Ezelőtt száz évvel szenzációs szalagcímek számoltak be egy párbaj történetéről. A viadal kihívója a társadalom széles körében ismert és megbecsült Buday-Goldberger család egyik ifjú tagja, Miklós volt; a Kereskedelmi Akadémia két antiszemita tagja ellen vívott.
Két főiskolai diák a zsidókat szidta, amit – a szintén hallgató – Buday-Goldberger Miklós meghallott, s a provokációt párbaj útján kívánta rendezni. A két nagyszájú antiszemita nem számított erre a karakán kiállásra és kénytelen volt elfogadni a kihívást. Nem jártak jól.
A párbaj kiváltó oka
Buday-Goldberger Miklós a Kereskedelmi Akadémia egyik folyosóján sétált barátjával, amikor antiszemita szólamok ütötték meg a fülüket.
Egy beugróban R. Imre és P. László a következőket mondta egymásnak: „Ezt a piszok fajt ki kell piszkálni a főiskoláról.” – „Igen, ostobák, gonoszak és hazaárulók.”
Buday-Goldberger ekkor lépett oda hozzájuk, s a zsidó hallgatótársai nevében kikérte magának a sértéseket. A szóváltásra többen odacsődültek, már-már félő volt, hogy véres verekedés veszi kezdetét, ám a híres filantróp textilgyáros, Buday-Goldberger Leó fia erre elébük dobta a névjegyét, majd kijelentette, hogy párbaj útján kívánja rendezni az incidenst.
A két főkolompos erre már kénytelen volt lenyelni maradék mondanivalóját, csak megnevezték segédjeiket, majd megállapodtak, hogy a kijelölt napon a Santelli-féle vívóteremben találkoznak pontban délben.
A párbaj eredményei
A párbaj a következő eredménnyel ért véget: R. Imre mintegy harminc laposvágást kapott, P. László pedig a bal karján egy inakig ható mély vágással lett leszerelve. Mondani sem kell, hogy az eredmény híre nem nyerte el a Kereskedelmi Akadémia antiszemita táborának tetszését.
Sajnálatos, hogy az alulmaradt R. Imre, ahelyett, hogy meghúzta volna magát a továbbiakban és megtartotta volna magának uszító gondolatait. Amikor visszatért az akadémiára, rögtön azzal kezdte: „Meg kell valósítani az akadémián is a numerus clausust!”
Az esetről később az önérzetes Buday-Goldberger Miklós a következőt nyilatkozta:
„Ha tömegjelenségek mutatkoznak, a vezetőség dolga lesz a rendcsinálás.
Ha azonban egyenként akarnak szembeállni velem az urak, állok rendelkezésükre.
Egy sportegyesület tagjai megüzenték nekem, hogy egyenként fognak belém kötni, amíg valamelyik le nem vág. Hát majd meglátjuk. Pedig én nem is vagyok valami híres vívó, csak párbajozni tudok, mert nem félek.”
Források: ♠ „Miért párbajozott budai Goldberger Miklós? – »Ha minden zsidó ifjuban meglenne a bátorság, – nem volnának zsidóheccek.«”, Egyenlőség, 1925. 44. évf. 14. szám, 4. old. ♠ „Ébredő heccek párbajokkal a kereskedelmi akadémián”, Esti Kurir, 1925. 3. évf. 72. szám, 5. old. ♠
A borítókép illusztráció.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.