Ünnepélyes keretek között mutatták be a Chábád Lubavics Zsidó Oktatási és Nevelési Alapítvány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség gondozásában megjelentetett kétkötetes, magyar nyelvű talmudfordítást. Oberlander Báruch rabbival, a kiadvány szerkesztőjével beszélgettünk. 

Össze tudná röviden foglalni, mi az, ami most megjelent?

Egy kétkötetes, ezer oldalas gyűjteményt adunk közre, ami 18 talmudi vitát vagy eszmecserét, un. szugját tar­talmaz, különböző traktátusokból. Egy-egy ilyen szugjá átlagosan három tal­mudi lapból áll – a Talmudban min­dig dáfimról, lapokról beszélünk, egy lap az valójában egy oldalpár. Ilyen gyűjtemény magyarul még soha nem jelent meg. A kötet a talmudi szövegen kívül magyarázatokat is tartalmaz és kiegészül egy 200 oldalas fo­galomtárral, ami segít a talmudi nyel­vezetben eligazodni.

Mi a jelentősége ennek a kiadványnak?

Lehetőséget ad a héberül és arámiul nem tudó magyar zsidóknak, hogy betekintést nyerjenek a Talmud tanulásának gyönyörűségébe. A talmudtanulás a zsidóságban egy szint, mondhatni egy státuszszimbólum. A talmudtanulással az ember elsajátít egy sajátos zsidó gondolkodásmódot, és meglátja a hihetetlen mélységet minden egyes törvény minden egyes részletében. Taub Ájzik (1744–1821), a nagykállói cádik sírjára más rabbikkal ellentétben nincs sok írva, csak annyi: „Tudott Talmudot tanulni”. Ezzel dicsérik a nagykállói rebbét, ezt a hatalmas cádikot, aki Szabolcs megye főrabbija is volt. A Talmud mindennek az alapja: nem véletlen, hogy azelőtt a rabbivizsgákon nem is volt külön Talmudvizsga. Aki nem tudja a Talmudot, az semmi másból nem tud levizsgázni. Hogy mit jelent a talmudtanulás szeretete, azt mesteremtől, Grünwald József (1905–1984) pápai rabbitól tanultam meg, aki gyakran mesélte, hogy amikor munkaszolgálatban volt, egy este, munkáról visszatérve a földön talált egy talmudi oldalt. Visszavitte magával a szállásukra, és az egésznapos rettenetes munka után titokban a tanítványaival arról az oldalról tanult, és olyan boldogok voltak ettől, mint még soha.

Van magyar nyelvű talmudfordítás már?

Nem, nem jelent meg ilyen. Annak idején, aki Talmudot akart tanulni, az tudott héberül, arámiul. Aki nem tudott, az nem is tanult. Vannak gyűjtemények, amik rövid talmudi anekdotákat tartalmaznak, de azok nem alkalmasak arra, hogy megismertessék az olvasót a talmudi gondolkodással. Az IMIT-nek is volt egy próbálkozása, egy próbaoldal jelent meg belőle, de sajnos nem volt rá érdeklődés. Mostanra viszont sokan vannak, akik magasabb szinten szeretnék tanulni a zsidóságot, túllépni a folklór judaisztika szintjén, de nem tudják egyik nyelvet sem hozzá.

Mennyire elterjedtek a világon a talmudfordítások?

Az első komplett fordítást Lazarus Goldschmit (1871–1950) készítette németül, ez 1897 és 1935 között jelent meg. A Talmud iránti szeretettől hajtva fordította le, igazi igény még ekkor nem volt rá. Az első teljes angol fordítást a ’30-as években kezdték el megjelentetni és 1952-re lett kész. Pár éve Mesorah Publications egy újabb teljes fordítást fejezett be 73 kötetben (megjelent 1930–2012 között), ami egyértelműen mutatja, hogy ugyanúgy, mint Magyarországon, sokan akartak-akarnak tanulni, de nem tudtak a nyelvvel, a logikával megbirkózni. Érdekes, hogy 2012-ben megjelent Jordániában egy teljes talmudfordítás arabul, 90 kutató hat éves munkájának eredményeként.

Létezik héber nyelvű fordítás is, kipontozva, magyarázatokkal ellátva, ami 1965 és 2010 között jelent meg, 44 kötetben. Ez egy lubavicsi haszid, Adin Steinsaltz rabbi (született 1937) nevéhez fűződik. Szerettük volna, ha ő is itt lett volna a bemutatón, de sajnos pár hónapja megbetegedett és nem tudott eljönni. Ennek a héber fordításnak a kétharmada már megjelent angolul is. Az, hogy ilyen kis nyelven jelenjen meg talmudfordítás, mint a magyar, az kuriózum, nem magától értetődő.

Hogy készült a fordítás? Mióta dolgoznak rajta?

