Amerikai küldöttek pezsdítik fel a magyarországi zsidó fiatalok életét

Garantálom, hogy minden gyerek élvezni fogja Tzemmy és Sophie Bassman – a legújabb küldöttcsalád – által szervezett ifjúsági programokat, ugyanis az interjú alatt többször bebizonyították, hogy rátermettek a feladatra: vidámak, dinamikusak, kedvesek, nyitottak, szórakoztatóak és mindenkit arra biztatnak, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot. 

– Amerikában is fiataloknak szerveztetek programokat, meséltek erről?

– Tzemmy: Mind a ketten az Egyesült Államokban születtünk, én Chicagóban, Illinois Államban.

Sophie: Én pedig Charlotte városában, Észak-Karolinában. Bár tíz éve Philadelphiába költöztünk a szüleimmel, így ott folytattam a tanulmányaimat, közben tinédzserekkel foglalkoztam a „CTeen” szervezeten belül, ahol kamaszoknak szerveztünk programokat zsidóságról. Azon voltunk, hogy minél több zsidó fiatal ismerhesse meg egymást. Ezt a szervezetet „hoztuk” magunkkal Magyarországra is.

Tzemmy: Ebben is nagyon meg­egyezünk Sophie-val. Miután jesivatanulmányaimat befejeztem, egy zsidó iskolában, a Bader Hillel Gimnáziumban dolgoztam, zsidó prog­ramokat szerveztem az odajáró gyerekeknek.

 

Cteen A CTeen egy világszervezet, amely az Amerikai Egyesült Államok tagállamaiban és további 41 országban van jelen, komoly szerepet vállalva a zsidó fiatalok életében. Folyamatosan terjeszkednek, idén végre Magyarországon is megvetették lábukat az új küldöttcsalád közreműködésével. Célja, egy olyan környezet biztosítása zsidó tinédzserek számára, amely egyesíti a szórakozást, barátságot, humanitárius segítségnyújtást, a micvák betartását és a tóratanulást. A lubavicsi Rebbe által ihletett tanulási forma szerint erősítik a fiatalokban, hogy merjék megvalósítani önmagukat, miközben mélyreható ismeretséget kapnak Isten szeretetéről, zsidó identitásról és büszkeségről az út során. A zsidó nép jövője akkor lesz ígéretes, ha a fiatalok már egészen fiatalon megismerkednek a vallással és meg is szeretik azt. Ezen dolgozik a CTeen csapata, globálisan.

 

– Hogyan kerültetek Magyarországra?

Sophie: Elkezdtük mérlegelni a lehetőségeinket, hogy hol szeretnénk élni és dolgozni a következő időben. Tzem­-

my megemlítette, hogy az egyik európai fővárosában lenne egy lehetőség számunkra, de azt nem tudta megmondani, hogy melyik ország, melyik fővárosában lenne a székhelyünk. Először azt gondoltam, megőrültünk, hogy egy olyan helyre adjuk be a jelentkezésünket, ahol még nem jártunk, ráadásul egy, az Egyesült Államokon kívüli országba. Ugyanakkor tudva azt, hogy szeretünk a tizenévesekkel foglalkozni – ráadásul ez volt mindkettőnk álma is –, a lehetőségnek az izgalma felülírta az aggodalmainkat.

Tzemmy: – Végül kiderült, hogy melyik európai városról van szó, és egyre izgatottabbak lettünk, már csak az okozott számunkra egy kisebb stresszt, hogy hogyan fogjuk ezt elmondani a családunknak, ha valóban elköltözünk egy másik földrészre. Interjúk, telefonhívások és még sok minden más után, végül minket választottak ki, hogy csatlakozzunk a budapesti rabbik és rebbecenek csapatához. Minden nap áldottnak érezzük magunkat, hogy itt lehetünk és izgatottan várjuk, hogy mit hoz a jövő a CTeen HU-nak.

– Hol lesz a bázisa a CTeen-nek Budapesten és hogy lehet csatlakozni?

Tzemmy: A Maimonidész Gimnáziumban fogunk dolgozni mind a ketten, zsidó fiataloknak fogunk programokat szervezni. Célunk egy olyan helyi szervezet létrehozása, amelyhez magyarországi zsidó fiatalok tudnak csatlakozni, ahol jól érzik magukat és közben mindent megtudhatnak a zsidóságról, illetve lelki támaszt is kaphatnak. Gimnazisták nyelvén fogjuk a judaizmust tanítani, hagyományokról is fogunk mesélni, miközben jókat eszünk és szórakozunk.

