Zsinagógát építeni kötelező1. Egyes vélemények szerint bibliai előírás: vagy a Szentély építésének micvájából2 származtatva3 vagy az imádkozás micvájához kapcsolódóan, hogy helyet biztosítsanak a közösségi imának. Mások szerint ez csak rabbinikus micva, míg megint mások úgy vélik, egyáltalán nem micva, csak azért kötelező ezzel foglalkozni, mert ez egy olyan fontos infrastrukturális elem, amire a közösségnek szüksége van4. Akármelyik véleményt fogadjuk el, az biztos, hogy a zsinagógák építésének vannak hagyományai. Azonban ezek közül nem mindegyik kötelező érvényű: ha a telek adottságai, az anyagi lehetőségek vagy más ok miatt nem valósíthatóak meg, úgy is funkcionálhat az épület zsinagógaként. 

A zsinagógaépítés finanszírozása

Abban a közösségben, ahol van legalább tíz zsidó férfi, a tagok kötelezhetik egymást zsinagóga építésére, és az ahhoz való hozzájárulásra5. A hozzájárulásra nőket is lehet kötelezni és a zsinagóga részeként kötelező női szakaszt (ezrát násim) kialakítani6.

Arról, hogy mennyi a hozzájárulás kötelező mértéke, megoszlanak a vélemények. Az egyik szerint mindenki az anyagi lehetőségeihez mértén adjon bele7, míg mások szerint két részre kell osztani az építési költségeket: az egyik feléhez mindenkinek egyenlően kell hozzájárulni, a második feléhez mindenki köteles a lehetőségeihez mérten adni8. Ez az épület felépítésére vonatkozik: annak dekorálása már nem kötelező, így ehhez tetszés szerint lehet anyagilag hozzájárulni9.

A zsinagóga építésére való adakozás előkelő helyet foglal el a jótékony célok között, csak három dolog van, ami ennél is fontosabb. Prioritást élvez mindenek felett a rászoruló betegek gyógyítására vagy a gyerekek zsidóoktatására szánt adomány10. Ezek után következik a fontossági sorrendben a mikve céljára szánt adomány11 és szorosan ez után az adakozás zsinagógaépítésre.

Azért illik kihirdetni azoknak a nevét, akik hozzájárultak a zsinagóga megépítéséhez anyagilag, hogy ezzel példát mutassunk másoknak12. Az adakozónak joga van ráíratni a nevét arra, amit ő adományozott13, de csak akkor, ha személyesen adakozott vagy épített – ez a megtiszteltetés azonban nem jár annak, aki csak szervezte a gyűjtést14. Ennek ellenére van olyan vélemény, hogy ha nagyon sok munkája volt a szervezéssel, akkor neki is jár ez15.

A zsinagóga építésére gyűjtött pénzt – ahogy más adományok esetében is16 – csak nagyon biztonságos módon szabad befektetni, nem lehet vele kockázatot vállalni17.

A jeruzsálemi Hurva zsinagóga bimája

A zsinagóga helye

Illendő, hogy a zsinagóga egy jól látható magaslaton legyen18, lehetőleg központi helyen19, azonban az előbbit fontosabb figyelembe venni, mint az utóbbit20.

A zsinagógát pontosan úgy kell épí­teni, hogy Jeruzsálem felé mutasson és az imádkozók a megfelelő irányba fordulva imádkozhassanak21. Az utóbbi évszázadokban azon­ban figyelembe veszik a település már kialakult szerkezetét, utcahálózatát is az épület tájolásakor22.

A zsinagóga mérete

Úgy illik, hogy a zsinagóga nagyméretű legyen, hogy minél többen tudjanak egy helyen imádkozni, hiszen írva van23: „népes nemzet ékessége a királynak”.

Írva van az is, hogy magasra kell emelni Isten házát24, ahogy írva van25: „…hogy magasra építsük Istenünk házát”, azonban a diaszpórában nem szoktak arra törekedni, hogy a zsinagóga a település legmagasabb épülete legyen, nehogy ellenérzést váltson ki a nem zsidó szomszédokból26.

A toronyházak és felhőkarcolók korában, amikor a magasságában nem az épület szépsége mutatkozik meg, hanem a praktikussága, értelemszerűen nem igyekszünk, hogy a zsinagógáink ezeknél magasabbak legyenek27.

