A Talmud (Megila 11a) elmondja, hogy a purimi történet uralkodója, Áchásvéros király „uralta a glóbuszt [’kipá’]”.
Egyesek ezt úgy magyarázzák, hogy birodalma kiterjeszkedett az egész világra. Kérdés azonban – mondja a chabad.org elemzése -, hogy szó szerint kell-e értelmezni ezt a kijelentést. Abban biztosak lehetünk, hogy Áchásvéros a nagy mértékben terjeszkedő Perzsa Birodalom uralkodója volt.
Áchásvéros király és Eszter királyné
Eszter könyvének nyitó mondatai szerint 127 államból vagy tartományból (héberül: mediná) állt. A rabbinikus hagyomány szerint a világ akkoriban 252 államból állt, vagyis Áchásvéros majdnem a világ felét uralta! Ugyanitt olvassuk, hogy birodalma kiterjedt „Hodutól Kusig”, amit magyarázóink különféleképpen értelmeznek. A legelterjedtebb magyarázat serint Indiától a mai Núbia területéig terjedt Áchásvéros király hatalma, ami valóban meglehetősen nagy terület, ám közel sem az egész világ.
A kulcsot talán a fent említett „kipá” kifejezés rejti, mely a mai héberben a férfiak kerek, fejtetőt eltakaró fejfedőjét jelenti. Amikor tehát a Talmud azt mondja, hogy Áchásvéros a „kipá” felett uralkodott, akkor valószínűleg a világ felső részére, az északi féltekére gondol. Ez egybevág azzal a midrással, mely szerint Áchásvéros a világ tartományainak fele fölött uralkodott.
Nem a világ, csak az ázsiai kontinens?
A bagdadi Joszef Cháim rabbi (1835-1909), a Ben Is Cháj a valaha élt egyik legnagyszerűbb szfárádi döntéshozó volt. A Talmudhoz írt kommentárjában világosan fogalmazott: „A világ, melyre itt utalunk, nem az egész világ, csak a kor civilizált világa… Az ázsiai kontinens fölött uralkodott, ahol hatalmas államok mellett számtalan kisebb állam is volt. Áchásvéros birodalma azonban nem terjedt ki Európára, Afrikára, Kínára vagy Amerikára, mely utóbbit akkor még fel sem fedezték. Amikor arról van szó, hogy Áchásvéros uralta az egész bolygót, akkor az azt jelenti, hogy [többnyire] Ázsiát uralta, ahol a világ népességének legnagyobb része élt akkoriban”.
A jeruzsálemi Joszef Chájim Dávid Ázuláj rabbi (1724-1806) szintén arra a következtetésre jutott, hogy Áchásvéros birodalma Ázsiát és Afrika egy kis részét foglalta el. Hozzátéve, hogy „Spanyolországban és Afrikában is éltek zsidók, és e helyek nem tartoztak Áchásvéros uralma alá”.
Miért ünnepli az egész világ purimot?
Közvetlen kontrollja feltehetőleg nem volt sok e rendkívül nagy számú tartomány fölött uralkodó királynak, sőt, egyes magyarázók szerint a tartományok félig autonóm módon működtek. Bár adót fizettek a perzsáknak, nagyrészt mégis önállóak voltak, önálló, a perzsa uralkodó alá tartozó uraságokkal. Ez érthetővé teszi Eszter könyvnek kilencedik fejezetének azt a részletét, ahol arról olvasunk, hogy Eszter és Mordecháj két levelet küldött ki a zsidóknak. E nézet szerint az egyik a közvetlenül a perzsa uralkodó alá tartozó zsidóknak szólt, a másik pedig minden zsidónak, aki Áchásvéros birodalmában lakik (Eszter 9:29). Ezt a véleményt korábbi források is képviselik.
Ez esetben viszont felmerül a kérdés, hogy miért ünnepli mégis az egész világ purimot? Ha csak a Perzsa Birodalom egy részében élő zsidókat fenyegette a Hámán rendelete, miért kell az európai vagy az amerikai zsidóknak ünnepelnie? Erre bölcseink részben azt válaszolják, hogy ha Hámán rendelete valóra vált volna, akkor azzal hasonló tettekre inspirálhatta volna az antiszemita uralkodókat. Részben pedig azt, hogy az emlékezetes eseményeknek és csodáknak köszönhetően purim napja megszentelődött, így mindenkinek oka van az ünneplésre.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.