Hat új zsinagóga megnyitását tervezi az EMIH még ebben az évben
2021. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott mások mellett több egyházi személy is, köztük Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija. Az indoklás szerint a zsidó identitást hitelesen képviselő egyházvezetői szolgálata, valamint a magyarországi zsidó kulturális és közélet megújításában betöltött kimagasló szerepe elismeréseként kapta a kitüntetést. Juhász Vali interjúja
– Gratulálok a kitüntetéshez. Sok év rengeteg munkájának elismerése ez. 2003-ban avatták rabbivá, de már azt megelőzően is részt vett a magyar Chábád mozgalomban. Egy korábbi számunkban (2019 szeptemberében) megjelent interjúnkban részletesen beszélt erről az időszakról. Az elmúlt egy év során sok változás történt az életünkben, ám néhány dolog állandó. Például az, hogy az EMIH folytatja a munkát a hazai zsidóságért. Milyen új projektek indultak el azóta?
– Több olyan projektünk is van, amelyek kifejezetten a járványhelyzet miatt jöttek létre, így például azok, amelyekről már beszéltünk az előző interjúkban: online oktatások, az esti és a reggeli virtuális Bét midrás, amelynek keretében az elmúlt egy évben több száz előadás került fel az internetre. Több ezer órányi hanganyagról beszélünk – ezek most már velünk maradnak a Covid utáni időkben is. Egészen megdöbbentő visszajelzések érkeztek a közösség részéről, hogy ebben az időszakban is – amikor hagyományos módon nem tudunk találkozni – milyen szinten igénylik az emberek a közösségi létet. Itt emelném ki idei peszáchi akciónkat: tavaly éppen Peszách idején robbant be a járvány, a széder estékre már szinte elkészültek az ételek, megtörténtek a megrendelések, amikor kiderült, hogy nem lehet központi szédert csinálni. Akkor megkezdtük a szédertálak és peszáchi ételek eljuttatását az emberekhez. Idén már eleve így készültünk. Azt tűztük ki célul, hogy minél több zsidó családhoz eljuttassunk egy kilónyi maceszt Peszáchra és három darab, a széder estéhez szükséges smuremaceszt (speciális, őrzött lisztből kézzel készült macesz – a szerk.). Minden várakozást felülmúlva mintegy 3000 háztartásba juttattunk el csomagot, és olyan emberek iratkoztak fel és jelentkeztek a macesz-ajándékra, akikkel nagyon régen nem voltunk kapcsolatban vagy igazából nem is voltak tagjai a közösségnek. Az emberek igénylik ezt a kapcsolatot. A maceszekért az EMIH zsinagógáiba lehetett eljönni, így a kapcsolat egy-egy ilyen találkozás révén még jobban megerősödött. (lásd erről interjúnkat Erdős Judittal és Glitzenstein Sámuellel – a szerk.)
Az építkezés, fejlődés folytatódik
– Melyek azok a feladatok, amelyeket kifejezetten a rendkívüli helyzet miatt kellett előrehozni vagy esetleg akad-e olyan program, amelynek a megvalósítása emiatt lelassult, és a későbbiekben indul el?
– Volt néhány, amelynek leginkább az időzítése változott meg. Régi tervünk volt, hogy a csengelei vágóhidat (amit 2017-ben nyitottunk meg és kifejezetten kóser víziszárnyas vágásra specializálódott és exportra is termelt) bővítsük. Az alap infrastruktúra megvan ehhez, a célunk az volt, hogy létrehozzuk Európa egyik legnagyobb kóser baromfi-vágóhídját, ahol nem csak víziszárnyast, hízott kacsát és libát, hanem csirkét, pulykát, pecsenyekacsát és minden mást lehet vágni. A Covid adta helyzet szinte rákényszerített bennünket erre a beruházásra, ami 2020 tavaszán meg is történt. Úgy látom, hatalmas szolgálatot tettünk a magyar zsidó közösségnek csakúgy, mint az egész európainak. A tavalyi évben az európai kóser baromfi-szükségletnek a 25-30 százalékát innen Csengeléről láttuk el és a magyarországi ortodox hitközség és az antwerpeni közösség vágása is itt történik. Ez a beruházás tehát előbb megvalósult, mint terveztük.
A másik oldalról vannak projektek, melyek kicsit elhúzódtak, bár a háttérben készültek, készülnek, de a megnyitókra nem tudott sor kerülni. Ilyen például a XI. kerületi, Bocskai úti zsinagóga, amelynek felújítása befejeződött és a korlátozások figyelembevételével már működik is. Például most Purimkor Stell Izsák rabbi – aki az egyik legaktívabb rabbija az EMIH-nek – nyolc csoportban közel 100 embernek tartott Megilá-olvasást (erről előző, 140. számunkban olvashattak bővebben – a szerk.). Gyönyörű lett ez a zsinagóga, mindenkinek ajánlom és remélem, hogy hamarosan mindenki a saját szemével is láthatja.
– Öt gyermeke van, többen közülük már felnőtté cseperedtek. Ön szerint könnyebb vagy nehezebb gyermekeinek megélniük a zsidóságukat ma, 2021-ben, mint az ön generációjának ugyanennyi idősen 25-30 évvel ezelőtt?
