Átfogó programot indított a kormány a vízprobléma megoldására.
Izraelt öt éve szárazság sújtja, ezért a kormány egy 105 millió sékeles (8 milliárd forintos) intézkedési csomagot fogadott el a károk mérséklése érdekében. A program legfontosabb pontja a vészesen alacsony vízszintű Kineret (Genázáreti-tó) feltöltése sótalanított tengervízzel, illetve hét észak-izraeli folyó rehabilitációja. Az elmúlt években a csapadékos téli hónapok rendre az átlag alatti esőzéssel jártak, így 100 éve nem tapasztalt vízhiány alakult ki. Összesen 2.5 milliárd köbméter víz hiányzik az ország víztartalékából.
„Ez egy rendkívül sürgős program, mellyel a szárazság okozta problémákkal vesszük fel a harcot. Az évek során Izrael rendkívüli hozzáértéssel kezelte a vízproblémát, mely számtalan konfliktus kirobbantó oka volt az elmúlt évezredekben és napjainkban is ebben a térségben. Mi azonban képesek vagyunk úrrá lenni ezeken a nehézségeken, hála a technológiának, a kezdeményezőképességnek és a kreativitásnak” – jelentette ki Netánjáhu miniszterelnök.
A terv részeként két további sótalanító üzemet építenek fel a Gálil (Galilea) nyugati részén húzódó tengerparton, melyek üzembe állításával 2030-ra megduplázható lesz a tengervízből előállított ivóvíz mennyisége, ami így elérheti az évi 1.1 milliárd köbmétert.
A víz egy részét a Gálilon átvezetve Izrael legnagyobb édesvizű tavába, a Kineretbe engedik, melynek vízszintje annyira lecsökkent, hogy már csak fél méter választja el a veszélyt jelentő piros vonaltól. Ennél csak 2014-ben volt alacsonyabb a vízszint, akkor elérte a piros alatt lévő fekete vonalat, ami visszafordíthatatlan ökológia károkkal jár együtt. Az ennyire alacsony vízszint esetében a víz sótartalma megemelkedik, bizonyos algafajok elszaporodnak, és súlyos kár éri a tó flóráját és faunáját. Az izraeli vízügyi hatóság tavaly 17 000 tonna sót pumpált ki a Kineretből, hogy elfogadható maradjon a vízminőség. Négy éven belül évi 100 millió köbméter sótalanított vizet engednek a tóba, ami hatékony megoldást jelent majd a krónikusan alacsony vízszintre. Ezen kívül a későbbiekben csupán évi 30 millió köbméter vizet engednek ki a Kineretből déli irányba. Ez a legkisebb vízmennyiség, mellyel még működőképes marad a vízszállító infrastruktúra.
A Kinerettől északra fekvő települések problémája, hogy hozzájuk egyelőre nem ér el a nemzeti vízvezeték-hálózat, ezért kénytelenek helyi patakok és folyók vizét felhasználni. A vízügyi hatóság ígérete szerint még ebben az évben rákötik ezeket a településeket is a sótalanított vizet szállító csatornahálózatra, így az általuk felhasznált folyóvíz ezen túl a Kineretbe ömlik majd, újabb 150 millió köbméterrel növelve a tó vízkészletét.
Ezzel együtt rehabilitációs program is indul a drasztikusan lecsökkent természetes folyóvizek – köztük a Hadera, a Kison és a Cipori patak – helyreállítására, és e programnak szintén része a sótalanított vízzel való feltöltés.
A helyreállított Kineret jótékony hatással lesz a szintén alacsony vízszintű Jodán-folyóra, s az általa táplált Holt-tengerre, mely jelenleg évente 1.1 méterrel húzódik vissza.
A sótalanított tengervíz használatának hosszú távú hatásairól megoszlik a kutatók véleménye, azonban az idei tél már az ötödik volt a sorban, amikor az átlagosnál kevesebb csapadék hullott, így nem maradt további idő a mérlegelésre.
„A stratégiai terv célja, hogy választ adjon az ötödik éve tartó szárazság okozta rendkívüli helyzetre, melynek következtében az izraeli vízgazdálkodás az elmúlt 100 év legnagyobb vízhiányával és az északi vízforrások nagymértékben lecsökkent vízszintjével néz szembe” – mondta Juvál Steinitz víz- és energiaügyi miniszter.
A stratégia része a társadalom tájékoztatása is, ezért a vízügyi hatóság több millió sékeles kampányba kezdett, melyben felhívják a lakosság figyelmét, hogy a sótalanító üzemek működése önmagában nem jelent megoldást a vízhiányra és mindenkinek ki kell vennie a részét a vízzel való takarékoskodásból.
zsido.com
Forrás: TOI