Az olaj csodája

Réges-régen, még amikor állt Jeruzsálemben a Szentély, egy görög király, Antióchusz hódította meg Izraelt. A zsidóknak megtiltotta a Tóra tanulását és a szombat megtartását is, a Szentélyt pedig megtöltötte bálványszobrokkal. Sőt, még ez sem volt neki elég: arra akarta kényszeríteni a zsidókat, hogy bálványokat imádjanak, azok előtt hajoljanak meg, azokhoz imádkozzanak. Lakott azonban az izraeli Modiin városában egy idős férfi, Mátitjáhu, akinek öt fia volt: Jehuda, Simon, Jochánán, Jonatán és a legkisebb, Elázár. Mátitjáhunak helyén volt az esze és a szíve, fiai segítségével hadsereget szervezett, és az ő vezetésükkel a bátor zsidó katonák legyőzték a nagy görög sereget.

Persze ez nem volt ennyire egyszerű, hiszen a görögök sokan voltak, és a hatalmas görög hadseregnek erős fegyverei voltak. A zsidó katonák kevesen voltak, kevés volt a fegyverük, de bíztak az Örökkévalóban, és ő megsegítette őket. Akármekkora sereget hozatott is Antióchusz király, akármilyen bátor harcosok is küzdöttek a görög hadseregben, akármekkora lovakat és harci elefántokat is küldtek ellenük a csatákba, a görög csapatok rendre alulmaradtak a zsidókkal szemben, akik az Örökkévalóért mentek harcba, és akiket az Örökkévaló segített.

Amikor a zsidók már sok-sok csatában győzedelmeskedtek, elérkezettnek látták az időt, hogy a Szentélyt is megtisztítsák: kidobálják a felállított szobrokat és fellobbantsák a lángot a hétágú mécsesben, a menórában. Ha időbe is tellett, a szobrokat mégsem volt túlságosan nehéz eltakarítani, a mécsesek meggyújtásával azonban alaposan meggyűlt a bajuk! Akárhogy kerestek, akárhogy kutattak, bizony összesen csak egy kis korsónyi olajat találtak egy eldugott sarokban, és azt mindannyian tudták, hogy ennyi olaj igazán nem lehet egy napnál hosszabb időre elegendő.

Bizony, fogalmuk sem volt, mitévők legyenek. Minél jobban törték a fejüket, annál biztosabbak voltak abban, hogy itt már csak a csoda segíthet, mert nyolc napra van szükségük ahhoz, hogy az olajfa terméséből, az olajbogyóból új, tiszta olajat sajtoljanak. A menóra mécseseit ugyanis csak a legtisztább olívaolajjal volt szabad megtölteni. És ekkor megtörtént a csoda! Az a kevés kis olaj, ami a korsóban volt, nem fogyott el! Égett egy napig, égett kettőig, végül égett nyolc teljes napon át, egészen addig, amíg el nem készült az új, tiszta olívaolaj.

Hanuka ünnepén erre a hosszú, csodákkal átszőtt szabadságharcra emlékezünk, és ablakba tett menóráinkkal hirdetjük a csodát: a maroknyi zsidó sereg legyőzte a nagy és erős görög katonaságot, a kis korsónyi olaj tiszta fénye pedig legyőzte a sötétséget, és nyolc napon át megállás nélkül égett.