– A válasz alapvetően egyszerű: ma zsidó fiatalnak lenni minden tekintetben nemcsak természetesebb, hanem sokkal könnyebb is, mint az én fiatalkoromban volt. Az egyik oldalról a természetességnek van egy negatív velejárója is: valahogy a lelkesedés és a varázsa a zsidó életnek talán valamivel kevesebb, mint amikor mi voltunk tizenévesek. Akkoriban volt egy nagyon erős, az országra és a térségre is kiterjedő identitáskeresés és -felismerés. A másik oldalról viszont a mostani zsidó fiatalok sokkal természetesebbek, nyíltabban, bátrabban vállalják az identitásukat. A zsidóság megélése is sokkal könnyebb és magától értetődőbb: legyen szó a kóserság megtartásáról, a zsidó társasági létről, zsidó iskolákról, ifjúsági programokról, szerintem fantasztikus, hogy mennyi minden változott ebben a 20-25 évben. Gyakran elhangzik, hogy ma kevesebb fiatal kapcsolódik a zsidósághoz, mint régen. Én ezzel nem értek egyet. Amikor a kilencvenes években mi zsidó fiatalok voltunk, szinte mindenki ismert mindenkit – ez azért is volt, mert sokkal kevesebb lehetőség volt összejövetelekre. A közül a 100-200 fiatal közül, aki részt vett a zsidó életben – függetlenül attól, hogy ortodox vagy neológ, cionista vagy nem cionista volt – mindenki ismerte egymást. Mostanra kiépült az infrastruktúra, így sokkal több lehetőség van. Olykor magam is megdöbbenek, hogy még az EMIH-en belüli különböző zsinagógák ifjúsági csoportjainak, közösségeinek sem ismerem minden tagját, és ez valahol jó érzéssel is tölt el, hiszen ebből is látszik, hogy milyen sokan vannak.
Hatalmas előrelépések az oktatásban
– Milyen oktatási lehetőségek, kulturális és vallási programok állnak az ifjabb generáció rendelkezésére az EMIH-ben 2021-ben?
– Az általános iskola és az óvoda is nagyon szépen helytállt a covidos időszakban, ezért külön elismerés jár a tanároknak és az igazgatónak. Ugyanígy a Maimonidész Gimnázium is fantasztikus módon fejlődik. Az idei évben megtriplázódott a jelentkezők száma, pont ebben az évben lett igazán ismert és jó hírnévre tett szert. Mindemellett pedig a legerősebb újítása az ifjúsági közösségi életnek a kiváló fiatal rabbiházaspár: Tzemmy és Sophie Bassmann, akik 2020 nyarán érkeztek Magyarországra és elkezdték a CTeen programot. Hatalmas lendülettel vetették bele magukat a munkába a Covid kellős közepén. Több száz fiatalt érnek el, a különböző, éppen aktuális korlátozási szabályoknak megfelelően, többnyire online programokkal, de így is fantasztikus ötleteik vannak és a legkülönfélébb programokat szervezik. Volt már főzés, savanyúuborkakészítés, purimi csomag házhoz szállítása, jelmezverseny, zsidó születésnapünneplés személyre szólóan, szóval a tárházuk szinte végtelen.
Emellett az AlefKids is fejlődik, már régen kinőtte az Óbudai Zsinagógát. A Zsilip kibővítése, 2500 négyzetméter felújítása nemsokára el fog készülni, és ott alakítunk ki egy hatalmas AlefKids központot: lesz benne nyitott játszóház kb. 1000 négyzetméteren és 5 tanszoba a gyerekeknek a vasárnapi iskolához. Nyílik egy kóser New York bagel, szóval az AlefKids most hatalmasat lép előre.
Zsidó Színház és megújuló zsinagógák
– Folytatva a zsidó kulturális és közélet megújítását: van-e olyan terve az EMIH vezetőjeként, amelyet már hosszú ideje „titokban” dédelget és a közeljövőben esetleg várható a megvalósítása?
– Elsősorban kiemelném, hogy ha minden jól megy, mire vége lesz a Covidnak, hat új zsinagógát és központot fogunk megnyitni. Ebből négy ismert: új központot nyitunk Debrecenben, itt lesz egy kóser étterem is, 100 méterre a zsinagógától. Egy hasonló központ nyílik Miskolcon, ennek a felújítása már folyik. Budapesten megnyitjuk a Bocskai úti zsinagógát, valamint a kibővített Zsilipet. Valamint még két zsinagógát avatunk, de ezeket nem árulom el, legyen meglepetés, a felújítási munkálatok még folynak ezekben. Mindemellett pedig régi nagy tervünk: a Zsidó Színház, ami a Baross utcai központunkban jön létre, egy hatalmas beruházás, amelyhez az állam már 2019 végén hozzá is járult, ha minden úgy alakul, ahogy szeretnénk, akkor ez az építkezés még ennek az évnek a második negyedévében elindul és 2022-ben meg is fog nyílni.
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 141. szám – 2021. április 1.