„Bennem élő eredet”: A vidéki zsidók virtuális világa

Ígéretes közösségépítő és identitáserősítő projekt indult január 1-jén „Bennem élő eredet” címen. Izgalmas, megható, inspiráló, provokatív, elgondolkoztató és időnként szenvtelen cikkek és videók a vidéki zsidók múltjáról, jelenéről, jövőjéről, a bennünk élő örökségről. www.bennemeloeredet.hu. 

A projekt fókuszában a vidéki zsidó közösségek állnak, melyekkel az eddig megszokott, jellemzően a pusztítás, a holokauszt oldaláról való megközelítéssel ellentétben, egy teljesen más szemlélet alapján foglalkozik. A mártírok, túlélők és az ő őseik életéről, mindennapjairól, hogy miket értek el és hogy milyen szerepet játszottak a települések mikrotársadalmaiban, a rabbik történeteiről, a közösségek egyedi szokásairól eddig kevés szó esett, és pontosan ez az, amin a „Bennem élő eredet” csapata változtatni kíván.

A mai hazai zsidó közösség egyértelműen Budapest-központú, itt van a három zsidó történelmi egyház székhelye, melyek összességében több tucatnyi zsinagógát, valamint bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, gimnáziumokat, koleleket és egyetemeket működtetnek. Sokszor beszélünk a rendszerváltást követő zsidó reneszánszról, azonban legtöbbször megfeledkezünk, hogy legtöbbünk múltja, azok a darabkák, melyek a személyiségünk fontos részét építik fel, valahol a vidéken gyökereznek. És amikor a vidékről beszélünk, akkor a „Bennem élő eredet” a történelmi Magyarországból merítkezik.

Sajnos a fővárosi zsidóknak a vidéki zsidó közösséget legtöbb esetben a késő tavasszal és kora nyáron megrendezett mártír Istentiszteletek jelentik. A „Bennem élő eredet” többek között ezen kíván változtatni, hogy ne kizárólag a veszteség felől közelítsük meg a vidéki zsidó közösségeket, mert természetesen fontos az elpusztítottakra való emlékezés és a holokausztból levont tanulságok széles körben való terjesztése, azonban, ha kizárólag a deportált, munkaszolgálatos emberek számáról beszélünk, akkor pont az ő emléküket sértjük meg. A „Bennem élő eredet” arról próbál meg beszélni, hogy kik voltak ezek az emberek, hogyan éltek, miket értek el, milyen jelentőségük volt az egyes települések szövetében.

A „Bennem élő eredet” Köves Slomó rabbi és Wallenstein Róbert újságíró-turisztikai szakember ötlete nyomán alakult meg. A közösség alapítótagjai között pedig ott találjuk még Cseh Viktor kultúrtörténész-írót, Vándor Károly családfakutatót és Szőke-Visontai Gábor személyiségfejlesztőt.

A csapat az újszerű tartalomszolgáltatás mellett olyan interaktív, közösségfejlesztő programokra is készül, amely a pandémia után nemcsak a virtuális térben tudja összehozni közönségét, hanem fesztiválok, kiállítások, kulturális, tudományos és akár kereskedelmi események formájában is. Ráadásul angol nyelvű publikációval igyekszik minél több külföldi érdeklődő számára is eljuttatni a magyar ajkú vidéki zsidóság történeteit. Az érdeklődőknek családfakutatási és zsidó örökséggel kapcsolatos turisztikai szolgáltatásokat is kínálnak.

A kezdeményezés céljairól az alábbiakat olvashatjuk saját honlapjuk Beköszönő részében:

„Egy olyan kalandra vállalkozunk, amelyben közösségünk együtt fedezi fel azt az örökséget, amely, mint egy poros padlás legféltettebb emlékei, valahol elrejtve, több lepedőnyi réteggel vannak beburkolva.

Egy interaktív közösségépítő tevékenységre is hívjuk azokat, akik erre nyitottságot éreznek, akikben ott rejlik a történész, a felfedező vagy akár a kíváncsi szellem. Élményeket kínálunk, miközben velünk együtt ismered meg a múltat, amely meghatározta családodat, és akár még napjainkig is formálja személyiségedet. […]

Családi háttereket, példaértékű kezdeményezéseket, különleges életeket és történeteket akarunk feleleveníteni azért, hogy a múlt eddig nem, vagy csak kevésbé ismert részleteiből inspirálódhassunk mindannyian. De reflektálni kívánunk a mindenkori közéleti és politikai aktualitásokra is. Hogy ezzel is erősítsük gyökereinket, hogy büszkén vállaljuk identitásunkat. A Bennem Élő Eredet – a vidéki zsidóság időutazói nem egy független alkotói közösség. Mindannyian múltfüggő, kíváncsi és elkötelezett zsidó párti alkotók és identitáskutatók vagyunk. A saját szakmánkhoz, elveinkhez és családjainkhoz hű, kísérletező szellemű, modern kori kalandorokból verbuválódtunk.

