A REBBE – MINDEN ZSIDÓ SZELLEMI VEZETŐJE

Ceruzarajz egy nem mindennapi ember életútjáról

A lubavicsi rebbe, rabbi Menachem Schneerson, negyven esztendeje vezeti a világ zsidóságát a szellemi önállósághoz, az asszimiláció okozta szellemi nyomor felszámolásához, az identitás megőrzéséhez vezető úton.

Amikor annak idején a pesti “tajrászban” kötelező olvasmányként a görög mitológia alakjairól és viselt dolgaikról voltam kénytelen értesülni, a versbiflázás és a mindennapi betevő Hiszekegy mellett – ahelyett hogy drága időnket a Gemárá tanulmányozásának szenteltük volna –, nagy konsternációval hallottam az Atlaszról szóló mesketét. Nem ment a fejembe, hogyan lehet elképzelni valakiről – még ha mitológiai hős is az illető –, hogy az egész világot a vállain hordja.

Mióta megismertem a lubavicsi mozgalmat, és az a nagy megtiszteletetés ért, hogy a lubavicsi rebbe hívéül szegődhettem, azóta megértem a mitológiai parabolát – még ha ötször hozzáteszem is: lehávdil, azaz tétessék különbség…

Lubavics: ez a fogalom igen sokrétű értelmet hordoz, és mély értelmi és érzelmi töltéssel rendelkezik. Földrajzi értelemben egy fehér-oroszországi kisváros, amelynek nevében ott rejtőzik a “szeretet” – s talán a “szerelem” – szó. Zsidó szellemiséget akkor kapott ez a “stetl”, amikor a Schneerson-dinasztia egyik tagja telepedett le benne, s a chábád-chaszidizmus fővárosává tette.

A jelenlegi lubavicsi rebbe – a hetedik a dinasztia sorában – már csak jelképesen kötődik Lubavicshoz. 1902-ben született Nyikolajevban, majd Jekatyerinoszlavban, a későbbi Dnyepropetrovszkban élt: édesapja chászid rabbi volt, a dinasztia harmadik tagjának, a legendás Cemách Cedeknek a leszármazottja. Már gyermekkorában kitűnt tehetségével, szorgalmával és segítőkészségével. A későbbi krónikások és chászid történetírók legendák füzérével övezték ezt a korán megnyilvánult elhivatottságot és az éjt nappallá tévő önképzést, amellyel az eljövendő rebbe a chászid szellemi vezető szerepére készült.
AMIKOR NINCS SEM ÉJJEL, SEM NAPPAL…

Édesanyja, a rebecn szokta mesélni, hogy a kis Mendl már kétéves korában kérdezte aszéderestén a “Má nistáná?” négy kérdését.

A gyerekek gyakran felmásztak az udvaron lévő magas fára, de feleúton rendszerint lepottyantak. Mendl hatéves korában felmászott a fa csúcsáig. Amikor anyja megkérdezte, hogy lehet, hogy mindenki leesik, csak ő nem, az éleseszű gyerek így válaszolt: “ők mászás közben lefelé néznek, megijednek és leesnek. Én csak fölfelé nézek; aki fölfelé néz, az nem fél, ennélfogva nem is esik le…”

A dolog mélyebb értelmén a hívek még évtizedek múltán is disputáltak…

* * *

Igen hamar “kinőtte” oktatóit a chéderben, s attól fogva édesapjával, a tudós kabbalista Lévi Jichákkal tanult. Apja magántanítót fogadott mellé, egy Jiszráél Édelszon nevű diákot, aki később Izrael belügyminisztere lett. 16 esztendős korában tette le magánúton az érettségit. A szájhagyomány szerint apja kikötötte, hogy a világi tanulmányok nem mehetnek a Tóra-tanulás rovására, amellyel csekély napi 16 órát kellett töltenie. Így aztán az érettségire való felkészülés a fennmaradó 8 óra egy részében történhetett meg, akkor, amikor – mint a Tálmud mondja – “nincs sem éjjel, sem nappal”…

Később a leningrádi egyetemen tanult, majd eljegyezte a hatodik lubavicsi rebbe, rabbi Joszéf Jichák Schneerson leányát, Chájá Muszját. Leendő apósának jobbkeze lett az orosz zsidóság megszervezésében a bolsevista diktatúra zsidóellenes, lélekölő, vallásüldöző tevékenysége ellen.
“ILYEN VŐLEGÉNY NINCS MÉG EGY!”

1927-ben a GPU letartóztatta Joszéf Jichák Schneersont, a lubavicsi rebbét, a zsidó szellemi ellenállás vezetőjeként. Azzal vádolták, hogy “illegális” chédereket, jesivákat, mikvét – rituális fürdőt – szervez és finanszíroz. Brutális körülmények között végzett hosszas vizsgálat után halálra ítélték, majd nemzetközi nyomásra az ítéletet előbb sokéves börtönre, később száműzetésre változtatták.

