Menjünk Izraelbe?

 

Kérdés: Azt szeretném kérdezni Öntöl, hogy most , hogy már van önállo Izrael állama, miért nem élünk mi zsidok Izraelben? Lehetséges lenne e valaha, hogy a világ összes zsidoja ott éljen egyutt? Én ket évet éltem Izraelben, de nem tudtam megszokni, mert a szuleim itthon maradtak. Szeretném tudni az Ön vélemenyét. Elöre is nagyon köszönöm: Hanna

Válasz: Természetesen ma már semmi akadálya sincs annak, hogy minden zsidó Izraelbe mehessen lakni. Micva-e Izraelben lakni? Náchmánidesz szerint igen, ez egy kötelező Bibliai előírás, Maimonidesz szerint nem micva, de mindenkeppen szép dolog. Ő maga is egy rövid évet töltött Izraelben (majd onnan Egyiptomba ment). Az pedig aki Izraelben lakik, neki nem szabad elhagynia Izraelt, csak ha fontos oka van erre, pl.: ha külföldre távozik „Tórát tanulni, házasodni… vagy üzletelni” (Máimonidesz, A királyok törvényei 5:9.).

A legtöbb vallásos zsidó azért nem megy Izraelbe, mert megélhetese külföldön biztosítva van neki, Izraelben pedig talán sikerül, talán nem. Más okok is közrejátszanak: a rabbija környéken szeretne lakni stb., stb. A statisztika szerint a legtöbb zsidó, aki alijázik Nyugatról, azok vallásosak.

A legtöbb nem vallásos zsidó azért nem alijázik Izraelbe, mert külföldön jobban érzi magát, ez az asszimilació eredménye.

Mi történt i.u. 32-ben?

 

Kérdés: Kedves Rabbi! Miképpen értelmezzem Dániel próféta 9. fejezet 24-27-ig tartó részt … Hogyan vegyem én ezt, hiszen … akkor i.u. 32 március-április jön ki. Most mit gondoljak, mit higgyek? Tisztelettel : M. Aladár

Válasz: Először idézem az ide vonatkozó mondatokat az IMIT magyar fordítása alapján: „Hetven hét [=hét éves ciklusok] van megszabva népedre és Szent Városodra, a bűntett befejezésére és a vétek betöltésére és a bűnnek engesztelésére és az örök igazság elhozására és a prófétai látomás megpecsételésére és a Szentek Szentjének felkenésére… A hatvankét hét után pedig kiirtatik egy fölkent és nincs senkije; és a Várost és a Szentélyt elpusztítja egy fejedelemnek népe…” (Dániel 9:24., 26.).

(Nem véletlenül ragaszkodom az IMIT századelejei zsidó fordításához, mert a keresztény fordítások pontatlanok és hamisak is ebben a mondatban.)

A fent idézettekből egyértelmű, hogy miről van szó: az Isten azt üzeni a profétával, hogy csak „hetven hét van” arra a folyamatra, ami lehetőséget nyújt a megtérésre és bűnbocsánatra miközben a Város meg van építve és van még felkent is. A folyamat végén pedig meg fog halni a felkent és mind a Város, mind a Szentély el fog pusztulni.

„Hogyan vegyem én ezt, hiszen … akkor i.u. 32 március-április jön ki. Most mit gondoljak, mit higgyek?” Kérdezem én: elpusztult-e Jeruzsálem városa és a Szentély polgári időszámítás szerint 32-ben? A válasz: NEM! A Szentély 70-ben illetve 68-ban pusztult el.

Kérdezném tovább: kire vonatkozhat a „felkent” titulus? A válasz: a Biblia szerint két embert avatnak úgy fel, hogy felkenik őket: a Főpapot, aki belép a Szentek Szentjébe, valamint a zsidó királyt. A főpapról lásd 3Mózes 21:10. és 2Mózes 30:22., a királyról lásd 1Sámuel 10:1., 16:13., Máimonidész, A királyok Törvényei 1:7., 10-12.

Összefoglalva a dolgokat, utolsó kérdésem: Mikor volt az a több száz éves időszak, hogy felépült Jeruzsálem városa, állt a Szentély, volt főpap és zsidó király is és az időszak végén megszűnt mindez? Válasz: ez a második jeruzsálemi Szentély ideje volt, ami 420 évet állt (azután, hogy 70 éven keresztül nem volt Szentély) és ami 70-ben (68-ban) pusztult el.

Nem fogom részletezni a számításokat, amikre Dániel szavai vonatkoznak, azok a Dáát Mikrá című kommentárban részletezve vannak, én csupán a tények alapján rámutatok a lényegre.

Egyébként nem szabad elfelejteni, ami Dániel könyvében máshol is szerepel: „Te pedig, Dániel zárd el a szavakat és pecsételd le a könyvet a vég idejéig” (12:4.); „te pedig zárd el a látomást, mert sok időre szól” (8:26.), azaz nem minden olyan egyszerűen értelmezhető Dániel könyvében. (Newton is rengeteg időt szentelt e könyv pecsétje feltörésének, sikertelenül…)

Hány napos volt a Teremtés?

 

Kérdés: Én azt gondolom, hogy az Isten nem hazug, ami a bibliában van, az mind az Istentől való, tehát igaz dolog. Ha igaz, akkor a Darwinizmus nem. Ez nem mond ellent a hitnek… A Föld lehet 2 akár 3 milliárd éves, nem mond ellent a teremtésnek. A Biblia 6 napról beszél, de nem mondja meg, hogy egy nap után mennyi szünet van. A napok a mennyei időmérték szerint kell venni, Istennek egy nap annyi is lehet mint itt nekünk 2000 év, vagy még több… Ami ránk emberekre vonatkozik az a 6000 év amiről a Biblia szól, mert ez a mi életünk etalonja, ez a “használati utasításunk.”… Sanyi

Válasz: Nem fogadhatom el azt az állítást, hogy „A Biblia 6 napról beszél, de nem mondja meg, hogy egy nap után mennyi szünet van”, mert ha Mózes első könyvének első fejezetében egy nap=több ezer év, akkor mit fogunk mondani Mózes második könyvének huszadik fejezetéről, amikor Isten megparancsolja nekünk, hogy pihenjünk a hetedik napon, akarcsak Ő tette, az is 2000 évig tartson? Szerintem egy könyvön belül, azaz a Biblián belül a nap mindig is ugyanazt jelenti 24 órát.

Továbbá a Teremtés történetében benne van, hogy a Nap es a Hold jelzi a napokat, 24 órásak vagy 2000 évesek?! A válasz szerintem egyértelmű.

A világ koráról lásd a lubavicsi Rebbe tanulmánya, Egység 9. Számában, ez a zsido.com-on is megtalálható a folyóiratok alatt.

Oberlander Báruch

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 11. szám – 2014. október 6.