AZ ÉN ISTENEM MAGYARUL

Ki ne ismerné Herman Woukot, a neves színműírót, több világhírű bestseller szerzőjét? Mindenki ismeri.

És azt ki tudja, hogy Herman Wouk szombattartó, kóser, hithű zsidó? Ezt senki sem tudja.

Ez a tény e könyv megjelenésének okában és céljában is szerepet játszik. Az ok ugyanis az, hogy ez a tény nem ismert. A cél pedig az, hogy ugyanez a tény – mármint hogy egy világhírű kortárs író vallásos zsidó lehet – behatoljon a köztudatba.

Méghozzá a magyarországi köztudatba.

Miért fontos ez?

Azért, hogy a magyarországi zsidók megtudják, érzékeljék: egy hűséges amerikai állampolgár, aki angolul írt könyveivel tett szert – nem is kis – hírnévre, lehet egyúttal öntudatos, identitásához hű, vallásához ragaszkodó zsidó is. A konklúzió magától kínálkozik: ha Amerikában létezhet ilyen, akkor nincs oka, hogy Magyarországon ne létezzék…

A nem zsidó olvasó “első kézből” származó ismereteket szerezhet az amerikai társadalomban élő zsidókról, és tanulságos következtetéseket vonhat le itteni zsidó barátaival és ismerőseivel kapcsolatban.

Wouk írja könyvéről: “Úgy gondoltam, annak a – talán néhány ezer – zsidó testvéremnek írom, akik szeretnének többet tudni a hitről, de nem járatosak a héberben, vagy nincs idejük, hogy elolvassák az alapműveket. Ehelyett szabálytalan útmutató és kézikönyv lett belőle zsidók és keresztények számára. Ezért kapta… A zsidó életformaalcímet. … Azoknak írtam ezt az őszinte könyvet, akik keresik… az Utat, s azoknak, akik csak kíváncsiak rá: mindenkinek, aki szeretne pontos és igaz képet alkotni örök népünkről.”

Herman Wouk a zsidó népre gondol, amikor azt írja: “népünk”…

N. K.
 

VISSZA A ZSIDÓSÁGHOZ!

Minden döntés, a legapróbb elhatározás mögött is ott magasodik az ember egész élete. S nemcsak azé, aki dönt, hanem az ősöké, a szülőké, a tanítóké, a nevelőké, s még sorolhatnám hosszan azokat, akik életünket megérintették csak egy szál virággal vagy egy cseppnyi vérrel.

Ezt a – meglehet, közhelynek tetsző – szentenciát azért írtam le, mert Herman Wouknak, a Caine csatahajó és a Háború című regények írójának nemrég magyarra fordított könyvét, az Én Istenemet másképpen nem tudom bemutatni. (Bemutatni, mondom, és nem értékelni, mert a kötet kiritikájához közel sincs akkora tudásom, mint amennyi ahhoz szükségeltetik.)

Herman Wouk, mint írja, a húszas éveinek közepén jutott arra az elhatározásra, hogy nemcsak hívő, hanem vallásos, a törvényeket mélyen megértő, elfogadó és azokat betartó zsidóvá lesz. Azzá lett, mert mögötte állt a héber nyelv tudása, a Talmud tanulása, a rabbi nagyapa, azaz az egész élete. Ebből a biztonságos és határozott, kételkedés nélküli pozícióból írja meg az ötvenes évek végén, majd egészíti ki később a zsidóságról szóló könyvét, amely – gazdag írói eszköztárának is köszönhetően – minden olvasni és gondolkodni kedvelő ember számára nagy élményt jelent.

Wouk a zsidó fennmaradás csodájától, a hit, az ünnepek és a szokások kérdésén át elemzi a törvényeket, és kitér a jelen problémáira, például Izrael állam élő konfliktusaira is. Sorra vesz minden mozzanatot, amely hívőt és hitetlent foglalkoztathat, de minden mondatának, gondolatának egy irányultsága van: megerősíteni a hitet abban, akiben gyöngül, és visszatéríteni a helyes útra a hitehagyottakat. Nem tagadja, hogy célja ez. Már az Előhangelső soraiban bevallja, hogy egy kételkedő zsidó barátjának kérdésére adott, meglehetősen alapos és magvas válasz a könyv.

Ezeknek a bölcs és tanító célzatú tanulmányoknak hasonló sorsuk van. Akik úgy gondolkodnak, mint Wouk, azokat megerősíti a hitben és a vallásgyakorlatban. Akik régen elhagyták a vallást, és egész életükben más utakon jártak, azok tán némi nosztalgiával, de kultúrtörténeti érdekességként fogják értelmezni a leírtakat.

Valójában a harmadik olvasói rétegé a kötet. A bizonytalanok, az identitászavarral küszködők csoportjának tagjai felett arathatja majd – ha mondhatjuk így – legnagyobb győzelmét Herman Wouk, a zsidó melamed. Stílusa, bölcsessége s a mondandót újra és újra bebugyoláló toleranciája ezeknek az érzékenyebb és tétovább lelkeknek megmutathatja a számukra biztonságos és teljesebb emberi élethez vezető utat. Utat, vissza a zsidóságukhoz.

Persze ha ezek az olvasók majd úgy döntenek, hogy ezután reggel felteszik a tfilint, mint apjuk és nagyapjuk tette, nehogy azt higgyük, hogy ez a könyv tett csodát! Sajnos a könyvek erre alkalmatlanok. A könyv csak az utolsó csepp volt a színültig telt pohárban. A megtérők mögött ott magasodik egész tétova, kudarcos, Isten-kereső életük…

Nógrádi Gábor

A könyv kapható a kiadónál – a Chábád Lubavics Egyesületben –, a Láng Téka könyvesboltjában, az Írók Boltjában és másutt.

Megjelent: Egység Magazin 3. évfolyam 13. szám – 2014. július 28.