A világ zsidósága – a diplomácia minden eszközét igénybe véve – 27 napos meghurcolás után kiszabadította a rebbét a GPU karmaiból. Rövidesen azt is elérték, hogy elhagyhassa a Szovjetuniót. Családtagjainak listájára felvétette leendő vejét is, akinek igen nagy szerepe volt kiszabadításában. A hatóságok nem akartak hozzájárulni, mondván, hogy nem közeli rokon, “csak vőlegény”. “Vőlegényt találhatnak külföldön is” – mondta az illetékes nacsalnyik. “Ilyen vőlegény nincs még egy!” – válaszolta a rebbe, és a leendő vőt felvették a listára.

A Szovjetunió elhagyása után előbb Rigában, majd Varsóban telepedett le a rebbe. Ott tartották az esküvőt, majd a fiatal pár Berlinbe utazott, ahol Menachem Schneerson beiratkozott az egyetemre. 1933-ban, Hitler hatalomra jutása után Párizsba költöztek, és mindketten beiratkoztak a Sorbonne-ra. Az ifjú feleség, Chájá Muszjá francia irodalmat tanult, férje pedig fizikai, kémiai, majd hajómérnöki tanulmányokat folytatott. Egy zsidó diáktársa, aki segítségére volt az első időkben, mesélte e sorok írójának, hogy a jövendő rebbe igen hamar megtanult franciául, és nagy hévvel kezdett a francia kultúra kincseinek megismeréséhez. “Bújta a könyvtárakat, napokat töltött a Louvre-ban, minden érdekelte, minden iránt kérdezősködött” – mesélte.
VICHYBŐL AMERIKÁBA

A háború és a náci megszállás Párizsban érte Menachem Schneersont és feleségét. Később átköltöztek a Vichy-rezsim uralma alatt álló, úgynevezett szabad Franciaországba, s onnan csodával határos módon sikerült 1941-ben kijutniuk az Egyesült Államokba. Hívei legendákat mesélnek a náci megszállás alatti önérzetes és bátor viselkedéséről. Egyszer például élete kockáztatásával Nizzából Olaszországba utazott, hogy Szukkot ünnepéreetrogot szerezzen. Egy más alkalommal személyazonossági igazolványt kellett cserélnie. Kérte, hogy “ortodox zsidóként” jegyezzék be, tévedésből azonban csak annyit írtak igazolványába: “ortodox”. Ez azokban az időkben életmentő tévedésnek számított. Ő azonban bement a prefektúrára, és szólt, hogy javítsák ki a hibát, írják be: ortodox zsidó

Amerikában Menachem Schneerson találkozott apósával, akinek röviddel a német megszállás után sikerült kimenekülnie a lángokban álló Varsóból, és kíséretével együtt a tengerentúlra utaznia. A leendő rebbe szüleit a kommunisták száműzték Kazahsztánba, s édesapja ott is halt meg: Alma-Atában van eltemetve. Édesanyját a háború után vitette ki magához New Yorkba.
A HADITENGERÉSZETTŐL A ZSIDÓSÁG HAJÓJÁNAK PARANCSNOKI HÍDJÁIG

New Yorkba érkezése után – 39 éves korától – Menachem Schneerson a haditengerészet brooklyni irodájában dolgozott mint hajómérnök. Ugyanakkor a Chábád Lubavics mozgalom nevelési osztályát vezette, amelynek élére apósa nevezte ki. Zsidó nevelési intézmények szervezésével foglalkozott, és megvetette az átfogó nevelőmunka alapjait, amelynek célja a zsidóság vészkorszak utáni újjáélesztése volt.

1950-ben, hetvenesztendős korában elhunyt Joszéf Jichák Schneerson, a hatodik lubavicsi rebbe. Hívei azonnal fiatalabb vejét, Menachem Schneersont szerették volna vezetőjükként látni, ő azonban csak egy évvel később, az 1951-es évben következő tévét10-én – apósa halálának első évfordulóján – vállalta el a szerepet, amelyre egész életében tudatosan készült.

* * *

Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Röviden el kell mondanunk, mit is jelent az, hogy “rebbe”. A zsidó szellemi vezető chászid értelmezése kötetekre menő irodalom alapját képezi. Meg kell elégednünk annyival, hogy a zsidó felfogás szerint minden nemzedékben van egy Mózeshoz hasonlatos szellemi vezető, ugyanúgy, ahogyan minden nemzedékben megszületik a lehetséges Messiás: a Megváltó, aki akkor “jelenik meg”, ha a nemzedék arra érdemes.

