Franceska Manheimer-Rosenberg vagy ismertebb nevén Franceska Mann Lengyelország egyik legígéretesebb balerinája volt a XX. század első felében. Európai táncversenyeken nyert díjakat és számtalan rajongója volt. A fiatal zsidó lányt különleges szépségnek írták le, könnyed tánca sokakat megigézett. Sorsát azonban nem kerülhette el: sok-sok más társával együtt őt is a varsói gettóba zárták és ahelyett, hogy világhírű táncos vált volna belőle, a nácik elleni zsidó ellenállás egyik hőse és hősi halottja lett.
A 26 éves fiatal lány egyike volt annak a több ezer zsidónak, akik menekülés reményében előbújtak rejtekhelyükről és a Hotel Polskiban kerestek menedéket és hamis papírokat. A biztonságosnak mondott szállodában a németek várták a menekülőket és Svájc helyett egyenesen Auschwitzba szállították őket.
Talán sosem fogjuk megtudni, hogyan játszódott le Franceska Mann életének utolsó órája, hiszen minden szemtanút meggyilkoltak. Az 1700-1800 emberből álló transzport 1943. október 23-án érkezett meg Auschwitzba. Másokkal ellentétben őket valódi vonatszerelvényekkel, nem marhavagonban szállították, mivel korábban elhitették velük, hogy – nagyobb összegek fejében – az út a szabadságba vezet. Auschwitzba érve azonnal a gázkamrába küldték őket.
Innentől a történet többféle formában ismert. Az egyik variáció szerint a balerina vagy a szelektálás közben, vagy a gázkamra előtti szobában, ahova két SS tiszt követte őket, igéző táncba fogott és vetkőzni kezdett. A különös kegyetlenségéről hírhedt, foglalkozását tekintve hentes és mészáros Josef Schillinger és Emmerich nevezetű társa elámultak a nő táncán, és csak akkor eszméltek, amikor Mann a magas sarkú cipőjét egyenesen Schillinger fejéhez vágta. A balerina a testalkatát meghazudtoló erővel vetette rá magát az ütéstől megszédült Schillingerre, elvette a pisztolyát és saját fegyverével ölte meg a többszörös gyilkost. A lövések egyikétől Emmerich is megsérült. Ekkor a többi nő is az őrökre támadt, ám több SS katona érkezett a helyszínre, a beszámolók szerint maga Eichmann is jelen volt. A lázadókat egyesével végezték ki. Akit nem lőttek le, azt gázkamrába küldték, így egyetlen élő szemtanú sem maradt.
Az eset híre azonban elterjedt és erőt adott a raboknak:
„Kétségtelen, hogy e gyenge asszony hősies tette a halál biztos tudatában minden rab számára erkölcsi támogatást jelentett”
– mondta jóval később egy auschwitzi túlélő, Wieslaw Kielar.
Franceska történetét a Jeruzsálemi Balett vitte színpadra néhány évvel ezelőtt „Memento – Franceska Mann utolsó tánca Auschwitzban” címmel.
Fotó: Karina lago on Unsplash
| Forrás |