Valamikor az épületek magassága egyenes arányban állt az impozánsságukkal, azonban ma még az előkelő gazdagok villájuk esetében se helyeznek hangsúlyt a magasságra, akkor magasság helyett a zsinagóga szépségére kell az építésénél helyezni a hangsúlyt28, és csupán magában az imádkozásra szolgáló teremben alakítanak ki lehetőség szerint nagy belmagasságot29.

Van olyan vélemény is, ami szerint elég, ha a településen egy zsinagóga van, ami magas, a többinek már nem kell annak lennie30.

Törekedni kell rá, hogy a zsinagóga szép, díszes, impozáns épület legyen, lehetőleg szebb, mint a település többi épülete31.

Arról, hogy mi a teendő, ha választani kell a szebb és a drágább megoldás között, megoszlanak a vélemények: vannak, akik szerint elsősorban arra kell figyelni, hogy a zsinagóga minél szebb legyen, de mások szerint a zsinagóga szépségét a rá fordított pénzmennyiség adja32. Ez azonban csak akkor igaz, ha egy magánadományból épül fel. Ha a közösség adja össze, akkor inkább szebb legyen, de olcsóbb33.

A brassói zsinagóga

A zsinagóga elrendezése

A zsinagógáknak egyes vélemények szerint a jeruzsálemi Szentélyhez hasonlóan négyszögletes alaprajzúnak kell lennie34, de mások szerint mindegy, hogy kerek, négy- vagy nyolcszögletű egészen addig, amíg nem egy más vallás templomát akarjuk a formájával utánozni35.

Illik, hogy a zsinagógának legyen egy előtere és ne az utcáról lépjünk egyenesen a terembe, mert így nem egyenesen az utcáról áll be az ember a Világ Urához36.

Az az ideális, ha az imádkozásra szolgáló helyiség főbejárata a tóraszekrénnyel szemben helyezkedik el, hogy rögtön belépéskor37 meg lehessen hajolni felé38. Ha erre nincs lehetőség, akkor el lehet ettől térni39. Ezzel szemben jó, ha az utcai kapu nincs egy vonalban ezzel a főbejárattal, hogy ne lehessen egyenesen kilátni az utcára, mivel a kinti forgalom elterelheti az imádkozók figyelmét az imáról40.

Igyekezni kell, hogy az épületnek legyen két bejárata: egyik a férfi, másik a női részben41.

Törekedni kell arra, hogy a zsina­gó­gának legyenek ajtajai vagy ab-la­kai, legalább részben az imádko­zók­kal szemben42, ahogyan Dá­niel­nál is írva van43: „ablakai nyit­va vol­tak Jeruzsálem felé”44. Az ablakok legyenek legalább 32 centiméteresek45, és jó, ha 12 van belőlük46 – egyik vélemény szerint pont ennyinek kell lennie, mások szerint legalább ennyinek47. Nem kell, hogy az összes ablak a keleti oldalon az imádkozókkal szemben legyen48, jobb elosztani őket minden oldalra.

Van olyan szokás, hogy a 12 ablakot hármasával osztják el a négy oldalon49. Van olyan vélemény, hogy legalább egy, teljesen átlátszó ablak le­gyen az imádkozókkal szemben el­helyezve, hogy rálássanak az égre, ami fokozza az áhítatot50. Szokás az ablakokat fejmagasságnál feljebb építeni, hogy az imádkozók figyelmét ne terelje el a kilátás az utcára51.

Az olaszországi Saluzo zsinagógájának bimája

Tornyok és kupolák

A magyar ortodox rabbik az 1865-ös nagymihályi rabbigyűlésen szigorúan megtiltották, hogy tornyot építsenek a zsinagógákra52, mert más vallású templomra hasonlítana úgy, azonban a kupolák építését továbbra is jóváhagyták. Az ilyen tetőszerkezet nem csak azért előnyös, mert így jó akusztikája lesz a zsinagógának, hanem főleg azért, mert ezzel elejét lehet venni, hogy olyan profán dolgokra használják a zsinagóga tetejét, mint pl. a ruhaszárítás53.

A Brooklyni Williamsburgban volt egy nagy ortodox zsinagóga, amelynek nagyon megfogyatkozott a közössége. Az épületet a hitközség felajánlotta átvételre ingyen a szomszéd utcában élő pápai közösségnek, azzal a feltétellel, hogy amíg legalább egy eredeti tag jár a zsinagógába, addig biztosítaniuk kell a minyent. Mesterem, Grünwald József (1903–1984) pápai rabbi még így sem engedte átvenni az épületet, mert tornyok voltak rajta. Végül a klauzenburgi-kolozsvári közösség kezébe került, akiknek első dolga volt lebontani a tornyokat.

