Ask the Rabbi
Miért marad el a maceszgombóc? (2.)
A kérdéseket az ORKI Zsidó Egyetem Diáklapjának szerkesztősége tette fel.
5. Mit jelent a möchirát cháméc – a cháméc eladása? Nem kijátszása ez a törvénynek?
A mai gyakorlatban az ünnep egész ideje alatt a kovászost tartalmazó termékeket nem semmisítjük meg, hanem félretesszük, és a rabbi közvetítésével eladjuk azokat. Erre törvényes lehetőséget ad a kovászos-eladási szerződés. Ez szabályos adásvételi szerződéssel történő üzletkötés, amellyel megfelelő áron el lehet adni a chámécot nem zsidónak. Az eladót nem érheti az a vád, hogy csak „papíron” kötött üzletet, mert a szerződés érvényessége szempontjából közömbösek a felek hátsó szándékai.
A szabályos ügylet alapján az eladó megszabadul az általa birtokolt cháméctól. Peszách után az eladó valamivel magasabb áron visszavásárolhatja a chámécot ha addig még nem szállította el a vevő, így valami haszonhoz is jut. Ennek ellenére nem szabad az üzlet létrejöttét ahhoz a feltételhez kötni, hogy a nem zsidó köteles az árut az eredeti tulajdonosnak eladni, vagy az eredeti tulajdonos köteles megvásárolni. Az adásvételi szerződésnek nemcsak a zsidó vallási bíróság – a bét din –, hanem a polgári bíróság előtt is érvényesnek kell lennie. Ezért vannak akik nem csak héberül, hanem a helyi nyelven is megfogalmazzák a szerződést. A nem zsidónak át is kell adni a megvásárolt chámécot, de ha erre nincs lehetőség, a zsidó bérbe adhatja neki azt a szobát vagy helyiséget, amelyben a cháméc van. A bérleti feltételeket a kovászoseladási szerződésben kell kikötni.
Mivel a fent leírtakhoz még igen sok részlet tartozik ajánlatos csak kompetens rabbi közvetítésével lebonyolítani az eladást!
6. Mi történik akkor, ha valaki nem bírja Széder estén meginni a négy pohár bort?
A szabadulás ünnepének a Bölcsek konkrét formát adtak. Ehhez tartozik a négy pohár bor elfogyasztása különböző, megjelölt helyeken. (Hasonlóképpen az imaszöveget sem bízták az emberek spontán érzéseire, lásd az Imáról szóló cikkemet a Diáklap 3. számában.) A Sulchán Áruch (Orách Chájim 472:10.) szerint annak is, aki nem kedveli a bort, meg kell innia ennyit. A Talmud (Nödárim 49b.) említi Rabbi Jehudá börábi Iláé esetét, aki heteken keresztül szenvedett a négy pohár bortól. Lehet, hogy ezzel az előírással is azt akarták hangsúlyozni, hogy az ember képes a saját határain is átlépni (lásd 1. pont).
7. Aki nem ért héberül olvashatja-e a Hágádát magyar nyelven?
Már az Imáról szóló cikkemben is hangsúlyoztam azt, hogy lehet magyarul imádkozni, de a Hágádánál ez annál inkább is fennáll, mivel a Széder fő micvája a szipur jeciát micrájim, az egyiptomi kivonulás történetének elbeszélése, és itt muszáj a tartalmat megérteni. Ezért mondja a Háláchá, hogy a házigazda igyekezzen a Hágádát jiddisre (illetve a beszélt nyelvre) lefordítani.
8. Miért foglalkozik a Hágádá négy különböző fajta gyermekkel (bölcs, rossz, együgyű és amelyik még kérdezni sem tud)?
Az Egyiptomból való kivonulás és az azt követő Tóraadás által lett Jákob törzseiből a zsidó nép. Ezért most amikor a zsidó nép születését ünnepeljük fontos kihangsúlyozni, hogy mind a négy gyermekre, azaz minden embertípusra szükségünk van a zsidó nép jövőjéhez. Nem válogatunk zsidó és zsidó között, senkiről nem mondunk le. És az üzenetünk a rossz gyereknek: „ha ő is ott lett volna [Egyiptomban], ő nem szabadult volna ki”? Ez csak az akkori Egyiptomból való kiszabadulásra vonatkozik. Akkor nem szabadult volna ki a „rossz”, azonban ma már, a Tóraadás után minden zsidó a zsidósághoz tartozik, tekintet nélkül szellemi állapotára, viselkedésére, akaratára. Aki zsidó anya gyermeke, az zsidó marad örökre.
9. Ha barátainkkal kirándulásra megyünk mit lehet enni „peszáchra nem kóser” helyen?
Általában aki csak zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt nem kóser étteremben az nem ütközik nagy tilalmakba, mint már korábban írtam a Kóserságról szóló cikkemben (lásd 2. szám). Azonban peszáchkor szigorúbb a helyzet, mivel ilyenkor egy szem morzsától is óvakodni kell és peszách alatt nincs érvényben az 1:60 annulálási szabály. Ezért csak olyasmit lehet enni, ami teljesen természetes és semmilyen fajta evőeszközzel nem érintkezett.
Peszáchról, az ünnepről, a Hágádról, a Széderről még sok mindent írhatnék, aki további részletek felől érdeklődne, annak ajánlom a napokban megjelent: Az Őrködés éjszakája peszáchi Hágádát, a Magyar Könyvklub és a Chábád Lubavics Egyesület közös kiadását.
10. Lubavicsi Szédereken miért nincs macesz gombóc?
A megsült macesz nem tud erjedésnek indulni. Az összetört vagy morzsolt kész maceszból különböző alapanyagokat lehet készíteni: maceszdarát, maceszpelyhet, macesztortához való „lisztet” és hasonlókat. Azonban chászidok attól tartanak, hogy hátha a gyurás folyamán hátra maradt egy kis liszt, mely akkor nem érintkezett a vizzel és most pl. a levesben fog először. Így fenáll a chomec veszélye. Ennek következtében a lubavicsi Szédereken az ünnep hangulata a Hágádából származik, nem a macesz gombócból… (Ünnep utolsó napján ők is fogyasztanak maceszgombócot.)
Oberlander Báruch rabbi
Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 24. szám – 2014. október 15.