Izraelben az egykor az egész Közel-Keleten honos ázsiai oroszlán élt, ez a faj ma csupán India Gir nevű erdejében fellelhető. A jeruzsálemi állatkertben három ilyen oroszlán is található, ezek Indiából érkeztek és egy fajmegőrző programban vesznek részt, melynek célja, hogy amennyiben betegség vagy más katasztrófák sújtanák az indiai populációt, legyen honnan pótolni az állományt. Az ázsiai oroszlán (Panthera leo persica) felnőtt példánya a jeruzsálemi állatkert honlapja szerint 110-190 kilogrammot nyom, egyedeinek átlagéletkora 18 év. Bár ma elsősorban a szavannák állataként gondolunk rá, egykor Törökországtól India középső részéig mindenhol megtalálhatóak voltak ezek a tekintélyt parancsoló ragadozók.

A kétezres évek eleje óta, egy projekt keretében, neves művészeket kérnek fel oroszlánszobrok megalkotására. E szobrok egy része a főváros utcáit és tereit díszíti. A projekt dekorációs célokon kívül adományszerzésre is szolgált, az elárverezett alkotásokból befolyt összeget jótékony célokra fordította a városvezetés.

Nem véletlen, hogy éppen az oroszlánt választották a projekt központi elemeként. Jeruzsálem címerének főalakja egy álló oroszlán, Júda oroszlánja. Jáákov áldásában oroszlánkölyökként jellemzi Jehudát, ami a magyarázók szerint arra utal, hogy ez lesz az a törzs a tizenkét zsidó törzs közül, amelyik végül mindegyiken uralkodni fog. Így is történt: a királyi ház, Dávid háza Jehuda törzséből származik.

Jehuda királyságának fővárosa pedig nem más volt, mint Jeruzsálem, így válik érthetővé a teljes szimbolika.

Az Élijáhu Koren és csapata alkotta címeren az oroszlán háta mögött – vagy mondhatjuk azt is, hogy az oroszlán által védve – a Siratófal (héberül a Kotel) jellegzetes, egyenetlen méretű kövei láthatók, további kapoccsal kötve a várost a zsidó néphez, annak hagyományaihoz és történelméhez. A címerpajzsot két oldalról befogó olajágak természetesen a békét, illetve a békére való vágyat jelképezik, ahogy az az izraeli címeren is megfigyelhető: Jerusálájim – ir sálem, a béke városa. 

Augusztus 28-án, a már hagyományosnak számító Sóletfesztivállal indul el az EMIH rendezvénysorozata a Zsinagógák Hete, amelyen egészen szeptember 7-ig változatos zenei és kulturális programokkal várják az érdeklődőket Budapesten és vidéki helyszíneken. Megnézheti többek között a Júda népe színdarabot, melyet a Komádi Gyermekotthon lakói adnak elő a Firgun Alapítvány szervezésében.

 

Az oroszlánnal kapcsolatban végezetül érdemes megemlíteni két nagyon híres történetet a zsidó folklórból. Az egyik Mászud Álfászi rabbiról szól, akit oroszlán őrzött a sivatagban, amikor a bölcs egy tevekaravánnal utazott, ám a szombat miatt el kellett hagynia útitársait (a mese ide kattintva, a 16. oldalon olvasható). A másik szereplője pedig az a Chájim ibn Átár rabbi, aki – szintén jámborsága jutalmaként – sértetlen maradt az oroszlánbarlangban.

A rabbi, aki sértetlen maradt az oroszlánbarlangban

Chájim rabbit leeresztették az oroszlánverembe, de halál helyett, csoda történt.

Ez utóbbi történet bibliai előzménye Dániel próféta könyvében található: Dániel próféta Dareiosz perzsa király parancsa ellenére nyilvánosan imádkozik Istenhez és büntetésül az oroszlánok elé vetik. Az Örökkévaló azonban megmenti őt a fenevadaktól.

Fotó: Andrew Liu on Unsplash