Elérkeztünk a hét vigasztaló prófétai szakasz közül a negyedikhez. Távolodunk tisá beávtól, az év leggyászosabb napjától és közeledünk ros hásáná, az újév felé.
Az előző két hét háftárái (melyek a Ékev, illetve a Reé szakaszhoz kapcsolódtak), panasszal kezdődtek: Izrael népe panaszkodik azért, mert Isten elhagyta őket. A zsidók nem elégszenek meg azzal a vigasztalással, amit a próféta nyújt nekik. Azt várják, hogy maga az Örökkévaló Isten vigasztalja őket szétszóratásukban és nehéz sorsukban. Ennek megfelelően a Softim hetiszakaszhoz kapcsolódóan felolvasott prófétai részlet – még mindig Jesája (Ézsaiás) prófétától – ezekkel a szavakkal indul:
Én, én vagyok a vigasztalótok…
A próféta költői képektől nyüzsgő szavai a megváltás ígéretét hozzák magukkal. Színes szavakkal, metaforikus képekkel ecseteli, hogy hogyan ér véget az eddigi szenvedés, hogyan jön el a megváltás és hogyan adja Isten Izrael elnyomóinak és ellenségeinek a kezébe a szenvedés keserű poharát. A babilóniai száműzetés időszakában élő és a Cionba való visszatérésről prófétáló Jesája biztató, erőt és reményt adó szavai a péntek este énekelt Lechá dodi című dalt juttatják eszünkbe:
Ébredj, ébredj, öltsd fel erődet Cion, öltsd fel díszes ruháidat, Jeruzsálem, a szent város, mert már többé nem jön beléd körülmetéletlen s tisztátalan. Rázd ki magadat a porból, kelj föl, ülj le Jeruzsálem, oldd le magadról nyakad kötelékeit, Cionnakfogoly leánya… Ujjongva fakadjatok egyetemben, Jeruzsálem romjai, mert megvigasztalta az Örökkévaló az ő népét, megváltotta Jeruzsálemet…
Végül, a prófétai részlet záró mondatában arról is értesülünk, hogy miben lesz más az eljövendő végső megváltás, mint az egyiptomi rabszolgaságból való kiszabadulás, melyet a zsidó hagyomány szintén megváltásnak tart. Míg Egyiptomból a sötétség leple alatt, sebesen kellett távoznunk, addig ez a megváltás dicsőségben megy majd végbe:
Mert nem sietséggel fogtok kivonulni és nem futással fogtok elmenni: mert előttetek megy az Örökkévaló és bezárja a menetet Izrael Istene.
Bár a hét vigasztaló háftárá – a legtöbb más prófétai szakasztól eltérő módon – nem a hetiszakasz témájához, hanem az időszak tematikájához kapcsolódik, ebben a szakaszban tetten érhetjük a kettő összefonódását. A hetiszakasz a Softim – bírák – címet viseli és felütésében a bírákról beszél, akikből lehet több is a nép között, mégis csak egyetlen van, Aki az igazi bíró: maga a Mindenható, Örökkévaló Isten. Ez a gondolatkör jelenik meg a prófétai részben is, Isten igaz bíróként jön el, a gonoszok megkapják büntetésüket, Izrael népe, Isten választott népe pedig elnyeri jutalmát.
Hetiszakasz: Softim