A marosvásárhelyi zsinagóga teteje

Férfi és női rész kialakítása

Ki kell jelölni külön a férfiak és külön a nők részét, ahol imádkozni fognak, a kettő közé pedig valamilyen elválasztót kell építeni54. Van, aki szerint elég, ha ez vállmagasságig tart55 – ám a legtöbb ortodox rabbinak, a magyar ortodox rabbikkal az élen, az volt az álláspontjuk, hogy olyan magas elválasztót kell építeni, hogy a férfi oldalról ne lehessen látni a nőket, nehogy elterelődjön a férfiak figyelme56. Abban, hogy mennyire kell ennek takarnia, megoszlanak a vélemények: van, aki szerint egyáltalán nem szabad emberi alakot látni rajta keresztül, mások szerint csak olyan vastagnak kell lennie, hogy ne lehessen ráismerni senkire57.

Az 1865-ös nagymihályi rabbigyűlésen hozták azt a határozatot a magyar ortodox rabbik, hogy az

olyan zsinagógába, ahol nincs el­vá­lasz­tó, nem szabad bemenni imádkozni58. Joszéf Dov Soloveitchik rabbi (1903–1993), az amerikai mo­dern or­todoxia szellemi vezető­je szintén na­gyon szigorú volt e te­kintetben, és azt az álláspontot kép­viselte, hogy ha csak olyan zsinagógában tudnánk a sófárfújást meghallgatni, amiben nincs elválasztás a két nem között, akkor inkább ne hallgassunk sófárt59. A női részt úgy kell megépíteni, hogy könnyen és teljes mértékben tudják követni a zsinagógában zajló szertartást az ott imádkozók60. Az elválasztás el­helyezkedése tetszőleges: lehet hosszában, keresztben vagy galéria­ként megoldva, amíg figyelünk rá, hogy ne legyen átlátszó61.

A mellékhelyiséget olyan messzire kell az imateremtől elhelyezni, hogy egyáltalán ne lehessen érezni a szagát62 – és lehetőleg ne lehessen az illemhelyen a zsinagógában folyó szertartást hallani63. Lehetőleg a wc-nek ne is legyen közös fala a zsinagógával64.

Ugyancsak nem szabad közvetlenül az imaterem fölé elhelyezni az illemhelyet65. A Sulchán áruch kom­mentárja szerint66 lakást sem sza­bad fe­lette kialakítani, de Magyarországon nagyon elterjedt volt, hogy a rab­bilakás a zsinagóga fölött helyezkedett el és csak arra figyeltek, hogy a házaspár szobája ne a tóraszekrény fölött legyen67.

A Vasvári Pál utcai zsinagóga női karzata a bima felől nézve

Az építkezés

Elterjedt szokás az építkezés megkezdését egy szertartással megtisztelni, aminek során a rabbi és a közösségi vezetők lerakják az épület alapkövét (even hápiná)68.

A zsinagógát mindig azzal a feltétellel építik, hogy azt nemcsak imá­ra, hanem tanulásra és akár kö­zösségi eseményekre is lehet majd használni69. (Ilyen esetekben figyelni kell arra, hogy a zsinagógában a férfiak és a nők ne keveredve üljenek70.)

Annak ellenére, hogy a Szentély építéséhez nem lehetett fát használni71, a zsinagógában ez meg van engedve72, éppen úgy, ahogy megengedett a fémeszközök használata az építkezésnél73, noha ez a Szentélyben nem volt szabad74.

Egyesek szerint nem szabad ki­kö­vezni a zsinagóga padlóját75, mert írva van76: „Ne készítsetek ma­gatoknak bálványokat… és bo­rí­tott követ ne helyezzetek el országo­tokban, hogy leboruljatok rája”. De mivel általában nem szoktunk le­borulni az ima során, a több­ség véleménye szerint megengedett a kőpadló77. Egyedül Jom kipurkor okoz ez problémát, akkor valamit le kell tenni a földre, hogy ne közvetlenül a padlóra boruljunk le, még akkor is, ha nem kőből van, mert össze lehet cserélni azt kőpadlóval78. Nem szabad egy zsinagógát teljesen vagy részben lerombolni79 – egyes vélemények szerint ez bibliai tilalom80. Azonban javítási célból egyes részeit le lehet bontani81, de nem lehet teljesen lerombolni azért, hogy újat építsünk – mert félő, hogy az új esetleg sohase fog felépülni82.