Először a JesiVAkáció, illetve a Zsidó Tudományok Szabadegyetemének hallgatói számára fordítottunk újabb és újabb részeket. A fordítást mindig előzetesen végigtanultam valakivel, hogy észrevegyük, ha valami nem érthető, majd a csoportos tanulás után megint javítottam. Kezdetben csak az eredeti szövegből dolgoztunk, később rájöttünk, hogy a megfelelő magyar kifejezések könnyebb megtalálásához szükséges a héber és az angol fordítás is. Végül az eredetit és három különböző angol fordítást vetettünk egybe a lehető legpontosabb magyar fordításhoz. Sokan dolgoztak az anyagon, de két főfordítót ki kell emelnem: Szentgyörgyi Józsefet és Feig Andrást. Szentgyörgyi sajnos időközben elhunyt, pedig nagy vágya volt, hogy egy egész traktátust lefordíthasson. Köves Slomó rabbival közösen szerkesztettük a lefordított szövegeket.

Miért pont ezeket a részeket választották?

Egy része ünnepi-szombati kérdéseket tárgyal, másik része polgári jogi témákat, megint más rész a kóserságot, vagy a vallási bíróság kérdéseit. Le van fordítva egy teljes fejezet is, hogy lehessen látni, hogy folyik a Talmud témáról témára. Az volt a koncepció, hogy az emberek új fogalmakat tanuljanak és sok oldalról, sok témában megismerjék a talmudi levezetéseket.

Lesz folytatása?

Terv van rá. Egy komplett traktátust szeretnénk magyarra átültetni, elejétől végéig. Isten segítségével abban már az itt felnövő, magyar anyanyelvű gyerekeink is segítséget nyújtanak majd. Nem mondom, hogy holnap fog elkészülni, mert következőnek a híres francia bölcs Rábénu Slomo Jichákinak (1040?–1105), a RÁSInak a Tórához írt klasszikus kommentárját szeretném megszerkeszteni és kiadni. Ennek a fordítását szintén Feig András készítette.

Kik a szponzorai a projektnek?

A kezdetektől szükség volt folyamatos támogatásra, és most a kiadáshoz is kerestünk adakozókat, akiknek a könyvben is megköszönjük a segítséget. Legnagyobb szponzorunk két régi barátunk: Róth Görgy és Alex, akik örömmel adakoztak, szüleik emlékének ajánlva a köteteket. Innen a Róth emlékkiadás név is.

Kik a célközönség?

Nagyon fontos, hogy magyar zsidók első kézből tapasztalhassák meg a zsidóság különleges mélységeit. Nagyon sok tanult, világi dolgokban művelt zsidó van, itt az ideje, hogy zsidóságból is művelődhessenek magas szinten. A zsidóság legnagyobb ellensége nem az antiszemitizmus, hanem a tudatlanság, ha az ember nem tudja, mi a különleges a saját háromezer éves vallásában és kultúrájában. A tudatlanság okozza az antiszemitizmust is. Ezért helyezünk olyan nagy hangsúlyt a könyvkiadásra és ismeretterjesztésre, hogy legyen elérhető az autentikus információ. Ezért működtetjük és bővítjük folyamatosan a zsido.com-on található, mindenki számára elérhető, egyedülálló gyűjteményünket. Ez a nem-zsidóknak is fontos, az ismeretterjesztéssel nagyon sok előítéletet le lehet győzni. Én mindig azt javaslom mindenkinek, hogy csak a megbízható forrásokat olvassa.

Ha valaki, aki még sosem foglalkozott a Talmuddal, felüti az első oldalon és elkezdi olvasni, tud majd mit kezdeni vele?

Igyekeztünk, hogy így legyen. Ezt szolgálják a bevezető tanulmányok is és a Steinsaltz rabbi nyomán összeállított fogalomtár. De ez nem olyan könyv, amit lefekvés előtt az ágyban lehet olvasgatni. Ehhez oda kell ülni az asztalhoz, elmélyülni benne, hogy tudjuk használni.

A Chábád oktatási programjaiban fogják ezt használni?

Ahogy eddig is, ezután is része lesz a ZsTsZ tankönyveinek. Én 8-9 évesen kezdtem Talmudot tanulni a chéderben és a mai napig tanulom. Majdnem öt éve naponta tanulom a Dáf jomit egy csoporttal héberül, minden nap egy oldalt, ahogy azt világszerte csinálják (Isten segítségével két és fél év múlva megünnepelhetjük a csoporttal az egész Talmud tanulásának befejezését!). Csütörtökönként egy középhaladó csoporttal tanulok magyarul. Ennek a hanganyaga megtalálható a zsido.com oldalon, így, ha valakinek nincs türelme megvárni a teljes fordítást, akkor is tudja követni… Hálát adok Istennek, hogy nem múlik el nap számomra talmudtanulás nélkül.

 

Megjelent: Egység Magazin 27. évfolyam 97. szám – 2017. július 20.

 

Megszakítás