Szabolcsi Bence:
A talmudi mágus meséiből.
Ősz.*
Őszi este
Tűzijáték
Kél a méla,
Hervadt égen.
Száz kis ablak
Nyitva int ma,
Ringva, mint a
Hídja int, ha
Szikrahinta
Ringatózik
Fenn az égen
Őszi este.
Minden ablak
Egyre fordul,
Mind a porból,
Zengve, zordul
Messze fordul,
Nem csikordul
Semmi zár.
És az ég be
Kéken égve
Leng e légbe
Rengve rég, de
Vissza nem jön
Egy se már.
Tiszta-lengőn
Egyre fordul
Minden ablak.
Mégis, mégis
Arra jártam
És a lelkem
Elragadta
Egyik ablak
Messze, messze.
Nem vagyok már
Itt a földön,
Lélekvesztve,
Mint a börtön-
Mélybe, öltöm
És felöltöm
Bánatomra, ha
Vágyva töltöm
Át a napom. Ma
Bánatomra
Nincs vigasz már.
Várva várok:
– Mit se használ –
Hátha egyszer
Visszatér az
Égi ablak?
Visznek visznek,
Elragadnak –
Ringva ing a
Csillag-inga
Fenn az égen
Őszi este.
| A verset a költő jelölése szerint a Talmud Bává Bátrá 74a. Egyik története ihlette, mely így hangzik: Rábá Bar Cháná így folytatta beszámolóját: az arab ember azt is mondta nekem: „Gyere, megmutatom azokat, akiket Korách bűne miatt nyelt el a föld.” S láttam a repedéseket a földben, amelyek füstöt bocsátottak ki. Az arab pedig fogott egy darab gyapjút, vízbe mártotta majd a lándzsájára szúrta és az egyik repedéshez tette. Aztán elvette a gyapjúdarabot, ami megperzselődött, s azt mondta hallgassam a sistergést, azt mondja: „Mózes és az ő Tóárja igaz, és ők, vagyis mi a földön hazugok vagyunk.” […] S ez az arab ember azt is mondta nekem, hogy „Gyere, megmutatom neked azt a helyet, ahol az Ég és a föld összeér.” Fogtam a kosaramat és a Mennyek ablakába tettem, de miután befejeztem az imámat s kerestem a kosaramat, nem találtam. Azt kérdeztem: „Vannak itt tolvajok?” Mire ő azt mondta: „Ez az égi szféra, mely megfordul, várj holnapig s megtalálod.” |
„A talmudi mágus meséiből.”, Egyenlőség, 1920. 39. évf. 52. szám, 14. old.
Szabolcsi Bence (1899–1973) zene- és művészettörénész, az MTA tagja a méltán híres Szabolcsi-dinasztia tagja. Apja a legendás Szabolcsi Miksa (1857–1915), a magyar zsidó újságírás úttörője, az Egyenlőség szerkesztője volt, testvére Szabolcsi Lajos (1889–1943) író, apjuk halála után az Egyenlőség főszerkesztője volt. Leánya, Szabolcsi Éva (1934–1980) italianistaként és irodalomtörténészként, testvére fia, Szabolcsi Miklós (1921–2000) József Attila kutató irodalomtörténészként, az MTA tagjaként öregbítette tovább a család hírnevét.
Fotó: Barbara Jasper on Unsplash