A pészahi széder forgatókönyvének új ukrán fordítása az ukrajnai zsidók elkülönült identitását is szimbolizálja, mivel a zsidó közösség elsődleges nyelve mindeddig az orosz volt, írja a TOI. A fordító, a háború kitörése óta Izraelben élő Michal Stamova elmondása szerint már maga a címadás is, hiszen oroszul „agada” néven emlegetik, ukránul viszont „Gagada” felirat áll majd a címlapon. A fordítás alapjául nem a már létező orosz fordítás, hanem az eredeti héber-arámi szöveg szolgált.
„Kezdetben ez komoly nehézséget okozott, mivel nincsenek ukrán nyelvű forrásaink. Nincs ukrán nyelvű Tóra. Nincs ukrán nyelvű Tánách. Nagyon nehéz volt megtalálni a megfelelő szavakat.”
A hágádá-fordítás beleilleszkedik az újabban egyre nagyobb számban kiadott zsidó források sorába. A Chábádhoz tartozó fordítók nemrégiben kiadták a Zsoltárok könyvét, hamarosan megjelenik egy ukrán nyelvű imakönyv, a következő projektjük pedig a Tóra lesz. Emellett újabb keletű imákat is lefordítanak, például az idén április 18-ra eső holokauszt-emléknapra való szövegeket.
Az ukrajnai zsidók az Orosz Birodalomban inkább a számukra hasznosabb orosz nyelvet választották a jiddis mellé. A második világháború után az orosz vált elsődlegessé a jiddissel szemben, és az ukrajnai zsidó közösség azóta is alapvetően orosz ajkú maradt. Az elmúlt évtizedekben elsősorban a Chábád jóvoltából megjelent új zsidó kiadványok is orosz nyelvűek. Mostanra azonban szükségessé vált az ukrán fordítás, mivel az orosz nyelv használata egyre kevésbé elfogadott a támadás alatt álló országban. A háború tavalyi kitörése óta nagyon sok orosz ajkú ukrajnai zsidó váltott ukrán nyelvre.
„Az ukrajnai zsidók mindig is oroszul beszéltek, ez volt a norma. A háború eszkalálódásával azonban ez megváltozott, és az Ukrajnában maradt zsidók amilyen gyorsan csak tudtak, nyelvet váltottak”
– magyarázta a hágádát is kiadó, nonprofit alapon működő, nemzetközi Project Kesher vezetője, Karyn Gershon.
Az újonnan kiadott hágádában Ukrajna védelmezőiért és az ukrajnai békéért mondandó imádságok is szerepelnek a hagyományos szövegek mellett,
ezenkívül olyan idézetek, melyek szerzőit korábban oroszként kategorizálták, ám mivel ukrajnai területen fekvő városokból származtak, inkább ukránnak nevezhetők. Közéjük tartozik a kijevi születésű héber nyelvű újságíró, Chává Sapiro, akinek 1925-ben írt Pészahi éjszakák című kötetéből idéznek a hágádá szerkesztői. A betoldások büszkeséggel töltik el az ukrajnai zsidókat:
„Visszavisz minket a gyökereinkhez, azokhoz a zsidókhoz, akik a holokauszt előtt éltek itt”
– nyilatkozta Lena Pysina, aki maga is áttért az ukrán nyelv használatára és igyekszik minél jobban megismerni az ukrajnai zsidók történelmét, mely – úgy érzi – nagyon közel áll az egyiptomi rabszolgaság és a kivonulás történetéhez.
„Olyan ez a számunkra, mint egy kivonulás. Nem kényelmes, mert már hozzászoktunk ahhoz, amihez hozzá kellett szokni. Ám fontos, hogy megtaláljuk az identitásunkat.”
A fordítás a fonetikai és fogalmazásbeli kérdéseken túl olyan kérdéseket is felvetett, hogy vajon a könnyebb érthetőség kedvéért inkább az ukrán nyelvben meghonosodott számtalan orosz kifejezést használják, vagy azok autentikus ukrán megfelelőjét. A legnagyobb kihívást a hágádá végén található Hálél fordítása jelentette, mivel poétikus és allegorikus nyelvezete miatt rendkívül nehezen értelmezhető. Stamova, aki korábban a konzervatív mozgalomhoz kötődő zsidó intézményben tanult, fontosnak érezte, hogy néhány módosítást is végrehajtson a hagyományos szövegen. Így lett például a négy fiúból négy gyerek.
„Minden évben megemlékezünk erről a történetről, melynek végén ott áll a jövőre vonatkozó tervünk is: jövő évben Jeruzsálemben. Az embernek szüksége van arra, hogy tervei legyenek. Látnunk kell a jövőt.”
Címlapkép: Zoya Cherkassky-Nnadi provided the illustrations for “For Our Freedom,” the first Ukrainian-language version of the Passover Hagaddah. (Courtesy/Project Kesher via JTA)