Izraelben gyors ütemben halad a lakosság beoltása a koronavírus elleni hatóanyaggal. Naponta 65 ezer embert oltanak be, de ezt a számot hamarosan nyolcvan, majd százötvenezerre fogják emelni. Egyelőre csak a 65 év felettiek, a betegek és az egészségügyben dolgozók kapnak oltást, a társadalom többi tagja csak utánuk következhet. Az oltás nem kötelező, ám a zsidó vallási vezetők mind a vallásos-cionista, mind a háredi irányzatból, azt szorgalmazzák, hogy minél többen és minél hamarabb jelentkezzenek a vakcináért.

Az ügy fontos és sürgős mivoltára hivatkozva a múlt szombaton sem állt le az oltás, ez pedig komoly vallási aggályokat vetett fel. A rabbik előzetes figyelmeztetésére ellenére mind a négy izraeli egészségbiztosító nyitva tartotta a rendelőit, és fogadta az oltásra érkezőket, igaz a hétköznapokon megszokottnál kisebb számban.

Uri Maklev, az askenáz háredi közösséget képviselő Egyesült Tóra Zsidósága párt parlamenti képviselője éles szavakkal kelt ki a szombati oltást engedélyező Egészségügyi Minisztérium ellen: „Hogyan származhatna áldás a munkájukból, amikor ilyen durván megszegik a szombatot és megsértik a vallásos közösséget?” Maklev azt is nehezményezte, hogy az egészségügyi miniszter, a szintén vallásos Juli Edelstein korábban állítólag azt ígérte, hogy szombatonként nem lesz oltás.

Edelstein azzal védekezett, hogy a lakosság minél gyorsabb beoltása elengedhetetlenül fontos és egybevág a zsidó jog „pikuách nefes”, azaz az életmentést mindenek fölé helyező szabályával. „A koronavírus mindannyiunkat veszélybe sodor, a vakcina azonban elhárítja ezt a veszélyt” – mondta a miniszter. Sokan azonban nem közvetlenül életet mentő, hanem sokkal inkább megelőző eljárásként tekintenek a koronavírus elleni oltásra, és ezért szerintük erre az esetre nem alkalmazható a „pikuách nefes” fogalma. „Mindenre ráfogják, hogy pikuách nefes. Korábban már sok rendelkezésről kiderült, hogy valójában nem fér bele ebbe a kategóriába” – jelentette ki Maklev.

A vallási szabályok értelmében oltást sem kapni, sem pedig adni nem tilos szombaton. A probléma az orvosi rendelők működtetésével van, hiszen az számtalan, szombaton tiltott tevékenységet von maga után. Ilyen például a különböző elektromos berendezések működtetése és a számítógépes adminisztráció is. Ezen felül a szombatra kiadott oltási időpont miatt sokan autóba szállnak, hogy eljussanak a rendelőbe.

A szombati oltás ellen szólaltak fel a zsidó állam főrabbijai is. „Jelenleg emiatt nem lehet megszegni a szombatot. Fontos minél több embernek beadni a vakcinát, de amíg a rendelők nem kényszerülnek arra, hogy a hétköznapok során folyamatosan fogadják a pácienseket, addig semmi sem igazolja a szombati oltást. Egyelőre megoldható, hogy hosszabb munkarenddel váltsák ki a szombati napot. Ha majd a hét mind a hat hétköznapján, 24 órában oltanak, akkor mérlegelhetjük, hogy megengedhető-e a szombati oltás.” – nyilatkozta Dávid Lau, askenáz főrabbi.

Hasonlóan vélekedik a háredi zsidóság több jelentős döntvényhozója is. Áser Weiss rabbi, az orvoslással kapcsolatos vallási törvények egyik legnagyobb szakértője, egyben a jeruzsálemi Sááréj Cedek kórház rabbija szintén úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi helyzet nem követeli meg, hogy szombaton is fogadják az orvosi rendelők az oltásra érkezőket. Weiss rabbi egyetlen esetet jelölt meg, amikor elfogadható a szombati oltás: a veszélyeztetett kategóriába sorolt, vagy ilyen emberekkel kapcsolatban lévő személyek esetén, de csak akkor, ha a szombatra kapott időpontjuk törlése esetén nagy késéssel jutnának csak a hatóanyaghoz. A rabbi hozzátette, hogy ilyen esetben az is megengedhető, hogy autóval érkezzenek az orvosi rendelőbe, amennyiben a gépkocsit egy nem zsidó személy vezeti.

A vallásos-cionista közösség egyik legfontosabb szellemi vezetője, Slomó Áviner rabbi is ugyanúgy döntött, mint háredi kollégái: „Ha nem oltanak éjszakánként is, akkor a helyzet lehet ugyan súlyos, de semmiképpen sem beszélhetünk vészhelyzetről. Maga az oltás még nem jelenti a szombat megszentségtelenítését, de az oltással járó egyéb tevékenységek, például a számítógépes adatrögzítés igen”. Hozzátette azt is, hogy más lenne a helyzet, ha a hétköznapok során megállás nélkül oltanának.

Áviner rabbival ért egyet a vallásos-cionista mozgalom megengedőbb irányzatának prominense, a modern ortodox Cohár szervezetet vezető Dávid Sztáv rabbi is. Ő sem látja egyelőre igazoltnak azt, hogy a szombati oltás a pikuách nefes kategóriájába esne, kivéve különösen veszélyeztetett emberek esetén. „Arra biztatom a kormányt, hogy hozzon döntést az oltóállomások nyitva tartásának szabályozásával kapcsolatban. Ha a helyzet megkívánja majd, hogy 6/24 üzemmódban dolgozzanak, akkor biztosra veszem, hogy a rabbik engedélyezni fogják a szombati nyitva tartást is”.

Az egészségbiztosító pénztárakat azonban nem biztos, hogy meghatja a rabbik aggodalma. A Mákábi biztosító szóvivője közölte, hogy nem tekintik kötelező érvényűnek magukra nézve a rabbinikus állásfoglalást, és folytatják a szombati oltást. „A múlt szombaton hétezer ember kapta meg nálunk a vakcinát. Voltak köztük olyanok, akik csak a következő hónapban kerültek volna sorra, ha nem fogadják el a felkínált szombati időpontot” – mondta. A többi biztosító sem tétlenkedett a szent napon: a Meuchedet 1500 embert oltott be Netánjában és Tel-Avivban, a Leumit pedig kétezret, az ország középső részén. A Klálit biztosító azonban csak egy jeruzsálemi arab negyedben, Sejk Dzsárában nyitotta ki a rendelőjét.

zsido.com

Forrás: TOI