 

A mádi zsinagóga

A zsinagóga berendezése

A berendezés kialakításakor figyelni kell arra, hogy ne legyenek lényeges változások az ősrégi hagyományokhoz képest83.

A tóraszekrényt abba az irányba helyezik el, amilyen irányba fordulva kell imádkozni84.

Legalább 10 tefách, (80 centi) magas kell, hogy legyen, mert így önálló helyiségnek számít és a rabbi a drósekor vagy a papi áldásnál a kohénok hátat fordíthatnak neki, amikor a közösség felé fordulnak85.

Kerülni kell, hogy a tóraszekrény ajtajára olyan szöveget írjanak fel, ami csak becsukva látszik egyben, de kinyitáskor szétválik, mert ez olyan, mintha töröltük volna, ami tilos sábeszkor86.

Tilos olyan világítást vagy riasztót szerelni a tóraszekrénybe, ami sábeszkor bekapcsol, ha kinyitják az ajtót, mert szombatszegésnek számít87.

Általános askenázi szokás, hogy a tórák a tóraszekrényben állnak, vagy kicsit döntve vannak elhelyezve88 – kivételt képez a belzi haszidok szokása, akiknél fekszenek a Tórák89.

A Tóraszekrény ajtaja előtt páro­chet90, függöny lóg, ahogy a Szentek szentje előtt is lógott egy91.

Szokás a tóraszekrényt egy emelvényre építeni: ezzel is megtisztel­jük a Tórát92 és a kohénok így ma­ga­sabbról tudják megáldani az em­bereket93. Általános szokás, hogy 3 lépcsőfok vezet az emelvényre94.

Az előimádkozó szefárdi, arab országokból származó közösségekben a tóraolvasó bimán áll, a helyiség közepén. Áskenázi közösségekben a zsinagóga elején áll, általában a Tóraszekrény mellett jobbfelöl95. Az ima egyes részeit azonban némely askenázi közösségekben itt is a bimánál mondják – jellemzően azoknál a részeknél, amelyeket később csatoltak az imához. Ezzel jelzik, hogy ez nem az eredeti része az imának. Ilyen a szombat fogadása a Löchá dodi éneklése utánig96. Askenázi rabbik szerint nem szabad az előimádkozónak a helyét megváltoztatni97.

A bima, a tóraolvasó-asztal hagyományosan mindig a zsinagógának nagyjából a közepén áll98 úgy, hogy mindenképpen legyen előtte néhány padsor99. A magyar ortodox rabbik nagyon tiltakoztak, amikor a bimát a zsinagóga elejére akarták rakni, mert ennek egyértelműen az volt a célja, hogy más vallások templomaihoz hasonlítson a zsinagóga elrendezése100.

Ha lehet, a bimát is emelvényre kell helyezni, körülötte pedig legalább 10 tefáchos (80 centis) korlát legyen, megelőzendő a baleseteket101. Ez önálló helyiséggé alakítja a bimát, ez minden vélemény szerint lehetővé teszi, hogy ülhessünk a tóraolvasás alatt102.

A zsinagógai ülésrendnek két hagyománya van. Egyik szerint minden sor kelet felé, a tóraszekrény felé néz, és csak a közösség elöljárói számára fenntartott első sor néz nyugatra103. Máshol északra és délre néző üléssorok is vannak104. A rabbinak a helye vagy a tóraszekrény jobb oldalán, az előimádkozótól jobbra van vagy a tóraszekrény bal oldalán105.

Régen, Magyarországon, nagyon sok rabbi azon a véleményen volt különböző érvelések alapján, hogy nem szabad a nagy zsinagógába fűtőtestet betenni. A fűtést ezért pl. úgy oldották meg, mint a Vasváriban, hogy a pincéből jön fel a meleg egy ráccsal lezárt csövön át. Amikor a Vasvári nagyzsinagógájában felújítottuk a fűtési rendszert, akkor Isten úgy akarta, hogy megmaradjon ez a rendszer, mert nem találtunk jobb megoldást106. Ma már a zsinagógák a tökéletességéhez és szépségéhez tartozik, hogy télen legyen fűtött, nyáron pedig légkondicionált a helyiség – nem is ismerek olyan magyar gyökerű közösséget külföldön, ahol ne lenne fűtés.