Bármennyire is polarizált és érték-relativizáló közéletben élünk, egy dologban hajthatatlanok vagyunk: a zsidó múlt mindannyiunk közös kincse, felelőssége és kötelezettsége. Munkánknak ez a kiindulópontja.

Mert sokkal több minden köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt. Tartsatok velünk bennünk élő eredetünk, családjaink több évszázados kalandjainak megismerésében. Fedezzük fel, honnan is jöttünk, mi mindent tettek őseink közösségeinkben. Mi is maradt ezekből mára és mit érdemes örökíteni az utókornak. Kollektív kalandunk során, a közös jövő kialakításában, a közös diskurzusainkban még egymásra is lelhetünk.”

A csapat a felderítés első helyszínéül a témában egy meglehetősen unortodox régiót, a Balaton környékét választotta. Bár a magyar tenger partján is virágzó zsidó élet volt, a legtöbben mégsem erre asszociálnak a térségről, így a választás már önmagában egyfajta „ugrasszuk ki a nyulat a bokorból” volt, és sok meglepetéssel szolgált.

A Balaton és a zsidók kapcsolatáról, a fürdővárosok, szanatóriumok és a „Zsidófok” eredetéről egy összefoglaló cikkben ismerkedhetünk meg. A példaképeknek is állítható zsidó hírességekkel pedig, mint a szépségkirálynő Simon Böskével, a Balaton-átúszó Pártos Artúrral, dr. Österreicher Manes József fürdőorvossal, Kálmán Imre operettíróval vagy éppen a zsidó földesúr és lovag Freystädtler Antallal a kétrészes Best of Balatonban ismerkedhetünk meg. A családfakutatás első alakja Básti Lajos volt, melybe a színész leányát, Básti Juli színművésznőt is bevonta Vándor Károly. De a projekt nemcsak ismert emberekkel példálózik, hanem a hétköznapi hősöket is felkutatja, így például a kissé zavarba ejtő – de mindenképp figyelemfelkeltő – című Egy hős „cukrosbácsi” Tihanyból, Pap Aladár boltossal foglalkozik, aki az ellenforradalom idején egy szál magában, a vadászpuskája segítségével mentette meg a tihanyi apátságot egy fékevesztett hordától. Hány ember községi bizonyítványában szerepelt az alábbihoz csak hasonló szöveg?:

„Alulírott Tihany község Elöljárósága közvetlen tudomása alapján ezennel hivatalosan bizonyítja, hogy Pap Aladár tihanyi lakos, aki 1881. évben Tihany községben született, az ellenforradalom idején egy fegyveres katonákból álló csapatot, amely a tihanyi Apátsági kolostorba és annak pincéjébe akart behatolni és fosztogatni – miután figyelmes lett a kolostor kivilágított ablakaira leadott lövésekre –, kirohant és a nála lévő vadászfegyverrel a részeg és fékevesztett hordát élete veszélyeztetésével szétkergette és megfékezte. Ezenkívül még más esetekben mint a tihanyi révőrség parancsnoka is nem egy ízben tanúsított hasonló bátor hazafias magatartást a kommunistákkal és egyéb rendzavarókkal szemben.”

A „Bennem élő eredet” pozitív és izgalmas történeteket, modelleket állít az olvasók és nézők elé. Igen, a nézők elé is, ugyanis a cikkek mellett saját videókat is készít, méghozzá profi minőségben. A balatoni régió első videója Mi köze a zsidó lovagnak a bakonyi betyárhoz? címen január 31-én debütált.

A videó szakít a már megszokott unalmas vágóképekkel és statikus kamerakezeléssel. A drónos felvételeknek köszönhetően kitágul a horizont, és a már ismert helyszíneknek is újszerű megjelenést kölcsönöz. A hosszabb, 20 perces videók végignézése közben az idő gyorsan elrepül, hála a dinamikus vágásoknak és zenének. A legtöbb felvétel nem előre megrendezett, a filmkockák nem újravettek, hanem spontán jellegűek, így sokkal életszerűbbek, mint a téma más alkotásai – így az első videó kifejezetten őszintén hat, ezáltal pedig könnyű hozzá kapcsolódni.

A videókban nincsenek titkok, a közönség a kulisszák mögé is bekukkanthat, így például az első nagyobb videó után a honlapon hamarosan feltűnt az „ami a videóból kimaradt” egy érdekes részlete, egy balafonfőkajári boros parasztról, vagy ahogy az útba igazító néni említette: „a zsidó származékról”, ami kifejezetten érdekes betekintést enged a helyiek gondolkozásmódjába.

A videó következő részét február végén mutatják be, melyben Hévíz, Keszthely, Taliándörögd zsidó öröksége is képernyőre kerül, többek között olyan ismert helyi kalauzzal, mint Szőke András filmrendező. Addig pedig szinte naponta újabb és újabb kultúr- és társadalomtörténeti csemegékből válogathatnak az olvasók. A projekt folytatásához sok sikert kívánunk!

 

Katzburg Sámuel írása