Akármilyen hihetetlennek is tűnik, az elveszett frigyláda felkutatásának ötlete nem Hollywoodból származik, hanem valós eseményeken alapul, melyekre Jeruzsálem titkos alagútjaiban került sor, írja az aish.com.
A frigyláda, másként a szövetség ládája (áron hábrit) a tórai leírás szerint kívül-belül arannyal bevont faláda volt, melyet Mózes készített az Örökkévaló utasítására, hogy abban helyezzék el a Szináj-hegyen átadott kőtáblákat. A negyvenéves sivatagi vándorlás során a frigyládát a pusztai Szentély, a Miskán belsejében helyezték el, amikor pedig Slomó (Salamon) király megépítette a jeruzsálemi kőszentélyt, akkor annak legbelsőbb, legszentebb részében kapott helyet, ott, ahova a főpap is csak egyszer egy évben, jom kipur napján léphetett be.
A Tánách, vagyis a zsidó Biblia tudósít arról, hogy amikor a babilóniai seregek mintegy két és félezer éve lerombolták a salamoni Szentélyt, akkor elrabolták annak edényeit és hadizsákmányként magukkal hurcolták azokat (erről a purimi történetet leíró Eszter könyve kapcsán itt szóltunk). A frigyládáról nem tesz említést a szöveg, azonban történelmi forrásokból tudjuk, hogy a második Szentélyben már üres volt a szentek szentje, vagyis a frigyláda már nem volt ott. Hogy mi is történhetett vele, az évszázadok óta foglalkoztatja átlagemberek, tudósok, történészek, amatőr és profi régészek fantáziáját.
A Krónikák könyve szerint Josijáhu király 22 évvel az első Szentély pusztulása előtt áthelyeztette a ládát: „tegyétek a szent ládát a házba, melyet épített Salamon, Dávid fia, Izrael királya” (2Krón. 35:3). Bár ez a kifejezés többnyire a Szentélyre utal, a szóbeli hagyomány úgy tartja, hogy a szövetség ládáját egy földalatti kamrában rejtették el, amihez a jeruzsálemi Templom-hegy alatt húzódó bonyolult alagútrendszeren keresztül lehetett eljutni. Azt mondják, a kamrát Slomó király építtette, mivel prófétai képességeinek köszönhetően előre látta a jövőbeni pusztulást, és ezért az építészeti tervekben szerepelt a frigyláda megmentését szolgáló kamra elkészítése is. Amikor a veszély érezhetően megnövekedett, a ládát áthelyezték a neki rendelt rejtekhelyre, és a mai napig ott van.
Indiana Jones fiktív karakterének valós elődje Vendyl Jones amerikai régész (1930-2010), aki valóban rengeteget kutatott a frigyláda után. Ő úgy vélte, hogy a Júdeai-sivatagban, Jeruzsálemtől mintegy harminc kilométernyire keletre rejtőzik, és a rejtekhelyhez egy hosszú földalatti alagúton lehet eljutni. Bár nem találta meg, amit keresett, mások közelebb járhattak a felfedezéshez. Amikor az 1967-es hatnapos háború után a jeruzsálemi Óváros izraeli fennhatóság alá került, számos régész özönlött a Templom-hegy környékére. Az ezt követő évtizedekben a kétezer évvel ezelőtti utcaszintből kialakult, ma már föld alatt elhelyezkedő járatokat tártak fel, ezek ma a Siratófal-alagutak (Minhárot Hákotel) néven ismeretesek.
1981-ben (egy hónappal az Indiana Jones-film megjelenése után) Jehuda Getz rabbit (1924-1995), a siratófal rabbiját meghívták, hogy ereszkedjen le a még feltárás alatt levő alagutakba, hátha a vezetésével sikerül megtalálni a szövetség elveszett ládáját. Míg a legtöbb alagút a Siratófallal párhuzamosan fut, egy helyen hatalmas átjáró nyílik a falból. A hat méter széles, tizenkét méter magas folyosó Warren-kapu néven ismert, a szerkezetet 1867-ben feltáró Charles Warren brit régészről. A nagyszerű kaput a XII. század második felében élt Szaladin szultán ugyan lezáratta, miután elfoglalta a szent várost. Elképzelhető, hogy a korábbi évszázadokban átjáróként szolgálhatott a Siratófalon keresztül a Templom-hegy földalatti folyosóihoz. A második Szentély idejében a Templom-hegy bejárataként szolgált. Ez a kapu volt a legközelebb az akkor már üresen álló szentek szentjéhez.
Amikor Getz rabbi megérkezett, a kapu el volt falazva. A feltáró régészek csapata egy hatvan centis nyílást vágott rajta, és egy rövid imát követően a rabbi belépett az évszázadok óta járatlan folyosóra. A területet mocsok és víz borította, a további munkálatok elvégzése előtt mindenképpen meg kellett tisztítani. A Getz rabbi által odarendelt csapat meg is kezdte a takarítást, ám annak zaja felkeltette a Templom-hegyet uraló muszlimok figyelmét, és titkos nyílásokon keresztül azonnal elözönlötték az alagutat. A muszlimok és a rabbit védelmező jesivatanulók közötti összecsapások nyomán az izraeli hatóságok lezárták a nyílást. A jelenleg érvényben levő törvények értelmében a Templom-hegyen csak muszlimok tartózkodhatnak, más vallások követői számára csak bizonyos időszakokban és meghatározott körülmények között megengedett a felmenetel. Getz rabbi úgy vélte, hogy a törvény nem vonatkozik a felszín alatti területekre, ám az ügy érzékeny volta miatt a hatóságok nem adtak helyet az érveinek, így az átjáró továbbra is feltáratlan.
Bár nem tudjuk, hogy valójában hol rejtőzik a frigyláda, annyi bizonyos, hogy Jeruzsálem még mindig megannyi rejtélyt és ősi tárgyat tartogat számunkra. Amellett, hogy az egyik legelfogadottabb elmélet szerint a láda a hegy gyomrában található, vannak, akik úgy vélik, hogy a Vatikán titkos kamráiban rejtőzik, míg mások, Etiópiába, Dél-Afrikába, Jemenbe vagy Írországba helyezik. Egy bizonyos: a zsidó hagyomány szerint a szövetség ládája a messiási korban ismét elfoglalja helyét a felépített harmadik Szentélyben. Adja az Örökkévaló, hogy ez minél hamarabb, még a napjainkban elkövetkezzen!