A Szentély emlékére a zsinagógában szokott lógni egy villanyizzóval vagy hagyományos gyertyával világító örökmécses107.

Az óbudai zsinagóga avatási ünnepsége

Oberlander Báruch rabbi írása

A cikk megjelent az Egység 123. számában. 

 

1 Sulchán áruch OC 150:1.; 2 2Mózes 25:8.; 3 Zohár 3:186a.; 4 Lásd mind erről Szdé chemed 1. kötet 130–131. oldal a lubavicsi kiadásban;Bét kneszet köháláchá [a továbbiakban: BKK] 1:1–2.; 5 uo.; 6 BKK 2:2.; 7 SÁ CM 163:3. végén RöMÁ; 8 Chátám Szofér responsum CM 167. fejezet, a SÁ OC 53:23. RöMÁ alapján; 9 Áruch hásulchán OC 150:1.;Tsurát SáJ responsum 3. fejezet; 10 uo. 249:16.; 11 BKK 4:6.; a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 5. kötet 144. oldal, 16. kötet 192. oldal; 12 SÁ JD 249:13.; lásd még A rabbi válaszol 2. kötet 44. fejezet; 13 Lásd MáHáRáM Sik resposnsum OC 81. fejezet; 14 Pitché tsuva a SÁ JD-hoz 249:3.; 15 BKK 10:4. végén; 16 SÁ JD 259:1.; 17 Áruch hásulchán uo. 4.;BKK 9:3–4.; 18 SÁ OC 150:2. Lásd még Áruch hásulchán uo. 3–5.; 19 BKK 11:2.; 20 Uo.; 21 Maimonidész, Az ima szabályai11:2.;uo. 5.; Misná brurá 94:9.; 22 Hálichot Slomo, Tfilá 19:4. Lásd még Or Jiszráél 60. szám 76-86. oldal; 23 Prédikátor 14:28. Lásd még BKK 16:4.; 24 uo. 2.; 25 Ezrá 9:9.; Talmud, Sábát 11a.; 26 BáCH uo. 3.; 27 Bét háböchirá – Möiri a Sábát traktátushoz 11a.; 28 Piszke tsuvot 150:7:5.; 29 Lásd BKK 14. fejezet 17. lábjegyzetben; 30 Uo. 10. lábjegyzetben; 31 Zohár 2:59b.; Maimonidész, Az áldozásra alkalmatlan állatok szabályai 7:11.; 32 BKK 16:3.; 33 Uo. 21. oldal; 34 Sulchán hátáhor 150:4.; 35 Nodá biJehudá responsum Tinjáná OC 18. fejezet; 36 BáCH uo. 90:13. Lásd még Sulchán hátáhor 150:4.; BKK 20. fejezet; 37 Zsoltárok 5:8. Lásd még BKK 17:2.; 38 uo. 5.; 39 Biur háláchá uo. Én potchin bekezdése; 40 Chátám Szofér responsum OC 27. fejezet; 41 Héchál Jichák responsum OC 12. fejezet végén; 42 uo. 90:4.; 43 Dániel 6:11.; Talmud, Bráchot 34b.; 44 Más okai is vannak annak, hogy az ablak követelmény, lásd BKK 18:1.; 45 Sulchán hátáhor 90:3.; 46 uo.; 47 BKK uo. 3.; 48 RSZ SÁ uo. 4. végén; 49 BKK uo.; 50 Zichron Jehudá responsum 1. kötet 63. fejezet; 51 BKK 17:5.; 52 Lásd Köves Slomó: Zsidó szakadás 134. és 143. oldal 3. paragrafus; 53 Áderet Élijáhu Gutmácher responsum EH 38. fejezet; 54 Talmud, Szukká 51a–52a. alapján. Lásd még héber és angol nyelvű írásaim a témában: Párdész Chábád 13. szám 95–150. oldal;Compass Magazine 5775. támuz 24–33. oldal, 5776. tisri 24–33. oldal; 55 Igrot Mose responsum OC 1. kötet 39–41. fejezet; 56 Lásd Párdész Chábád uo. 102–107. oldal, Compass 5775 uo. 26–28. oldal; 57 LásdCompass uo. 29. oldal; 58 Lásd Zsidó szakadás