A rebbe negyven esztendeje áll a lubavicsi zsidóság hajójának parancsnoki hídján. Ez a rekordhosszúságú időszak egybeesik a zsidó reneszánsz, a zsidó valláskultúra felemelkedésének és fejlődésének újkori szakaszával. Menachem Schneerson egy éve töltötte be a lubavicsi rebbe tisztét, amikor kiadta a jelszót: nem védekezünk, hanem támadunk; nem vonulunk defenzívába, hanem offenzívát indítunk a zsidó identitás megőrzéséért, az asszimiláció megállításáért, a zsidó nép fennmaradásáért. A világ minden tájára, a legeldugottabb helyekre is küldötteket indított, jesivát nyittatott Marokkóban, rabbit küldött Dániába, saktert Romániába. Elindította a Tíz akciót, és falut létesített Izraelban, a világhírű Kfár Chábádot. Mozgalma soknyelvű, élénk könyvkiadói tevékenységet végez, iskolákat, jesivákat, tanítóképzőket tart fenn.
AZ “ÁLTALÁNOS LÉLEK”: A VILLÁMHÁRÍTÓ

Az eddig elmondottak csupán életrajzi adatok, illetve a lubavicsi mozgalom tevékenységéről szóló technikai leírás. A lényeg röviden: a rebbe mint szellemi vezető azt az “általános lelket” – a chászid terminológia szerint “nesámá klálit”-ot – testesíti meg, aki a híveket és nem híveket, vallásos és nem vallásos zsidókat egyaránt a hit bűvkörébe vonja és a zsidóság gyakorlására buzdítja, s ezzel helyreállítja lelki békéjüket, megteremti fizikai jólétüket.

A rebbe naponta sok ezer levelet kap: magam láttam a teli zsákokat, amelyeket a postás nap mint nap cipel; telefaxon, telefonon konzultálnak vele titkárai útján; bonyolult egészségügyi, gazdasági, sőt politikai kérdésekben is tanácsát kérik. (Nemrégiben valakinek, aki panaszkodott neki, hogy feleségének állandóan fáj a feje, azt tanácsolta, vizsgáltassa meg a hálószoba ajtaján lévő mezuzát. Az illető néhány hónappal előbb vizsgáltatta meg a ház összes mezuzáját, de szót fogadott. A szakértő megállapította: a szóban forgó mezuzából egy teljes szó hiányzik…)

Ma a lubavicsi rebbe a világ egyik legmarkánsabb zsidó vezető személyisége, akit nemcsak hívei tartanak nagyra, hanem a chaszidizmus ellenzői is tekintélynek tartanak.  Lubavics az “egy mindenkiért” elv alapján áll: a rebbe, aki az Áhávát Jiszráélt – a zsidó szeretetét – testesíti meg, a villámhárító szerepét tölti be a zsidóságot tépázó viharok közepette.

* * *

A 89 éves rebbe a világ zsidóságának középpontjában áll. Menachem Begin izraeli miniszterelnöktől amerikai szenátorokig az egész világ “Ki kicsodá?-ja” megfordult már nála, tanácsát, áldását kérve. Hívei körében nincs eljegyzés, amíg a rebbe áldását nem adja a frigyre. Minden, bár micvá előtt álló gyerek levelet kap, amelyben a rebbe azt kívánja neki, hogy legyen chászid, istenfélő és nagytudású: a három szó kezdőbetűi héberül ch, j és l, vagyis chájál, katona. Izrael tábornokai állandó vendégek nála, és Árik Sáron miniszter szerint “a rebbe többet tud Izrael biztonsági problémáiról, mint sok vezérkari tiszt”.
LUBAVICS BUDAPESTEN

Nem hagyhatjuk szó nélkül a mozgalom – és a rebbe – magyarországi kapcsolatait. A rebbe állandóan tájékozódott a Magyarországon járt zsidóktól a magyar zsidóság szellemisége, a zsidó nevelés helyzete felől. Mintegy másfél évvel ezelőtt Budapestre küldte Oberlander Baruch rabbit, aki új szellemet, új hangot, új szemléletet hozott a zsidó közéletbe. Az Egység című lap, amelyben e cikk olvasható, szintén a lubavicsi szellem egyik kifejezési formája, amelyben a minden zsidó a hangsúlyos: minden zsidó lapja, mint ahogy a rebbe minden zsidó rebbéje.

A rebbe nem mond le egyetlen zsidóról sem: még a legmesszebbre távolodott, a legtávolabbra rugaszkodott zsidó is visszatérhet népéhez, ha segédkezet kap ehhez. Ezt a segédkezet nyújtja a lubavicsi rebbe és magyarországi küldötte, Oberlander Baruch.

Csak telefonálni kell, vagy elmenni. Nem is muszáj mindjárt New Yorkba: első lépésként elég a Képíró utcába, a Kálvin tér mellett.
Naftali Kraus

 

Megjelent: Egység Magazin 1. évfolyam 3. szám – 2014. július 23.