Az áldott emlékű lubavicsi Rebbéhez, Menáchem Mendel Schneerson rabbihoz levelek tucatjai érkeztek nap mint nap, amikben áldást és tanácsot kértek tőle. Levelezésében a személyes jellegű tanácsadás mellett olyan általános érvényű üzenetek is szerepelnek, melyeket érdemes kiemelni és megismerni. A Rebbe jorcájtja (halálozási évfordulója) alkalmából két, lapunk témájához és az évnek ehhez az szakához kapcsolódó levélből emelünk ki részleteket, melyek megmutatják, hogy a Rebbe privát üzeneteiből is sokat tanulhat a széles olvasóközönség is.

 

A felebaráti szeretet kapcsa

(A címzett neve nem nyilvános)

ה”ב

  1. támuz 20. [1951. július 7.]

Brooklyn, N.Y.

 

Üdvözlet és áldás!

Örülök, hogy látogatásuk alkalmával lehetőségem nyílt megismerni két fiát. Kedvező benyomást tettek rám. Biztos vagyok benne, hogy ha valaki időről időre beszélne nekik a parancsolatok betartásáról és jó példával járna elöl, az jó hatást gyakorolna rájuk. Ez megmutatkozna a viselkedésükön és az egész család működésén, mert mindannyian a jelenleginél nagyobb mértékben közelebb kerülnének a Tórához és a parancsolatokhoz.

[…]

Azt az időszakot, melyben jelenleg járunk, a „három hétnek” nevezzük. Ekkor idézzük fel a [jeruzsálemi szentélyek] pusztulását. Emlékeznünk kell a Talmud azon tanítására, mely szerint a pusztulást az indokolatlan gyűlölet okozta. Mivel mindannyian a mihamarabbi megváltásban reménykedünk és azután áhítozunk, fel kell számolnunk a pusztulást kiváltó okot. Ez azt jelenti, hogy kiemelt helyen kell kezelnünk az áhávát Jiszráél, azaz a másik zsidó iránt érzett szeretet erényét.

Ez különösen erős kapcsolatban áll a kohénokkal, akik a papi áldás előtt arra a parancsolatra hivatkoznak, mely szerint szeretettel kell megáldaniuk Izrael népét. Nagy tiszteletű apósom, az áldott és szent emlékezetű rebbe, érdemei vigyázzanak ránk, azt tanította a rejtett cádikok nevében, hogy ez azt is jelenti, hogy a kohénok áldása által Izrael népe képessé válik a szeretetre és ezért szeretettel fordulnak egymás felé, ami gyakorlati cselekedetekben mutatkozik meg, legyen szó materiális vagy még inkább spirituális ügyekről.

Remélem, hogy jó híreket hallok majd önről. Kérem, adja át üdvözletemet a fiainak, akikről szintén jó híreket szeretnék hallani.

Áldással,

 

 

A cicit, a tfilin és a példamutatás

Isten kegyelméből

  1. támuz 24. [1979. július 19.]

Brooklyn, N.Y.

 

Üdvözlet és áldás,

Azon levelére válaszolok, melyet támuz 17-én írt és melyben a cicittel és a tfilinnel kapcsolatban tesz fel kérdéseket.

Általánosságban szólva annyi világos és egyértelmű előírás és tanítás áll erről a két alapvető parancsolatról a Sulchán Áruchban, hogy nincs szükség további magyarázatokra. Azonban, mivel ön további magyarázatot igényelt levelében, szeretném kiemelni a cicit és a tfilin előírásának közös vonásait. Bölcseink tanítása szerint az egész Tórát a tfilin parancsolatához lehet mérni, a cicitről pedig ez áll: „Látni fogod és emlékezni fogsz Isten minden parancsolatára”. Így tehát e két dolog közös vonása, azaz a tfilin és a cicit közötti kapcsolat nem más, mint a parancsolatok lelkiismeretes betartására való erélyes biztatás a mindennapi élet során. Mivel ön egy jesiva diákja, ezért elsősorban az odaadó tóratanulás fokozásához nyerjen inspirációt belőlük.

Egy további megállapítás: Mivel tulajdonképpen minden zsidó kötelessége a zsidóság terjesztése és erősítése a saját környezetében, a legjobb, ha személyes példamutatással járunk elöl. Éppen ezért a fent említett területen kifejtett erőfeszítései kedvező hatással lesznek a közelében lévőkre, továbbá még tökéletesebben lesz képes megvalósítani a „szeresd felebarátod, mint önmagad” előírását.

 

Áldással,

Megjelent: Egység Magazin 33. évfolyam 167. szám – 2023. június 30.

 

Megszakítás