uo. 134. és 143. oldalon 5. paragrafus; 59 Lásd Community, Covenant and Commitment, New Jersey 2005, 133. oldal; 60 Héchál Jichák responsum uo. 12:9.; 61 Lásd Compass uo. 32. oldal;Torát hámöchicá 126. oldal; 62 Lásd SÁ OC 83:1.; 63 Káf háChájim (Palachi) 8:25.; 64 Misná brurá 83:5.;Jálkut Joszéf OC 1. kötet 267. oldal végén; 65 uo. 151:12.; 66 Turé záháv uo. 4.; 67 Mesterem, Gávriél Zinner rabbi közlése; 68 Lásd Lvusé Mordecháj responsum 4. kötet 20. fejezet; a lubavicsi rebbe: Sulchán Menáchem 3. kötet 362–363. oldal; BKK 25. fejezet; 69 Lásd uo. 11.;Mágén Ávrahám uo. 14.; Igrot Mose responsum uo. 45. fejezet; BKK 26:4–5.; 70 Mágén Ávrahám uo.; 71 5Mózes 16:21.; Talmud, Támid 28b.; 72 Mésiv dávár 2. kötet 14. fejezet; Hitorörut tsuva 1. kötet 14. fejezet; BKK 27:4.; 73 BKK 28:2.; 74 2Mózes 20:22.; 1Királyok 6:7.; 75 Idézi a Mágén Ávrahám 131:20.; 76 3Mózes 26:1.; 77 Mágén Ávrahám uo.; BKK 29:3.; 78 Máté Efrájim 621:14.; 79 uo. 152:1.; 80 Divré Chájim responsum 1. kötet OC 3. fejezet; BKK 37:1.; 81 RöMÁ uo.; 82 uo.; 83 Michtáv Szofér 2. kötet OC 1 . fejezet; Sulchán hátáhor uo.; 84 uo. 150:5.; 85 SÁ JD 282:1.;Turé záháv uo.;Jöcháve dáát responsum 3. kötet 19. fejezet; 86 Igrot Mose responsum OC 4. kötet 40:22.; Kinján Torá responsum 1. kötet 76. fejezet; 87 Lásd Kdusát hásábát 1. kötet 29. paragrafus; 88 Lásd RáSI a Mönáchot 33a-hoz; Rábénu Tám véleménye a Toszáfot banuo. bekezdése; SÁ JD 289:6.; BáCH JD 289:10. végén; Misnát Joszéf responsum 4. kötet 31:2.; 89 Misnát joszéf uo.;Divré Pinchász responsum 1. kötet 34:39.; 90 Talmud, Mögilá 26b.; SÁ OC 315:1.; 91 2Mózes 26:33. Lásd BKK 40:1.; 92 BKK 41:2.; 93 Lásd Jöcháve dáát responusm 2. kötet 13. fejezet; 94 Misnát Joszéf, Bét kneszet 22:2.; 95 Lásd Igrot Mose responsum OC 2. kötet 28. fejezet, 3. kötet 10. fejezet; Compass Magazine 5776 uo. 32. oldal; 96 Lásd Hánhágot Kábbálijot bösábát 206. oldal végén; 97 Lásd Compass uo.; 98 uo. 150:5. RöMÁ Maimonidész alapján, Az ima szabályai 11:3.; 99 Lásd Compass uo. 31. oldal; 100 Zsidó szakadás uo. 134. és 142. 2. paragrafus; 101 5Mózes 22:8.; Ráv páálim responsum 2. kötet JD 36. fejezet; 102 Lásd uo. 146:4., JD 242:18. RöMÁ; Mágén Ávrahám uo. 6.;Turé záháv JD uo. 13.; 103 SÁ OC 150:5. RöMÁ.; 104 Árugát háboszem responsum OC 28. fejezet; BKK 44:2.; 105 Lásd Misná brurá 94:11.; Böcél háchochmá ressponsum 3. kötet 15. fejezet; 106 Lásd Minhágé háköhilot 1. kötet 27–30. oldal; BKK 45. fejezet; 107 Jöszodé Jösurun 1. kötet 46. oldal 29. paragrafus, lásd meg írásom: Heárot ubiurim 1161. szám 33–42. oldal, 1163. szám 51–56. oldal

Megjelent: Egység Magazin 30. évfolyam 123. szám – 2019. október 1.