Nicávim szombatja az utolsó sábát ros hásáná, a zsidó újév előtt. Ezzel a sorban a hetedik prófétai résszel ér véget a tisá beáv után megkezdett vigasztaló háftárák sora. A szövegben megfogható a várakozás, a remény és az eljövendő megváltás fölött érzett öröm is.
Ezekkel a szavakkal kezdődik a részlet:
Örvendve örvendek az Örökkévalóban, vigadjon lelkem Istenemben, mert az üdv ruháiba öltöztetett engem, az igazság köpenyét adta rám, mint a vőlegény, ki papi fejdíszt vesz magára és mint a menyasszony, ki ékszereivel díszíti magát.
A próféta hangsúlyozza, hogy a nemzetek mind látni fogják a megváltást. Győzelemről és növekedésről beszél, és biztosítja a zsidókat arról, hogy a korábbi jelzők, mint „elhagyatott” és „pusztaság” már többé nem illenek sem a zsidó népre, sem pedig Izrael Földjére. Az Örökkévaló és Izrael kapcsolatát házasságként írja le és részletesen beszél arról, hogy hogyan erősíti meg az Örökkévaló Jeruzsálemet éjjel és nappal:
Falaidra, Jeruzsálem, rendeltem őröket, egész nap és egész éjjel soha nem hallgatnak… (62:6)
A próféta ezután harcosként írja le Istent, aki győzelmes csatából tér haza. De ruháit ellenségei vére borítja, és a csatát egyedül kellett megvívnia, mert gyermekei, a zsidók elpártoltak és elfordultak tőle. Ne feledjük, hogy ezek csupán költői képek, hiszen az Örökkévaló Isten testetlen, az egész világot betöltőt lény és nincsenek ruhái, melyeket bemocskolhatna ellenségei vére. Isten mindig a népe mellett áll, még akkor is, ha a zsidók nem követik az Ő útjait.
Bár a háftárá, ahogy a legtöbb vigasztaló prófétai szakasz, nem kapcsolódik szorosan a Nicávim hetiszakaszhoz, hangsúlyosan megjelenik benne a jövőbeni megváltás ígérete. Ros hásáná közeledtével és az ünnepre készülve ez az üzenet éppen megfelelő időben érkezik hozzánk.
„Szorultságukban [Izrael népének szorultságában] Ő is szorultságban volt és jelenlétének angyala váltotta meg őket” – ezek a híres szavak zárják a prófétai szakaszt. Ahogyan a szerető apa is osztozik gyermekének fájdalmában, úgy osztozik a Mindenható Isten gyermekeinek, Izrael Népének a fájdalmában és velük együtt várja az eljövendő megváltást.
Az új év közeledtével kívánjuk, hogy ez mihamarabb, még ebben a hamarosan ránk köszöntő új évben elkövetkezzen.
Hetiszakasz: Nicávim
Háftárá: Jesája 61:10 – 63:9