Izraeli arab munkajogász: a palesztinok számára a munkakörülmények sokkal kedvezőbbek az izraeli cégeknél, mint a Palesztin Hatóság területén
A média tele van azokkal a történetekkel, amelyek a palesztinokat sanyargató, „elnyomó Izraelről” szólnak. Ezek az elbeszélések általában arra futnak ki, hogy amennyiben a palesztinoknak saját államuk lenne, amit saját maguknak rendezhetnének be, akkor minden probléma megoldódna és a palesztin emberek sorsa jobbra fordulna.
A Palestinian Media Watch egyik riportjából azonban kiderül, hogy a palesztin társadalom nagyon sok tagja úgy véli, hogy a helyzet – legalábbis ami a munkavállalói jogokat illeti – messze nem ilyen egyszerű. Ezt bizonyítja a palesztin munkavállalóknak az a nyilvánvaló törekvése, hogy inkább izraeli, mint a Palesztin Hatóság felügyelete alatt álló vállalatoknál dolgozhassanak – írja elemzésében az Arutz Sheva.
A munkakörülmények Izraelben és a telepesek által létrehozott településeken sokkal kedvezőbbek a palesztinok számára, mint a Palesztin Hatóság területén – állítja az az izraeli arab munkajogász, aki a Palesztin Hatóság hivatalos tévécsatornájának egyik műsorában beszélt a jelenségről. Szerinte a munkakörülmények annyival jobbak Izraelben, hogy a palesztinok ott szeretnének dolgozni vagy rákényszerülnek, hogy ott dolgozzanak.
Khaled Dukhi azt is kifejtette a palesztin tévében, hogy az izraeli munkajogi törvények nagyon jók, mert nem tesznek különbséget férfi és nő, izraeli és palesztin között. Elmondása szerint az Izraelben és a telepesek által létrehozott településeken dolgozó palesztinok egyedül azért szenvednek el hátrányokat, mert a palesztin közvetítők „ellopják” a fizetésük egy részét.
„A palesztin női dolgozók az izraeli mezőgazdasági szektorban rengeteg jogot élveznek, éppen úgy mint az izraeli dolgozók. A jövedelem meghaladja a minimálbért, évenként 14 szabadnap jár (már az első négy évben), 2000 sékel erejéig fizetik a betegszabadságot, és a munkaszüneti napok után is kapnak bért – függetlenül attól, hogy zsidó vagy iszlám ünnepről van szó” – sorolta a tévéműsorban az izraeli arab munkajogász, majd így folytatta: „A valóságban a palesztin dolgozók, különösen a palesztin női dolgozók, végül nem kapják meg a felsoroltakat. És miért nem? Mert a palesztin közvetítők elveszik a fizetésük 50, 60 vagy akár 70 százalékát. Ha a napi bérük 180 sékel, akkor végül marad nekik 60. A közvetítők ellopják a jövedelem kétharmadát. Elnézését kérek a lopás szó használatáért, de ez a precíz kifejezés.”
Ugyanennek a tévéműsornak egy másik adásában Qassem Abu Hadwan, egy hebroni munkás arról beszélt, hogy a palesztinok kénytelenek Izraelben dolgozni, mert a palesztin munkaadók kizsákmányolják őket és kevesebb mint a fele bért fizetik, mint az izraeliek. Úgy véli, a palesztin vállaltokat érintő ellenőrzések hiánya miatt kényszerülnek a dolgozók Izraelben munkát találni. A Palesztin Hatóság területén senki nem ad nekik annyit, mint amennyit megérdemelnek a munkájuk alapján, mondja. Bár szerinte az izraeli munkaadók is kizsákmányolják a palesztin dolgozókat, de legalább megadják nekik azt, amire jogosultak.
A műsorban végül arra jutottak, hogy a Palesztin Hatóság területén is szükség lenne fejlesztésekre és a dolgozók jogainak elismerésére.
| Több száz új dolgozót vesz fel a SodaStream Dél-Izraelben
A sikeres izraeli vállalat korábban „Ciszjordániában” működött, emiatt a BDS-mozgalom céltáblájára került. Az izraeli „megszállás” ellen tiltakozó nemzetközi bojkott-mozgalom hatására a SodaStream kénytelen volt bezárni gyárát Maale Adumim-ban, majd 2015-ben Dél-Izraelbe költözött.
A BDS annak ellenére támadta a SodaStream-et, hogy az oslói megállapodás értelmében a West Bank C-zónája, ahol a gyár létesült, Izrael által adminisztrált területnek számít. Az Izrael-ellenes szervezetek azonban ebben az esetben sem bonyolódtak bele túlzottan a részletekbe, sommásan Izrael által megszállt területekről beszéltek végig. A kényszerű döntés következtében 500 palesztin munkavállaló vesztette el azonnal az állását. Az eredetileg ötszáz izraeli és nyolcszáz palesztin munkást foglalkoztató üzem a 20-30 százalékos munkanélküliség által sújtott területen a négyszeresét fizette a palesztin átlagbérnek, mintegy ötezer ember ellátásáról gondoskodva. Azóta a cég a Negev-sivatag térségének egyik legnagyobb foglalkoztatójává vált. A Rahat település melletti ipari parkba áttelepült vállalat jelenleg 1400 embernek ad munkát, a munkavállalók harmada a környező területeken élő beduin arab. A Jewish Telegraphic Agency tudósítása szerint a gyár a következő hetekben újabb 70 munkavállalóval bővíti csapatát. |
Munkatársunktól