Sophie: Ezt mi úgy hívjuk: FCF, ez egy angol mozaikszó, azt jelenti: „food, content, fun”, azaz étel, tartalom, szórakozás. Reméljük, hogy ezzel a három nagyon fontos szemponttal egy virágzó zsidó ifjúsági szervezetet indítunk útjára a CTeen keretein belül.  Már a tanév elkezdése előtt elindítottuk a találkozókat, saját lakásunkban szerveztünk programokat az elmúlt pár hétben, és mindnek nagy sikere volt a fiatalok körében. Jó látni, milyen sokan érdeklődnek a programok iránt, és biztosak vagyunk benne, hogy ez a szám szépen lassan növekedni fog.

Tzemmy: Nagyon jó lehetőség volt ez a pár hét arra, hogy megismerjük egymást a diákokkal még a gimnázium megnyitása előtt, illetve, hogy a zsidóságról tanuljunk, például tfilint már raktunk és sokat beszélgettünk a közelgő ünnepekről is. Akit érdekel, hogy miket csinálunk vagy csatlakozni szeretne, kövessen minket Instagramon – CTeen Hungary néven vagyunk fent –, de a Facebookon is írhat nekünk üzenetet.

– Mi a legnagyobb változás, amit a Magyarországra költözés hozott az életetekben?

Tzemmy: Amelyik intézményben eddig jártam Budapesten, mind magával ragadó volt. Elképesztő látni, ahogy ebben a nehéz, koronavírusos időszakban is mennyire odateszi magát mindenki a közösségért. Arról nem is beszélve, hogy nagyon kedvesek és befogadóak az emberek, ez jó érzéssel tölt el. Megnéztem az Óbudai Zsinagógát, a ZSILIP-et, a vári zsinagógát és a Maimonidész Gimnáziumot is. A város is nagyon tetszik, alig várom, hogy jobban megismerjem.  A legnagyobb változás egyelőre egyértelműen a nyelv, de dolgozunk rajta mind a ketten, és pár nagyon fontos szót már meg is tanultunk, például: szénsavas víz – nevetnek fel mind a ketten.

Sophie: Csodálatos a város, a többi shlich (küldöttcsalád), illetve azok is, akikkel eddig találkoztam, szeretek itt lenni. A Maimonidész egy jó atmoszférájú iskola, biztosan remekül fogjuk érezni itt magunkat a jövőben is.

 

– Volt bármilyen emlékezetes kalandban részetek, amióta itt vagytok?

Tzemmy: Nagyon vártuk a mádi gó­lyatábort, ahova a „maimonidészes gólyákkal” mentünk, hála Is­tennek jól sikerült az út: kicsit féltünk, hogy nehéz lesz a beilleszkedés a nyelvi akadályok miatt, illetve, mert nem ismertük a fiatalokat, plusz nehezítő tényezőként még ők sem ismerték egymást.

Így utólag visszagondolva, ennek semmilyen alapja nem volt, nagyon gyorsan összecsiszolódott a csapat: énekeltünk, játszottunk, jól szórakoztunk. Hihetetlenül jó élmény volt mindkettőnk számára és, azt hiszem, az elsősöknek is.

Egy másik nagyon jó élményem az volt, mikor Glitsenstein rabbi, vagy ahogyan a legtöbben ismerik, „Glici”, elvitt minket egy Budapest-túrára. Este nyolckor indultunk, és éjfélkor ért véget a program. Lenyűgöző volt Budapestet éjszaka felfedezni, és a város zsidó történelme is nagyon érdekes. Úgyhogy, Glici, még egyszer köszönöm, hogy elvittél minket!

Sophie: Számomra minden nap egy kaland, amióta megérkeztünk. Legyen szó akár a vásárlásról, akár az iskoláról. Utóbbi a rengeteg szórakozás mellett minden nap egy új tapasztalat is. Úgy vélem, ez az egész küldetés egy nagy kaland.

– Milyen célkitűzéssel érkeztetek? Milyen üzenetet szeretnétek átadni?

Tzemmy: Nagyon rossz periódusban vagyunk most a koronavírus miatt, rengetegen kényszerülnek el­szakadni szeretteiktől vagy önkén­tes izolációban élnek. Azonban min­denki tartsa szem előtt, hogy nincs egyedül: ez mindannyiunk szá­mára embert próbáló, nehéz idő­szak. Nem találkozni a hozzánk kö­zelállókkal, barátokkal, igencsak ne­héz, de minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni – én is és Sophie is –, hogy megkönnyítsük a fiatalok éle­tének ezen szakaszát. Szívesen beszélgetünk mindenkivel, aki megke­res minket, akár személyesen, akár online, mi itt vagyunk. Pont azért jöt­tünk ide, hogy segítsük a közösséget, ez természetes számunkra és örömmel tesszük.

Sophie: Csak annyit tennék ah­hoz hozzá, amit Tzemmy mondott, hogy Isten segítségével ez az őrület hamarosan véget ér, és nagyon remélem, hogy mindenkit mosolyogni fogunk látni a programjainkon. Fontos, hogy a pozitív oldaláról közelítsük meg a dolgokat, ebben is szívesen segítünk.

 

 

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 134. szám – 2020. szeptember 1.