Eladásra kínálják Belarusz egyik legnagyobb zsinagógáját: a kobrini nagyzsinagóga május 15-én kerül árverésre egy online árverésen. A kikiáltási ár körülbelül 165 ezer euró (66 millió forint), az épület jelenlegi tulajdonosa pedig a tartozásait próbálja rendezni.
A kőből épült, monumentális zsinagóga Kobrin városának egyik legismertebb történelmi épülete. A zsidó közösség a XIX. század második felében emelte, miután az 1863-as tűzvész teljesen elpusztította az addig használt fa épületet. A korszakban a zsidók a lakosság mintegy kétharmadát tették ki, így a közösségnek szüksége volt egy új, méltó imaházra – derül ki a JHE cikkéből.
A kelet-európai zsinagógák tragikus sorsa
Egyes források – például a Jeruzsálemi Héber Egyetemhez tartozó Center for Jewish Art – szerint a zsinagóga építése akár a XVIII. századig is visszanyúlhat, de a legtöbb kutatás a XIX. század végére teszi a jelenlegi épület felépítését. A második világháború brutálisan véget vetett Kobrin zsidó életének. A német megszállás idején, 1941-től kezdve, a város csaknem teljes zsidó lakosságát meggyilkolták. A túlélők száma elenyésző volt. A zsinagóga épületét a háború után nem vallási célokra használták: előbb gabonaraktárként, majd sör- és üdítőital-üzemként működött.
A szándék megvolt, de a helyreállítás elmaradt
A Szovjetunió felbomlása után az elnéptelenedett zsinagógát visszaszolgáltatták a kis létszámú, újraszerveződő zsidó közösségnek. Felmerült, hogy kulturális központként újuljon meg, de a tervek soha nem valósultak meg. Az épület azóta üresen áll, és állapota az elmúlt húsz év során folyamatosan romlott. A mostani árverés hivatalos weboldalán elérhető fotók jól mutatják az elhanyagoltság nyomait: a belső tér megrongálódott, a falak kopottak, az egykori mennyezeti díszítések nyomokban láthatók csupán. Ennek ellenére a zsinagóga jelenleg is „kulturális és történelmi örökségi státuszt” élvez Belaruszban, ezt az árverési kiírás is hangsúlyozza.
Végleg megsemmisülhet a zsinagóga
A kobrini nagyzsinagóga sorsa szomorúan példázza azt a bizonytalanságot, amely sok kelet-európai zsidó örökségi helyszínt jellemez. Bár a hivatalos státusz elismeri történelmi jelentőségét, ez önmagában nem garantálja a megőrzést, ha nem társul hozzá közösségi akarat, pénzügyi forrás vagy kulturális program. Most az árverés dönti el, hogy az épület jövője mi lesz: emlékeztető marad-e egy letűnt közösség életére, vagy végleg eltűnik a térképről.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.