vityebszki zsidó, Jehuda Léjb Szegál lányát, Sternát. Tehetős apósa támogatásával tanult Tórát éveken át, és az ő révén épített ki hasznos kapcsolatot a helyi nemességgel. Három fia és három lánya született.
A zsidó tudományokon kívül filozófiát és természettudományt is tanult. Műveibe és filozófiájába a cfáti kabalista, Jicchák Luria rabbi rendszerét is beépítette. A vityebszki Menáchem Mendel rabbival együtt állt a litvániai haszidok élére, és Lioznó mágidja (hitszónok) volt három évtizeden át. Adományokat gyűjtött a szentföldi zsidók megsegítésére és a helyi zsidókat is támogatta, hogy földhöz jussanak.
Bölcs rabbi és kiváló vezető
1770-ben a mezricsi mágid őt, legfiatalabb tanítványát jelölte ki, hogy újraszerkessze Joszef Káró rabbi 200 évvel korábbi, átfogó háláchikus művét, a Sulchán Áruchot. Az új könyv Sulchán Áruch Háráv címen lett ismert. A mezricsi mágid halála (1772) után ráv Sneur Zálmán Litvániában, a mitnágedek (a haszidizmus ellenzői) fellegvárában tevékenykedett.
1796-ban adta ki fő művét, a Tánját, a chábád haszidizmus legfőbb filozófiai munkáját. A Lengyelország 1793-as és 1795-ös felosztása utáni nehéz gazdasági helyzetben a zsidókra korlátozásokat szabtak ki. Az Álter Rebbe százezernyi tanítványának szánt spirituális útmutatóként írta meg a haszidizmus legfőbb alapelveit taglaló művét, melyet számos nyelvre lefordítottak, és a világ legkülönbözőbb pontjain nyomtatták ki.
Az Álter Rebbe nagyszerű szervező és vezető is volt. Tanításai közelebb hozták a híveket az Örökkévalóhoz, és lehetővé tették a micvák pontosabb és örömtelibb megtartását. Kerülte a vitát, ragaszkodott a nyugodt, elmélyült imádkozáshoz, és erre kérte követőit is. Bevezette a fűtött mikvéket (rituális fürdő) és azt, hogy a vágáshoz élesebb, pontosabb, magasabb fokú kóserságot eredményező acélkést használjanak vas helyett.
A cár börtönében
1798-ban a rabbit és néhány haszidját cárellenes árulás gyanújával jelentették fel. A lengyel nacionalisták tevékenységétől rettegő I. Pál cár mindenkiben ellenséget látott. Oroszország emellett évek óta harcban állt Törökországgal, a rebbe pedig támogatta az Ottomán Birodalom fennhatósága alá tartozó szentföldi zsidó településeket. A Tóra örömünnepét követő napon Sneur Zálmán rabbit letartóztatták. Kihallgatóit meggyőzte arról, hogy mozgalma tisztán vallási indíttatású. Liozno uraságai, akiknek korábban szolgálatot tett, békeszerető tudósként tekintettek rá, és ők biztosították a cár küldötteit, hogy a vádak hamisak. 53 nappal letartóztatása után szabadult; ez a nap, jud-tet kiszlév lett a haszidizmus újéve. Szabadulásakor arra kérte követőit, hogy barátságos közeledéssel és testvéri szeretettel teremtsenek békét és harmóniát a haszidok és ellenzőik közt.
Két évvel később másodszor is letartóztatták. Az új uralkodó, I. Sándor rendeletére szabadult. Sneur Zálmán rabbi nem tért vissza Lioznóba: barátja, Lubomirszki herceg meghívására annak egy birtokán, Ljádiban telepedett le.
1812-ben Napóleon seregei Fehéroroszországon haladtak át, és a rabbi úgy látta, hogy a francia hódítás veszélyeztetné a zsidók spirituális életét. Rendeletére követői értékes információkat szolgáltattak az oroszoknak, hálából a hatóságok kocsikat és lovakat bocsátottak az idősödő Álter Rebbe szolgálatára, hogy elmenekülhessen. A kemény orosz télben azonban megbetegedett, és tévét hó 24-én, vasárnap, a teremtés 5573. évében visszaadta lelkét Teremtőjének. Hadics faluban helyezték végső nyugalomra. A sírja fölé emelt ohel a mai napig áll.
Emléke legyen áldott!
Megjelent: Egység Magazin 28. évfolyam 100. szám – 2017. november 20.